Miért hagyják ezt a cirkuszt működni másfél évtizede a Szent Imre téri hivatalban? A jelenlegi kerületvezetők és a rezsibiztos helyi emberei  végre mikor hajlandók felismerni azt, hogy az elmúlt 15 év széthúzása, kétszemélyes politikai vircsaftja, hibás stratégiai döntései végzetes lejtőre taszították Csepelt? A kerület fejlesztése valós társadalmi, gazdasági, politikai együttműködést igényel a csepeliekkel!

Folytatódik a csepeli Gubacsi híd felújításának másfélévtizedes kálváriája. Kedden a Népszava közölt hosszabb cikket, Gubacsi híd: se idő, se pénz címmel. Szalai Anna írásának a híddal kapcsolatos lényegét már az alcím is kifejezi: „A Csepelre átvezető átkelőn a korrózió összes formája fellelhető, legfeljebb néhány évig üzemeltethető újjáépítés nélkül. Addig buszok viszik át a gyalogosokat.” 

    A témáról a fővárosi klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság, hétfői ülésén tájékoztatót hallgatott meg, amiből kiderült, bár nagyon indokolt lenne, nincs pénz a 800 milliós felújításra, amit egyébként is csak a mellette lévő hídtól északra tervezett új vasúti híd megépítése után lehet elkezdeni. A most ~ 44 milliárdosra tervezett híd megépítése csak 2029-re várható, bár még a tervezői tender sincs véglegesítve, mert

több szakértői vizsgálatra van szükség, éppen a mellette lévő közúti híd állapota miatt. Tehát – ha addig nem következik be valamilyen katasztrófa –, a 2030 utáni évek elejére talán felújítják a Gubacsi híd közúti részét is. A Borbély-Németh duó 2010-es, illetve Borbély 2014-es választási ígérete („19.) 2x2 sávosra szélesítjük a Gubacsi hidat. A Kormánnyal és a Fővárossal együttműködve 2x2 sávosra szélesítjük a Gubacsi hidat, hogy csúcsidőben is gyorsabb legyen az átjárás Csepel és Pesterzsébet között.) után. 

    Nem fogják elkapkodni: állítólag ismét meghosszabbították a pályázatok beadásának határidejét.

    Csepel-Háros ügye is előkerült a bizottság ülésén. A fővárosi bizottság változatlanul nem javasolja a zártkertes terület lakóövezetbe vonását. Bár a Fidesz-KDNP csepeli szervezete még 2010-ben megígérte Háros belterületbe vonását, az eltelt 15 évben nem teremtette meg a belterületbe vonás valamennyi helyi feltételét. Nem valósult meg a terület teljes közművesítése (gáz-, víz-, villany- és csatornahálózat), a kb. 3000 fős ott élő közösség normális, városi szintű életviteléhez szükséges, a belterületbe vonáshoz törvényileg meghatározott egészségügyi, oktatási, kereskedelmi intézmények rendszere. A bizottság döntése tehát várható volt, a miértekre pedig először a csepeli önkormányzati vezetésnek kell választ adni. Hogy ki kezdeményezte a téma napirendre tűzését, az a tájékoztatóból nem derült ki, mint ahogy az sem, képviselte-e valaki Csepelt a bizottsági ülésen.

    A döntéseket olvasva, a 15, illetve 10 éve tett felelőtlen választási ígéretek jutottak eszünkbe. Kérdés azonban, mikor jön rá a jelenlegi vezetés arra, hogy az elmúlt 15 év széthúzása, kétszemélyes politikai vircsaftja, sok vonatkozásban hibás stratégiai döntései után, Csepel fejlesztése valós társadalmi, gazdasági, politikai összefogást igényel. 

V.-a.