A Szent Imre téren, a polgármesteri hivatalban döntik el, hogy mire adnak pénzt és mire nem. 2020-ban az éves költségvetés kiadási főösszegének 68,6 százalékát fordították a csepeli önkormányzat egészének működésére, 2023-ban már 72, 8 százalékát emésztette fel az önkormányzati rendszer működtetése, fenntartása. Az idén pedig felerősödött a helyi osztogatás és osztoszkodás

A magyar lett az EU legdrágábban működő állama – írta a hvg.hu. „GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.”

Megnéztünk néhány csepeli adatot az éves költségvetések zárómérlegeiből – nem összehasonlítási céllal, csak érdekességként: 

Lánczi Tamás (képünkön), a honi szuverénitásvédelem (szuvi) vezére nem foglalkozik azzal, hogy a magyar kormányfőt olyan rövid láncon – vagy spárgán – tartják, amelyen talán méz sincs, és úgy kell fütyülnie, hogy a Moszkva parti esték adják a másikat. 

Ma szuvizni fogunk. Korunk divatja a szuvizás. Aki ad magára az csak szuvizik. A szuvizás korszerű, új, és mindenre megoldás. A szuvi a jövő. A szuvi az a szuverenitásvédelem, amelyet úgy is lefordíthatunk magyarra, hogy miénk a vár, tiétek a lekvár. Azzal a kis megszorítással, hogy a lekvárral, mézzel és más dolgokkal, a madzagot kenjük. Több mézet a madzagra. Azt nyalhatjátok barátocskáim. Ha kicsit nagyobb a baj, picit több mézet, lekvárt csöpögtetünk ki a többi vármegyei úrral a jobbágyságnak és máris helyreáll a boldogság.

A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, továbbá

Távol állt az igazságtól, csak a szépre emlékezett a Csepeli Hírmondó cikkírója az október 31-i képviselő-testületi ülésen tárgyalt 32 napirendből, illetve annak vitájából.

Az írásban 8 témát említett meg a szerző, míg a lap más oldalain két napirend külön is feldolgozásra került. A cikkel, illetve a kimaradt 22 előterjesztéssel kapcsolatban most csak néhányat megjegyzésünk van, tekintettel arra, hogy az aktuális heti összefoglalónkban külön is foglalkoztunk a testületi ülésen történtekkel:

https://csepeliek.blog.hu/2024/11/03/egy_het_meg_sem_szolaltak_borbely_emberei_de_havi_szazezrekert_nyomjak_a_gombot_polgarmesteri_oblos_#more18722362 

> A 71 perc alatt lezavart testületi ülésen a Borbély csapat képviselői meg sem szólaltak, helyette gombnyomogatással teljesítették a feladatukat, mindent megszavaztak. 

> Az adóemelés 25 %-os mértéke nem védhető azzal, hogy

A ciklus végére arra ébredhetünk, hogy már nem Budapest a nemzet fővárosa. Lázár János szerint az Orbán-kormány már most társ-fővárosként tekint Debrecenre, amely kormánypárti fejekben talán Sopron helyét is elfoglalta, hiszen az csak egyszer fogadott hűséget, Debrecen 1998 óta hétszer is hitet tett a Fidesz mellett. A nemzet meg a kormány lassan szinonimaként él a hívek fejében. A gondoskodó hűbérúrhoz pedig engedelmes hűbéres dukál.

Debrecen megértő. Ha a kormány iparosítást akar, akkor ők kanyarítanak egy hatalmas ipari zónát város körül. Ha odatelepülne a BMW, akkor tárt karokkal várják. Ha akkumulátorgyár is beköltözne, jöjjön az is. Ott az alvégen, Mikepércs körül van ugyan némi hangoskodás, ami teljességgel érthetetlen, hiszen Papp László kormánypárti polgármester megígérte, hogy független monitoringrendszert hoznak létre, amelyet

Már a csepeli HÉV sem érdekli Csepel polgármesterét? Hosszabb előzetes vita és üzengetés előzte meg a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülését, ahol a 28 napirendben előterjesztett 38 javaslatról döntöttek – amellyel, eddigi szokása szerint, most sem foglakozott a Borbély irányította csepeli önkormányzati média, pedig Csepel számára is fontos, esetenként a kerületet mélyen  érintő témákról volt szó.

