Őszinte tisztelői vagyunk azoknak, akik gondolataikat a mai farkastörvényű internetes világban névvel és címmel vállalják. Horváth Gyula, Csepel korábbi alpolgármestere, közéjük tartozik. Miként korábban, most is ezért közöljük változtatás nélkül nem rég elkészült és a saját blogján megjelent írását, amelynek címe: Kérés a csepeli sajtóhoz. Már most jelezzük, hogy van véleményünk a cikkről, és azt el is mondjuk majd a következő bejegyzésben (posztban), de mindenek előtt Horváth Gyula írása:
Kérés a csepeli sajtóhoz
A társadalmi fejlődés kimagasló technikája a számítógép. A fiatalok és a legfiatalabbak vele született természetességgel kezelik. Néhányan az idősebb generációból is megbarátkoztak létével és használják semmivel össze nem használható előnyeit. Azok közé tartozom, aki felmérték ugyan a technika adta lehetőségeket, de még a régen begyakoroltak és megszokottak szerint szervezik az életüket, úgy, hogy annak csak kis részét uralja a gép. A számítógép és az internet nagy lehetőséget és szabadságot ad amivel érdemes élni.
A szabadság a komolyan gondolkodó embernél a felelőséggel is együtt jár. A gondolataim az enyémek, ha leírom őket magamból adok valamit. Célszerű, - és nem régimódi- ezeknek a gondolatoknak a vállalása embertársaink előtt. Arra gondolok, hogy sokat javítana az egyes kerületi hírportálok minőségén, ha az ott publikálók, saját nevükkel vállalnák véleményüket.
Ehhez első lépésként az újságoknak impresszummal, elérhetőséggel kéne rendelkezni. Ez lehetne a példamutatás alapvető kérdése. Ennek elmaradása, arra ösztönöz, hogy itt felelősség nélkül, névtelenül (büntetlenül) lehet bármit írni. Még valótlant, elferdítettet, rágalmazót és durvát, akár igaztalant is.
Úgy vélem ez helytelen!
Szeretném, ha a szerkesztőségek elérhetők és korrektek lennének. Tudatában kell lenniük, hogy írásaik több ember informálódását befolyásolják. Ha felelőtlenül bánnak az informálódás eme hatékony eszközével ne csodálkozzanak, hogy a reagálások is egyoldalúak, sokszor sértők és trágárok lesznek. Olyanok, amelyet magára valamit is adó, komoly ember sose tenne, írna. Az ilyen hírforrásokat, (szerencsére) a kezdeti sikeresség után, nagy ívben elvetik az olvasók. Megmaradnak abban a sivár alpári környezetben, ahova névtelen levelezőik indulataik gyáva kiélésére süllyesztik.
Az elmúlt időszakban több írásomat átvették a blogomról (www.hgyula.hu ). Szerencsére a Csepel. Info és a Csepel újság is név szerint idézett belőle.
A szabadság a komolyan gondolkodó embernél a felelőséggel is együtt jár. A gondolataim az enyémek, ha leírom őket magamból adok valamit. Célszerű, - és nem régimódi- ezeknek a gondolatoknak a vállalása embertársaink előtt. Arra gondolok, hogy sokat javítana az egyes kerületi hírportálok minőségén, ha az ott publikálók, saját nevükkel vállalnák véleményüket.
Ehhez első lépésként az újságoknak impresszummal, elérhetőséggel kéne rendelkezni. Ez lehetne a példamutatás alapvető kérdése. Ennek elmaradása, arra ösztönöz, hogy itt felelősség nélkül, névtelenül (büntetlenül) lehet bármit írni. Még valótlant, elferdítettet, rágalmazót és durvát, akár igaztalant is.
Úgy vélem ez helytelen!
Szeretném, ha a szerkesztőségek elérhetők és korrektek lennének. Tudatában kell lenniük, hogy írásaik több ember informálódását befolyásolják. Ha felelőtlenül bánnak az informálódás eme hatékony eszközével ne csodálkozzanak, hogy a reagálások is egyoldalúak, sokszor sértők és trágárok lesznek. Olyanok, amelyet magára valamit is adó, komoly ember sose tenne, írna. Az ilyen hírforrásokat, (szerencsére) a kezdeti sikeresség után, nagy ívben elvetik az olvasók. Megmaradnak abban a sivár alpári környezetben, ahova névtelen levelezőik indulataik gyáva kiélésére süllyesztik.
Az elmúlt időszakban több írásomat átvették a blogomról (www.hgyula.hu ). Szerencsére a Csepel. Info és a Csepel újság is név szerint idézett belőle.
Mindkét említett internetes újság egyéb írásaiban és olvasói levelezésében jelennek meg sértő megjegyzések, alantas jelzők. A legutóbbi élményem a Csepel újságra vonatkozik. Mostanában Németh Szilárd polgármester neve említése előtt mindig ott van a "mutyivári" jelző.
Nem tudhatom, hogy ki (vagy kik) jegyzi(k) az újságokat, ezért nincs módom nekik közvetlenül szólnom, de az ő érdekükben és az olvasók védelmében kérem ezt a fajta gyakorlatot mellőzzék. Mindenkinek vannak indulatai, sérelmei. Lehet és van is politikai beállítottsága, világnézeti elkötelezettsége, de lehet és meggyőződésem, hogy van is emberi tartása, szakmai elkötelezettsége és józan esze. Ez utóbbiakra apellálva kérem . . .
Forrás: Horváth Gyula blogja
