„A mai alkotmányozó hatalom ’rárontott’ az 1989-es alkotmányra, a most készülő alaptörvény megsérti ezeket az alapvető elveket mondta a mai parlamenti CSONKA alkotmányozó nagyüzem megkezdése előtt rendezett tanácskozáson Kis János filozófus, a demokratikus ellenzék és a rendszerváltás meghatározó alakja. Az Eötvös Károly Intézet (EKI) alkotmányozásról rendezett konferenciáján hangsúlyozta: Csak akkor demokratikus egy alkotmány, ha közösen elfogadott elvei mindenkinek lehetővé teszik, hogy azonosuljon vele. A filozófus emlékeztetett arra, hogy az 1989-es alkotmány morális előfeltevései sok mindent előírtak, amitől a most készülő alaptörvény eltér, így például az egy ember egy szavazat, a tisztességes választási verseny, a szólás- és a sajtószabadság elvét vagy éppen a visszamenőleges adóztatás tilalmát.
Kiemelte: az alkotmányos elveknek olyanoknak kell lenniük, hogy mindenki egyetérthessen velük, magáénak érezhesse azokat, ettől válik az alkotmány a politikai közösség alapvető hivatkozási pontjává, ennek hiányában viszont nem töltheti be rendeltetését. Egy politikai közösségben elkerülhetetlenek a nézetkülönbségek, de az alkotmányban nincs helyük - fűzte hozzá. Kis János szerint az elmúlt két évtized legfontosabb tanulsága, hogy
a demokrácia döntő, és egyúttal meglehetősen kényes kérdése az egyetértés kialakítása az alapvető elvekről. Azt mondta, a mai alkotmányozó hatalom "rárontott" az 1989-es alkotmányra, a most készülő alaptörvény megsérti ezeket az alapvető elveket, de ez talán elég sokakat késztet majd arra mindkét oldalon, hogy elgondolkozzanak, mennyiben felelősek a harmadik köztársaság kudarcáért. És ha majd létrejön az új baloldal és - a Fidesz előbb-utóbb, de egyszer bizonyosan bekövetkező szétesése után - az új jobboldal, akkor a szembenálló politikai oldalak legfontosabb feladata a demokratikus alkotmány alapelveiben, a pártatlan szabályokban való megegyezés lesz, hogy kialakuljanak végre azon keretek, amelyek között a politikusok lefolytathatják demokratikus vitáikat a választók "lelkéért és szavazataiért" - mutatott rá Kis János.
A filozófus emlékeztetett arra, hogy az 1989-es alkotmány morális előfeltevései sok mindent előírtak, amitől a most készülő alaptörvény eltér, így például az egy ember egy szavazat, a tisztességes választási verseny, a szólás- és a sajtószabadság elvét vagy éppen a visszamenőleges adóztatás tilalmát.
Kis János szerint a készülő alaptörvény meglehetősen kusza, kaotikus, és így lehetőséget ad arra, hogy egyik felét szembesítsék a másikkal. Például ha valóra válnak azok a hírek, melyek szerint a közszolgálatban kötelező lesz esküt tenni az új alaptörvény bevezetőjére, a nemzeti hitvallásra, akkor ezzel szembeszegezhető az új alaptörvényben deklarált lelkiismereti szabadság elve. És ha majd a jelenlegi kormánytöbbség azzal érvel, hogy aki nem akar felesküdni a nemzeti hitvallásra, az ne akarjon a közszolgálatban dolgozni, akkor azzal pedig a diszkrimináció tilalmának az új alaptörvényben is deklarált elve szegezhető szembe, azaz hogy vallási, politikai meggyőződése miatt senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés.
Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az EKI vezetője előadásában felidézte Sólyom László volt államfő, korábbi alkotmánybírósági elnök másfél évtizeddel ezelőtti gondolatait arról, hogy az alkotmány nem kizárólag a kormánytöbbség akaratát fejezi ki, így azt a kormánytöbbség egyedül nem is változtathatja meg.
Az 1989-es alkotmány legitimációs hiányosságairól szólva a szakember kifejtette: az akkori alkotmányozásban a nép valóban nem a saját erejét, hanem "urai gyengeségét tapasztalta meg", és bizonyos mértékig "a feje fölött zajlott az alkotmányozás", de még így is jóval erősebb a 89-es alaptörvény legitimitása a most készülőnél, melyből "kihagyták a népet".
Majtényi idézte az Alkotmánybíróság (Ab) jelenlegi elnökét, Paczolay Pétert, aki a mostani alkotmányozást az "archaizáló hóbort" megnyilvánulásának minősítette, amit az előadó a "Horthy-barokk" kifejezéssel toldott meg.
Majtényi arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar szellem megnyilvánulásai közé kell sorolni az 1848-as áprilisi törvényeket, a második Magyar Köztársaságot megalapozó 1946. évi 1. törvényt és az 1989-es alkotmányt, melyek mindegyike arra tett kísérletet, hogy beemelje a népet az alkotmány "sáncai" mögé.
Az 1989-es alkotmány készítői - érezve bizonyos fokú legitimációs hiányt - szinte kétségbeesetten nyújtották kezüket a nép felé, hogy keressék vele a kézfogást - mondta Majtényi László, aki szerint ezt jelzi többi között a népszavazás intézménye, valamint az, hogy mindenkinek lehetővé tették az Ab-hoz fordulást, továbbá, hogy széles jogosítványokkal rendelkező tekintélyes ombudsmani rendszert alkottak.
Ezeknek az 1989-es intézményeknek a jelenlegi alkotmányozásban kirajzolódó jövője jól példázza, hogy az új alkotmányból "kiiktatják a népet" - fűzte hozzá Majtényi.
Sólyom Péter alkotmányjogász előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az új alaptörvény szövegtervezetének alapjogi katalógusában a jogok korlátozása hosszabb, részletesebb, mint maguknak a jogok tartalmának, illetve garanciáinak kibontása. A szakember szerint sokatmondó az is, hogy a szövegben a személyes szabadság elvét rögtön követi a végleges szabadságelvonás, a tényleges életfogytiglan rögzítése, a sajtó sokszínűsége pedig nem szerepel a védendő alkotmányos alapértékek között. Ez nem a szabadság alkotmánya lesz - mondta Sólyom Péter.
A harmadik köztársaság kudarcáról és a rendszerváltás alkotmányának elbukásáról szólva Miklósi Zoltán filozófus azt emelte ki, hogy ez nem az alkotmány tartalmának, hanem a magyar politika évtizedes válságának a következménye. A két nagy politikai oldal ugyanis nem azonosult a rendszerváltás alkotmányával. A fő felelősség - mondta - a jobboldalé, amely kitüntetett szerepet vindikált magának a nemzet képviseletére, és nem volt hajlandó elfogadni az övétől eltérő identitásokat. Kevesebb felelősséggel, de a baloldal is szerepet játszott a 89-es alkotmány kudarcában azért, mert nem tudott azonosulni azzal az éles cezúrával, amelyet az alaptörvény húzott az 1989 előtti berendezkedés és a rendszerváltás rendszere közé.