A témákról az érdeklődők itt olvashatnak részleteket: (https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei) 

A közgyűlésen tárgyaltak a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi, illetve az agglomerációs önkormányzatok együttműködéséről, a Fővárosi Önkormányzat vezetésével és koordinációjával tervezet, úgynevezett Metropolisz Kerekasztal néven létrehozandó, kéthavonta működő konzultatív és információs együttműködési platformról. Fontos, téma volt a megfizethető lakhatási modell feltételeinek kialakítása, a lakásrezsi támogatási rendszer kidolgozása, a HÉV szerelvények járatritkításával kapcsolatos fővárosi álláspont kialakítása, stb. 

    Bár Borbély úr nem tagja a Fővárosi közgyűlésnek, fontos, hogy ezekről, a kerületi lakosság egésze számára jelentős kérdésekről, a nagy nyilvánosság előtt is állást foglaljon, határozottan képviselje a kerületi lakosság érdekeit. Sajnos, nem tette/teszi. Nem szokása. 

Novák Katalin korábbi köztársasági elnök fél Délkelet-Ázsiát végigutazza, és azt hirdeti, hogy az általa képviselt civil szervezet a születésszámok csökkenését igyekszik világszerte növelni.

Eközben több száz újszülött, akiket a kórházban hagytak a szüleik, idehaza arra vár, hogy befogadják őket a nevelőszülők.

De mint tudjuk, az utóbbi idők jogszabályi intézkedései – no meg a korábbi botrányok okán is – a nevelőszülők létszáma erőteljesen csökken, nem utolsósorban azért, mert a kormány egy ostoba rendelettel és abból fakadó ostoba eljárással igyekszik a még megmaradt nevelőszülői hálózatot is kivégezni.

Novák Katalin gondolt már esetleg arra, hogy

Szerdán, fb oldalán repítette világgá a hírt a polgármester: kész, zsákutca lett az Arany János utca. Alig 30 nap alatt elkészült a nagy mű. Letettek az Arany János utca és az Erdősor utca kereszteződésénél az utca végére egy betontömböt.

Ezzel kész is az Arany János zsákutca. Igaz, ugyan, hogy nem felel meg a zsákutca eredeti fogalmának, de ez legalább a miénk. Pontosabban Borbély Lénárd zsákutcája. Hogy az ottlakóké-e azt több helyben lakó, akik nem értettek egyet az egyik lakó több éve elhangzott javaslatával, vitatják.

Érdekes viszont, hogy a konkrét döntés előtt nem volt rendkívüli lakógyűlés, a képviselő-testületi többség, azaz a Borbély csapat szavazatai sem kellettek. Elég volt, hogy a frissen megválasztott, társadalmi tisztségű alpolgármester és a körzet képviselője is támogatta. Így Borbély úr büszkén írathatta iródeákjával a poszt végére: „…élhetőbbé és biztonságosabbá tettük ezt a közterületet.”

    Hogy miért pont ezt az utcát, s mikor lesz a kerület sok földútja vagy kátyúktól hemzsegő szilárd útburkolatúnak nevezett utcája élhető és biztonságos, az

Végeláthatatlan vészhelyzetben élük a 15. éve tartó Orbán-rendszerben már több mint négy éve, amit a parlament fideszes többsége ismét meghosszabbított. Háború ide vagy oda, van épp elég bajunk, ami továbbra is indokolttá teszi még a kétharmaddal einstandolt parlament kiiktatását, avagy épp a gránitszilárdságú megkerülését is.

