Az Orbán-kormány szerint nem kell ide ennyi kekeckedő érettségizett és diplomás. Tessék szakmát tanulni. A kubikos például nem kérdez, nem vitatkozik, csak görnyedezik a teher alatt...

Amikor Magyarországon lényegében megszűnt a kohászat, tanulságos volt megfigyelni, mihez kezdenek a kohómérnökök. Én például ismertem múzeumigazgatót, idegenforgalmi szakembert és biztosítócég-főnököt is ilyen diplomával. Ami azért nagyon figyelemre méltó, mert a bezárt kohóüzemek által hátrahagyott kohászok tömege ennél lényegesen nehezebben találta meg a helyét: Ózd környékén sokuk még ma is csak annyit profitál a hajdani szakmából, hogy kijárkál a meddőhöz kutatni, rejlik-e még benne eladható vas.

Ez csak egyetlen példa a sok közül, de idecitálhatnánk Palkovics államtitkár megannyi kedves "tücsökszakját", azaz azokat a bölcsész szakmákat, amelyekre szerinte feleslegesen tanít bárkit is az állam. Pedig pontosan tudható, hogy ha valaki eljut egy lényegében bármilyen diploma megszerzéséig, sokszorosan nőnek az esélyei egy jó állás elnyerésére, pusztán azért, mert megtanult tanulni. Ahogy egy ifjú magyarnak

mondták nemrég egy angliai egyetem felvételijén: "A végzett teológusokat imádják a bizniszben, bármilyen hatalmas és unalmas melóval a végtelenségig terhelhetők".

A normális tehát az lenne, ha a magyar állam a lehető legtöbb fiatalt igyekezne eljuttatni az általános érettségiig annak érdekében, hogy a megszerzett széles körű alapműveltség birtokában tanuljon aztán szakmát vagy szerezzen diplomát. Hogy "élethosszig" tanulhasson. Ha a rendszerváltás körül megindult változások mindvégig ezen a nyomvonalon haladtak volna, harminc év alatt már komoly eredményeket értünk volna el egy egységes fenntartású, átjárható, az egyéni érdekeket is figyelembe venni képes iskolarendszer megteremtésében. Ehelyett most azt is visszabontja az állam, ami nagy nehezen megvalósult: leszállította a tankötelezettséget, hamarosan pedig nagy erőkkel nekiáll, hogy a gimnáziumi képzéstől a mielőbbi szakmatanulás felé terelgesse a gyerekeket.

Hogy ezzel milyen bűnt követ el velük szemben, az nem egy vagy öt éven belül fog kiderülni. De tíz-húsz év múlva a napnál is világosabb lesz. És akkor már senki sem adhatja vissza ennek a nemzedéknek az elsikkasztott fiatalságot és az elrabolt esélyt.

N. Kósa Judit

Forrás: Népszava