Megfeszültek nyakán az inak, amikor csak szenvtelen viszontválaszra lett volna szükség  az Európai Parlamentben, de akkor is, amikor a szokásos pénteki rádiószózatában nem azt mutatja be, hogyan javítja a nép jólétét az intézkedéseivel, hanem azt, hogyan védi meg a pirézek meg a bogumilok támadásától a rezsicsökkentést meg a magyar családokat.

Falamon függ egy japán fametszet,
Egy gonosz szellem arannyal festett maszkja.
Részvéttel nézem
Homloka kidagadt ereit, melyek jelzik,
Milyen megerőltető gonosznak lenni.
(Brecht: A gonoszság maszkja)

Mind a ketten beszédet mondtak a forradalom évfordulóján. Iványi Gábor a Nagy Imre emlékház előtt, az Orsó utcában; kint, a nyílt utcán a – nem kis részben a szónok személye előtti tisztelgés okán – spontán összeverődött tömegnek. A vezér pedig a gondosan összeválogatott, engedélyezett, sőt a megjelenésre kötelezett (ld. vízügyesek „ingyenes családi napja”), a Millenárison többszörösen ellenőrzött tömeg előtt.

Ki kérdezi meg a 3.ciklusát kezdő csepeli polgármestertől, miért kárhoztatja a teljes egyetértés hiányát az alakuló kt-ülésről, ha ő csak egy nappal az ülés előtt tette fel az ellenzékkel nem egyeztetett javaslatait. És vajon miért kellett volna támogatni az ellenzéknek a számára szakmailag is elfogadhatatlan előterjesztéseket? 

Borbély Lénárd fb oldalára került fel a külső céggel forgatott Életre fel! A trendek magazinja című propaganda célokat szolgáló filmsorozat újabb gyöngyszeme.

Az új képviselő-testület alakuló ülése előtti istentiszteletet mutató képek után, a polgármester öt percben sajnálkozott, hogy a formális döntéseket hozó ülésen több javaslatánál nem volt teljes az egyetértés. Ez szemforgatás. Miért lett volna teljes az egyetértés, ha

A Rogán művek működésének lényege: „Azt akarják, adott napon legyen öt propagandamondat, amit a Karmelitából körbeküldenek a házi sajtójuknak, a fideszes képviselőknek, polgármestereknek, és mindenki csak azt szajkózza.”

Igen, mormogom, míg olvasom, ezt sokszor megtapasztaltuk, ki tökéletesen (Menczer), ki pongyolán (Nagy Feró) ismétli meg az eligazításon elhangzott mondatot.

Fidesz-alapszabály lett, hogy

Tegnap még az ingyen osztogatott krumplit és hagymát  emelgette, csütörtökön már adót fog emelni Borbély Lénárd, Csepel régi-új polgármestere. A 25 százalékos adóemelést nem tette a kirakatba Borbély úr, de azok sem fogják, akiknek ezt meg kell fizetni. Mi eláruljuk, mindent, az osztogatást és az adóemelést is végül a csepelieknek kell megfizetni. És ez egyelőre csak a kezdet…

    Meghirdették, hogy képviselő-testületi ülés lesz október 31-én (csütörtökön), a csepeli polgármesteri hivatalban. A héten közzétett meghívó szerint, a 9 órakor kezdődő ülésen várhatóan 28 napirend kerül megtárgyalásra. ami még további napirendekkel is kiegészülhet. A két legjelentősebb előterjesztés:
> Módosítani tervezik az idei költségvetési rendeletet, amely 13,2 milliárdos hiánnyal kerülne elfogadásra. A hiányt egyébként az előző évek 13,4 milliárdos költségvetési maradványának felhasználásával kívánják finanszírozni.

> Borbély Lénárd kezdeményezte az építményadó, illetve a telekadó mértékének egyaránt 25 %-os (!) százalékkal történő megemelését, 2025. január 1-től. A telekadónál pedig, a II. és a III. sz. övezetekben az adómaximumra történő emelést javasolta. Ezekkel a módosításokkal

Máig sem tudjuk, hogy az amúgy gyomorbeteg könyvelőre emlékeztető új orosz cár mivel tartja ennyire rövid pórázon, sőt egyenesen fojtónyakörvön Orbán Viktort és csapatát, de minél többet hadoválnak Budapesten ún. "nemzeti szuverenitásról", annál kevésbé hihető, hogy még önállóan döntenek, dönthetnek bármiben is.

Másról sem volt szó ezen a héten, mint 1956-ról, hiszen az évfordulós ünnepi beszédek és vezércikkek próbáltak eligazítást adni a követőiknek, hogy éppen mit is kell, mit is illik gondolni. A magyar forradalomról, a népfelkelésről, az orosz-ellenes fegyveres lázadásról? Netán ellenforradalomról, bár ez utóbbi megfogalmazás hívei azért – Moszkva kivételével – egyre kevesebben vannak a világon.