„Sajnos olyan helyzetet élünk, hogy az lenne a természetellenes, ha a veszélyhelyzet meghosszabbítására nem kerülne sor” – jelentette be Orbán Balázs a Hír TV-n, mint akinek a fordított haladási irány a normális az autópályán, mindenki más helikopter. A Helsinki Bizottság már korábban rámutatott, a négy év alatt kiadott több mint ezer kormányrendelet jó része nem is hozható összefüggésbe a vészhelyzet elrendelésének okaival. De ezek kedvéért csak nem helyezhették átmenetileg hatályon kívül a veszélyt, ami a

Volt néhány év, amikor a helyi hagyományőrzés jegyében lovász napokat rendeztek Csepelen. Az ötlet és a megvalósítás hol másutt lett volna kézenfekvőbb, mint kerületünkben, hiszen Csepel a legenda szerint a honfoglaló Árpád vezér lovászáról, Sepelről kapta nevét. A lovász napok ma már csak emléket jelentenek. A Csepel újság 20 éve, 2004 őszén így számolt be a hagyományteremtő szándékkal tartott rendezvényről:

A Francia-öböl várható jövőjéről, a terveket övező kérdésekről, kétségekről Kiss Kornél, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) csepeli önkormányzati képviselője rendkívül alapos, tényekkel, adatokkal alátámasztott cikket jelentetett meg saját fórumain. Az alábbiakban a tervezett beruházásra vonatkozó, helyenként megdöbbentő és elképesztő  elemeket bemutató írás meghatározó részletét szó szerint adjuk közre:

"Csepelen a  Szabótelep és Gubacsi híd fölött elhelyezkedő Bolgárkertész (“Francia”) öböl  eredetileg ipari kikötőnek épült, de már évtizedek óta nem használják.  Fölötte az 1970-es években épültek a Szállító utca telephelyei, amelyek közül az újonnan épült Barba Negra koncert helyszín emelkedik ki. A tereprendezés ráfér a környékre, minden évben több alkalommal szerveznek ide civilek és politikai pártok is szemétszedést, az utóbbi hónapokban egy magáncég kukákat is kihelyezetett a területen (erre azért később visszatérünk) és az önkormányzat is “foglalkozott” a területen található ingatlanokkal.

Adásvétel vagy korrupció?

2023 áprilisában lettem figyelmes egy érdekes opciós adásvételi jogra, amelyet önkormányzati telkekre jegyeztek be. Szúrópróba-szerűen ellenőriztem pár önkormányzati tulajdonú ingatlant, adataikat lekérdezve az ingatlan-nyilvántartásból, amikor is a 1213 Budapest, Gyömbér utcában található önkormányzati tulajdonú, évtizedek óta elhagyott, ingatlanon egy opciós adásvételi jogra és egy adásvételi szerződésre hivatkozó feljegyzésre figyeltem fel. A szerződést közérdekű adatigényléssel kikértem, amiből kiderült, hogy azt az önkormányzat a Gerulus Kft. -vel kötötte (a Gerulus Kft.-t a helyben lakók úgy ismerhetik, mint az önkormányzat által megrendelt és pályáztatott építési beruházások visszatérő és állandó nyertese.).

Az 5627 nm nagyságú telek vételárát 87.000.000 Ft-ban állapították meg a Felek (természetesen csatolt értékbecslés nélkül), amely vételár a szerződés szerint

Annyi ideig sem él egészségesen egy átlagos magyar, mint amennyi a nyugdíjkorhatár – jöttek ki a friss számok. Az pedig, hogy sok más ország mögöttünk van a listán, sovány vigasz, már csak azért is, mert szerencsésebb helyeken egy ilyen rossz adat azt is jelentheti, hogy akinek baja van, hamarabb eljut orvoshoz.

Amikor demográfiai statisztikákról van szó, a legtöbbeknek valószínűleg első körben a születésszám juthat eszébe, vagy épp néhány nagyon rossz időszak, mint 2020-2021, mikor az adatsorok bemutatása rendre a halálozási adatokkal indult.

Nem rég jött ki a friss magyar adat is, és az eredmény – ahogy már hónapok óta mindig –, azt mutatja, hogy nagyon nem akar összejönni az a rég ígért demográfiai fordulat. (Meg persze azt is, hogy  a mostani harmincasok tippelni sem mernek, honnan lesz majd nyugdíjunk, ha nem tesznek félre eleget).