A magyar jobboldal (és tegyük hozzá, a szélsőjobboldal is) már a rendszerváltozás után igyekezett lenyelni és kisajátítani 1956-ot, elhappolva azt például a demokratikus ellenzék olyan kikezdhetetlen aktorai elől, mint Göncz Árpád, Mécs Imre vagy éppen Eörsi István. Paradox módon az SZDSZ megszűnésével még gyorsabbá vált

A dombormű a volt  Csepel Művek egykori Egyedi Gépgyára épületének sarkán van elhelyezve.

Kucs Béla szobrászművész alkotása a  Munkás-paraszt együttműködést és barátságot ábrázolja.

A dombormű egyik részén

Ungváry Rudolf író szerint nem lehet összehasonlítani 1956-ot a jelenkorral, mert ott teljesen nyílt diktatúra ellen kellett lázadni, ez a rendszer viszont "mindennél aljasabb, eltakarja a saját diktatórikus mivoltát". Közölte: az orbáni rendszer semmi másra nem törekszik, mint orosz birodalmi kollaborációra, ennek szolgálatába állítja a teljes magyar állami, hatalmi gépezetet.

Ungváry Rudolf írót, aki ’56-ban fiatal felnőttként résztvevője is volt a forradalomnak, arról kérdeztük a Megbeszéljük adásában, hogy melyik ötvenhatos megemlékezés sikerült jobban,  melyik volt a hitelesebb, melyik tudta továbbvinni ’56 valódi szellemiségét.

Elmondta: a két időt nem lehet összehasonlítani, az egészen más világ volt, mert ott teljesen nyílt diktatúra ellen kellett lázadni. Ez a mostani rendszer „mindennél aljasabb, eltakarja a saját diktatórikus mivoltát”. A beszéd, amit Orbán Viktor produkált, fényévnyi távolságban van ’56-os világtól, mert akkor az igazság pillanata jött el, a miniszterelnök viszont „orbitális, elképesztő, mindennél parádésabb hazugságokkal” rukkolt elő – fogalmazott. De ne higgye el senki, hogy ennél nincs lejjebb, lesz – jegyezte meg.

Úgy folytatta: minél nagyobb a tét, annál nagyobbat kell hazudni, és most az orbáni hatalom a tét, ilyenkor kell a

HÉV-ügyben egyre sűrűbb a köd. A minisztériumi egyeztetés polgármesteri kezdeményezésének ismételgetése még nem együtt gondolkodás és főként nem együttműködés. Miközben a szerelvények hossza alkalmanként csökken, az ígéretek száma folyamatosan nő, de ebből már elege van a csepelieknek

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) október 23-án megjelent idei 24. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Az idei 24. szám, valószínűleg az ünnep miatt, némi késéssel került az olvasóhoz. A helyi ünnep csendessége, megszokott, újdonságok nélküli eseményei éreztették hatásukat,  de most is hiányoztak a más vélemények megismerésére, bemutatására való szerkesztőségi szándékok. Csakúgy, mint a csepeliek, akikről és akiknek azért legalább néha-néha írni is kellene valamit a közpénzen kiadott csepeli lapban.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

A  Kvassay-vízlépcsőnél a Duna  vízszintjének  szabályozása az éghajlatváltozás vízügyi kihívásai, az elavult technológia korszerűsítése egyaránt sürgetővé tette – többek között - egy új szivattyútelep építését. 

a Kvassay-vízlépcső  komplex felújításának keretében

• felújítják az erőmű turbináit és a darupályákat,
• új szivattyútelepet létesítenek szívó- és nyomóoldali műtárgyak és csővezetékrendszer kiépítésével,
• korszerűsítik az erőmű épületének energetikai rendszerét,
• felújítják a műemléki védettség alatt álló zsilipkezelő épületet és a komplexum közelében álló szolgálati lakást, valamint a gerendatárolót,
• továbbá modernizálják az uszadékkiemelő rendszert is.

   

• RÉSZLETEK:

Beszélgetnek a nénik a piacon. Egyik jövő év őszére kapott időpontot térdprotézis-műtétre. A másik maga viszi párjának a gyógyszert és kötszert naponta a kórházba. Az egyik asszony személyes közreműködésre biztatná a kormányt a népességcsökkenés megállítása érdekében. Megvan rá az oka:

A Vox nevű spanyol szélsőjobboldali párt utólag elismerte, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank 9,2 millió eurós (mintegy 3,6 milliárd forintos) kölcsönnel segítette a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányukat.

Továbbá a magyar kormány pénzzel is támogatni kívánja a csádi kormányt. A kedvezményes hitelt, mint a Magyar Közlönyből kiderült, 200 millió eurót az állami Eximbank utalja el nekik.

Az egyik néni hallott erről, és ezért

A kihűlt, néma gyárkémények felkiáltójelként emlékeztetnek Csepel történelmére. Ezek a kémények az egykori üzemekkel, a kerület sokat látott, sokat megélt tereivel, utcáival, lakóival együtt sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól

A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet  Dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész mai napig egyedülálló tanulmányából.

A helyszín Csepel, egykori község, nagyközség, város, hat éve Budapest XXI. kerülete. Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.

Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 68 évvel ezelőtti napok történéseit:

1956. október 23-án hat órakor a csepeli gyárban a reggeli műszak megszokottan kezdődött.

Délelőtt azonban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Műszaki Egyetem hallgatóinak küldöttsége jelent meg a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságán. A gyári munkás ifjúsággal kívánták felvenni a kapcsolatot az összefogás és a

Németh Szilárd korábbi, illetve Borbély Lénárd jelenlegi polgármester és az általuk vezetett képviselő-testületek fideszes és a Fideszből kizárt tagjai az eltelt 14 évben asszisztáltak az önkormányzati rendszer szétveréséhez, ellehetetlenítéséhez.

Csepelen is, mint ahogy például Székesfehérváron történt, meg kellett kellett volna valamilyen formában megünnepelni a helyi önkormányzatok napját. Nem történt meg sem akkor, sem az azóta eltelt hetekben. Még 2000-ben, a Fidesz első kormányzása idején nyilvánította az Országgyűlés ezt a napot az önkormányzatok napjává, annak emlékére, hogy 1990-ben ekkor volt először önkormányzati választás hazánkban.

 Azóta komoly változáson ment át az önkormányzat rendszer – leginkább a 2010-es kétharmados fideszes választási győzelem után hozott törvényi változások, kormánydöntések eredményeként. Mára jelentősen csökkentették hatalmi, jogi és igazgatási jogosítványait, arról nem beszélve, hogy

Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint megvizsgálják, jöhet-e az ezerforintos foglalási díj.

Az államtitkár szerint ugyanis sokan nem jelennek meg a rendelőben az előre megbeszélt időpontban. Természetesen az összeget visszaadnák, amikor távozik a páciens.

Arról most ne ejtsünk szót, hogy ez az asszisztenseknek mennyi pluszmunkát jelentene, hiszen a pénzt tárolni és adminisztrálni is kell. Ám a csattanó még hátravan:

Elfogadhatatlan számunkra, hogy a polgármester a kerület fejlődését, jövőjét meghatározó kérdésekről az új ötéves ciklusát indító megszólalásiban nem nyilatkozik. Már nem foglalkozik a korábbi ígéreteiben rendszeresen szereplő témákkal sem, például a gerincút folytatásával, a Corvin- csomópont kétszintessé tételévelés és még sorolhatnánk

Két oldalt kapott a Csepeli Hírmondóban Borbély Lénárd arra, hogy elmondhassa véleményét a következő ötéves időszakának legfontosabb célkitűzéseiről. Természetesen most is háziszerzője, TK jegyezte az interjúnak álcázott monológot. Megjegyzéseink a polgármester által előadottakhoz:

> A választások óta eltelt időszakban már többször, több helyen nyilatkozott, ehhez képest új gondolat nem található a leírtakban. Az írás fele lényegében az eskütételnél elmondottakat ismétli, másik fele pedig az alakuló ülésen is megfogalmazott feladatok újra fogalmazása, kibontása. Úgy látszik, Borbély még mindig kampányüzemmódban gondolkodik, lassan, hogy mindenki értse, ismétli a varázsszavakat:

Nézz ki és szerezz meg egy ideális területet, tervezz rá minden jogszabállyal ellentétes, busás haszonnal kecsegtető projektet, intézz hozzá minél nagyobb – lehetőleg vissza nem térítendő – állami támogatást! Indítsd el az engedélyezései folyamatot, majd rohamtempóban kezdj el építkezni, s ne is foglalkozz az időközben megindult jogi folyamatokkal! Ilyen egyszerű a recept, amivel az Orbán-rendszer kiválasztottai szép lassan bekebelezik a Balaton-partot.

A jogszabályok áthágásának, kijátszásának, megkerülésének népszerűsége idehaza legalábbis karcolja a labdarúgásét, ám ha törvényeknek nem is, de a bírósági ítéleteknek, végzéseknek mégis volt becsülete, a nyertes örült, a vesztes beletörődött a megmásíthatatlanba. Az Orbán-rendszer prominensei számára viszont a bírósági döntések csak afféle bosszantó mellékkörülmények.