Van viszont olyan adatsor is, amely egyszerre mutat be

Egy kis rejtvény olvasóinknak: vajon melyik csepeli közösségi oldalon találtunk rá az alábbi, szívet, lelket melengető, mámorító jelszavakra?

> „Építjük tovább a csepeli utakat a jobb, biztonságosabb és élhetőbb Csepelért!”

> „Mi pedig dolgozunk tovább egy szebb, biztonságosabb, élhetőbb Csepelért!”

> „Dolgozunk tovább közösen, Csepelért!”

> „Jó közösségeket is szeretnénk építeni, a közösségeket pedig

Az idén októberben megalakult Fővárosi Közgyűlés első nézetre megidézi a demokráciát régóta űző parlamentek izgalmas, egymásnak feszülő, helyenként heveskedő szócsatáit. Bizsergetően jó érzés újra megtapasztalni az elmúlt évtized kínosan álságos és unott szavazatgyártó ülései után. De talán korai az öröm.

A közgyűlés összetétele politikai nézetekben, értékítéletben és felkészültségben is nagyon heterogén. Vannak régi motorosok, mások most próbálják elkapni az önkormányzati hivatalok labirintusában kígyózó Ariadné-fonal végét. A kettő közti széles skálán pedig ott vannak az üzleti világban szocializálódottak, sőt jelenlegi lobbisták, a ­politikaikarrier-létrán kapaszkodók és a jobbító szándékúak. A sokféle nézőpontból színesebb kaleidoszkóp rakható össze. Majd egyszer.

Most még a

Lehetséges, hogy a legutóbbi képviselő-testületi ülésen a Borbély-párti képviselők úgy döntöttek több különösen fontos ügyről, hogy el sem olvasták az előterjesztéseket?

Miként korábban beszámoltunk róla, október 31-én ülésezett az önkormányzat képviselő-testülete. A beterjesztett 32 napirendi pont nem váltott ki nagy vitát képviselők körében. A Borbély csapat tagjai mindent megszavaztak, míg az ellenzék nemet mondott, többek között, a költségvetés módosítására, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodási javaslatra, a testület Szervezeti és Működési Szabályzatára és jövő évi adóemelés tervére. A csepeliek.blog.hu ezt követően a november 3-i heti összefoglalóban tárgyalta az ülésen történteket.

https://csepeliek.blog.hu/2024/11/03/egy_het_meg_sem_szolaltak_borbely_emberei_de_havi_szazezrekert_nyomjak_a_gombot_polgarmesteri_oblos_#more18722362 

    Ezért, a következőkben csak három, szomorú tanulságok levonására is alkalmas napirendre kívánok reagálni: 

Akit le sem hallgatnak, az Bástya elvtárssal együtt kérdezheti meg joggal, hogy őt már le sem szarják? A mindennapos lehallgatás pikáns, de korántsem lényeges része az életnek. Jó, persze, mert mindenki mondhat olyat, amiért egy másik közegben vagy a nagy nyilvánosság előtt magyarázkodnia kell, hátha még jó alaposan megvágják, manipulálják a felvételt. (Erről Gyurcsány Ferenc igazán soka tudna mesélni.) A lehallgatásban az a jó, hogy kielégíthetjük kukkolási szenvedélyünket.

És eljátszhatjuk erényességünket a világ előtt - még, hogy valaki csúnya szavakat használ? Nahát, nahát. Hát, hogy veszi magának a bátorságot, hogy az a ménköves menykő tegye neki ide-oda, hogy ilyeneket mondjon - mondja emberünk, a közösülés szokásos b-betűs szavát használva.

Ugyan kötőszóként hangzik ez el ma már, különösebben a fejünket sem kapjuk föl rá, de mégiscsak jó érzékeltetni erkölcsi fensőbbségünket, ha másról is kiderül, hogy a szart szarnak nevezi.

Különösen a közéleti szereplőknek kell óvatosnak lenniük. Felhívnám a figyelmet Palives kocsmáros szomorú sorsára a mind aktuálisabb, Svejk című közéleti kézikönyvből:

„Bretschneider Palivecnek is megmutatta a kétfejű sast, egy ideig farkasszemet nézett a vendéglőssel, majd azt kérdezte:

Túl minden határidőn. A törvényi előírások ellenére az önkormányzati honlapon még mindig nem tekinthetők meg a képviselők vagyonnyilatkozatai. Miért?

A helyi önkormányzatokról szóló hatályos törvény 39. § (1) bekezdése szerint „Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül…vagyonnyilatkozatot köteles tenni.”

Csepelnek már van egy díszhuszára Bencsik Andrásnak, a Demokrata főszerkesztőjének személyében. Ő is szeret jó nagyokat migránsozni úgy mint Orbán. Nem a lovukat, hanem a magyarokat ugratják

Azt mondta a magyar miniszterelnök, hogy mivel mi, magyarok csak a huszárrohamokban bízunk, ezért a migránsokat, akiket „ránk akarnak sózni”, busszal indítjuk el Brüsszelbe.

Elgondolkodtam egy kicsit a ló és a lovas szereposztásán. A busz a ló, de ki is a huszár? Mert ugye ő az az ember, aki a lovat irányítja, karéjozza, vágtára sarkantyúzza. 

Persze nem olyan újdonság ez, mióta a honvédelmi miniszter bejelentette egy új magyar huszáregység létrehozását, amelyben a

Ki hiányzik erről a Maros utcai fotóról? Írásunkból megtudhatják az érdeklődők, mert az információt és a tényeket nem fogjuk eltitkolni még a szünet nélkül kampányoló Borbély úr kedvéért sem.

„Megígértük, és immáron örömmel láttuk, hogy megépült a Maros utca is, amelyet Révész Dániellel, a Közösen Csepelért Polgári Egyesület önkormányzati képviselőjével jártunk végig. A körzetéért felelős képviselő úr további javaslatokkal fog élni, hogy kerületünk egyik legújabb utcája után milyen utcaszakaszokat tegyünk rendbe” – írta ki a saját fb oldalára és más közösségi oldalakra a polgármester. 

    Révész úr ambiciózus, Borbély úr meg feledékeny ember. Már nem sokkal a június 9-i választások előtt elfelejtette, hogy az idei költségvetés botrányos előkészítése miatt

A gimnazistákért aggódnak a tankerületi központok: attól tartanak, sokan közülük nem „a megfelelő helyen” tanulnak. Ami itt nem azt jelenti, hogy nem a legjobb gimnáziumot választották maguknak, hanem azt, hogy egyáltalán gimnáziumba jelentkeztek szakképző intézmények helyett.

A központokban úgy látják, rengeteg diák képtelen megbirkózni a gimnáziumi követelményekkel, sorban buknak ki vagy fejezik be idő előtt tanulmányaikat. Bár a statisztikák ezt nem támasztják alá, tudjuk, a kormányoldalon a tényeknek kevés jelentőségük van.

Van képünk arról, amiről a hivatalos csepeli média egy szót sem szólt. Csütörtökön, az Európai Politikai közösség kétnapos budapesti találkozóján, az Orbán Viktor vendégeként részvevő ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij Csepelre, a volt Rákóczi mozi helyén létesített két tanítási nyelvű, ukrán-magyar általános iskolába és gimnáziumba látogatott. Zelenszkij ott nem osztogatott, nem kampányolt, hanem csak beszélgetett a gyerekekkel és a tanárokkal.

A magasrangú vendéget a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kísérte. A komoly biztonsági intézkedések közepette lezajlott látogatásról, nem sokkal később sok országos média adott rövidebb, hosszabb tájékoztatást, közölt képeket.

Az önkormányzat honlapja, a csepel.hu, illetve Borbély Lénárd polgármester hivatalos fb oldala viszont egyáltalán nem foglalkozott a látogatással. A polgármesternek arra viszont volt ideje, hogy közösségi oldalán tájékoztassa a csepelieket az Árpád utcában játékosan verekedő rókákról. 

 Igaz, Ábel Attila volt alpolgármester, most önkormányzati dolgozó, saját hírblogján írt a látogatásról, de fontosnak tartotta, hogy közölje olvasóival, a nem odavaló hírt, miszerint