Civil szervezetek megannyi gigaberuházást próbálnak megakadályozni a Balatonnál, persze komoly ellenszélben, hiszen

Mintha egy kicsit sok gond lenne ezzel a sportcsarnokkal. Már az építése körül sem volt felhőtlen az ott élők öröme, hiszen mellette található a Nagy Imre Általános Iskola nemzetközi szabványnak is megfelelő nagyméretű tornaterme, és ezért semmi sem indokolta a Simon Bolivár Lakótelepen való megépítését. Most a polgármester örömhírként közölte, hogy a végéhez közeledik a sportcsarnok utólagos szigetelése.

Szerdán közzétette a polgármester, hogy zsákutcává alakítják Csepelen az Arany János utcát. A közösségi oldalán megjelent hír szerint, a döntés az ott élők kérésére és dr. Busa Gabriella alpolgármester, illetve Somogyvári Andrea támogatására születetett meg. Megjegyzéseink a hírhez:

    Az utca nem felel meg a zsákutca fogalmának, ugyanis átmenő forgalomra alkalmas, egyik végén sincs kerítéssel vagy  épülettel lezárva, tehát nem zsákutca. Ettől még természetesen a polgármester a lakók kérésére zsákutcává nyilváníthatja, pláne, ha az alpolgármester, aki egyébként nem ott képviselő, illetve a körzet képviselője pártolja a kérést. 

    Nagyobb gond azonban, hogy ezzel a kerület észak-déli közlekedést biztosító átmenő forgalmát, menekülési útvonalakat biztosító úthálózatát csökkenti, ami másutt viszont növelni fogja az átmenő forgalmat, komoly feszültségeket okozva ezzel az ottélőknek. Mi lesz, ha több utca ugyanezzel a kéréssel áll elő, ráadásul

Jócskán az átlagos infláción felül drágultak a temetkezési szolgáltatások Magyarországon egy év alatt. Mind a koporsós, mind a hamvasztásos temetés kb. 10 százalékkal kerül többe manapság, mint egy évvel ezelőtt.

Az egyik szakmai szervezet elnöke szerint ez arra vezethető vissza, hogy megdrágultak a szükséges kellékek, az energia és a munkaerő is, a szolgáltatók pedig kénytelenek voltak ezt áthárítani az ügyfelekre.

Palkovics Katalin szerint komoly munkaerőhiány van a szektorban, utánpótlás 

A csepeli szikratávíróból az első, külföldön fogható rádióüzenetre 110 éve, 1914. október 15-én, a kereskedelemügyi miniszter je­lenlétében ke­rült sor. A posta ve­zetői a szófiai ke­reskedelmi munkatárssal léptek kapcsolatba, az üzenetváltás pedig sikeresnek bizonyult. Idén 110 éve annak, hogy megszületett a magyar rádiózás alapja. A csepeli szikratávírón keresztül legendás üzenetváltások történtek. A szerkezet békeajánlatot küldött az oroszoknak, közvetített a trianoni békeszerződés során,  Lenin is ezzel üzent Kun Bélának. Csepelen ma egy utcanév őrzi a hely emlékét. Wilt tibor 1980-ban készült emlékművét a mai Corvin-csomópontnál helyezték el.

A  szikratávírót 1906 októberében egy fiatal olasz mérnök, Guglielmo Marconi találta fel. Alapvetően óceánjáró hajókra szánta az eszközt, hiszen vezeték nélküli volt, ezáltal mozgatható is. Az időjárás nem befolyásolta, és rövid idő alatt hatalmas távolságokra lehetett üzeneteket küldeni vele. Vívmányát Nobel-díjjal jutalmazták, átvevő beszédében pedig azzal hökkentette meg a hallgatóságot, hogy elismerte, igazából fogalma sincs, hogy hogyan működik a találmánya. 

A magyar rádiózás története az 1914-es évhez köthető, ekkor került be Magyarország

Szijjártó Péter évek óta próbálja orosz ügynöknek álcázni magát. A gondosan felépített képet, miszerint a magyar külügyminiszter fedésben dolgozó moszkovita lenne, csak az zavarja, hogy az igazi hírszerzők valójában roppant diszkrét, okos, taktikus lények. És cseppet sem olyan kirívó alakok, mint a Lavrov-díjas oroszügyi légiattassé-futsalminiszterünk.

Szóval az idő múlásával egyre erősebb a gyanú, hogy Péterünk simán csak egy troll, mint a főnöke, és arra játszik, hogy provokálja az EU-t és a NATO-szövetségeseket, majd amikor menetrendszerűen érkezik az ilyenkor szokásos fenékbe billentés, akkor a hazai bocskoros törzsközönségnek előadhatja, hogy "jaj, megint bántsák a magyart".

A legújabb ragyogó ötlete, hogy