Huszonegy ország több tízezer munkavállalója vesz részt szombaton azon a budapesti tüntetésen, amelyet a hat magyarországi szakszervezet kezdeményezett. A magyar hírportálok szerint Az érdekképviseletek az egész EU-ra jellemző megszorítási politika ellen kívánnak tiltakozni. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke tegnap hangsúlyozta: haragjuk többek között a magyar kormány adó- és nyugdíjrendszerrel kapcsolatos lépéseire irányul.Több tízezer munkavállalót várnak 21 európai országból szombaton Budapestre a hat magyarországi érdekképviseleti szövetség tüntetésére. A szakszervezetek akciójukat az EU pénzügyminisztereinek tanácskozására időzítik, így kívánnak tiltakozni az Orbán-kormány adó- és nyugdíjrendszert érintő intézkedései ellen. Borsik János, az Autonómok elnöke szerint a demonstráció figyelmeztetés a döntéshozóknak, a kormánynak, a munkáltatóknak, hogy "a szociális párbeszédnek nincs alternatívája".
Társadalmi és szociális párbeszéd nélkül nincs igazságos kormányzás, enélkül sérül a demokrácia, ezzel viszont kevés az esély egy erős Európára éppúgy, mint erős Magyarországra. Ezzel indokolta a várakozások szerint Európa 21 országából érkező több tízezer munkavállaló részvételével tervezett április 9-i, szombati budapesti tömegtüntetés szükségességét az akciót szervező hat magyarországi szakszervezeti konföderáció egyikének, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Borsik János lapunknak azt mondta, jelentős nemzetközi és még jelentősebb hazai részvétellel számolnak az Európai Unió (EU) pénzügyminisztereinek tanácskozására időzített demonstráción, melynek üzenete az, hogy "eljött az idő", célja pedig az, hogy az EU soros elnöki tisztét betöltő Magyarország kormánya tudomásul vegye végre: a szociális párbeszédnek nincs alternatívája.
Borsik beszámolt arról is, hogy a március 24-i brüsszeli szociális csúcstalálkozón nemcsak az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, hanem a lengyel és a dán miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy autonóm szociális párbeszéd nélkül elképzelhetetlennek tartják a problémák megoldását. Ehhez képest Magyarország híján van az ilyesfajta egyeztetésnek - állapította meg az Autonómok elnöke. Nemcsak az Orbán-kabinetnek az együttműködést szinte teljesen elutasító hozzáállása és a társadalmi párbeszéd hiánya miatt tiltakoznak azonban a munkavállalók, hanem az őket hátrányosan érintő intézkedések ellen is. Borsik ezek közé sorolta az új, egykulcsos adórendszert, a sztrájktörvény szigorítását, valamint azt a törekvést, mellyel a kormány támadni készül a korkedvezményes illetve a korengedményes nyugdíjazást.
Külön kiemelte az Autonómok elnöke a készülő új alaptörvény egyes vitatható, a hatályos alkotmányhoz képest szerinte visszalépést jelentő rendelkezéseit. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a jelenlegi megfogalmazás helyett, miszerint az alkotmány biztosítja a munkához való jogot, az új alaptörvény szövegtervezetében már csak a "törekszik" megfogalmazás szerepel. Borsik János szerint azonban a törekvés kevés, hiszen "amögött nincs felelősségvállalás." A hat konföderáció vezetői tegnap közösen jelentették be a békés és hangsúlyozottan pártfüggetlen szombati rendezvényt. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke például elmondta: a demonstráció figyelmeztetés a döntéshozóknak, a kormánynak, hogy "ez így nem mehet tovább".
TILTAKOZÁSOK SOROZATA A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN
Több demonstráció szerveződik a kormányzati politika ellen. Ailg egy évvel a Fidesznek kétharmadot hozó választások után az április a tüntetések hónapja lesz. A demonstrációkkal az Orbán-kormány politikája, demokrácia-felfogása, egyes konkrét intézkedései, illetve a Fidesz alkotmánya ellen tiltakoznak. A sort a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége nyitotta, amely vasárnapi "békementével" nemcsak a II. világháború befejezéséről emlékezett meg, hanem kiállt a humanista eszmék és az antirasszizmus mellett is. A hat szakszervezeti konföderáció szombati demonstrációját követően pedig egymás után vonulnak majd az utcára a demokratikus ellenzéki pártok és különböző civil szervezetek is. Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért nevű Facebook-csoport április 15-én. A korábban tízezreket megmozgató civilek már nemcsak a médiatörvény, hanem az egypárti alkotmány ellen is protestálnak. Elutasítja a készülő alkotmányt a Demokratikus Charta is, ezért április 16-án tüntetést szervez a Batthyány-örökmécsesnél. A következő napra az LMP hív tüntetésre a Vörösmarty térre, ugyancsak az alkotmány ellen. A szocialisták pedig április 18-án, az alkotmány elfogadása napján részországgyűlésen mondják el a véleményüket.
NINCS MEGÁLLAPODÁS A BELÜGYMINISZTER ÉS A SZAKSZERVEZETEK KÖZÖTT
Egyezség, sőt érdemi egyeztetés nélkül, fél óra után véget ért tegnap a belügyminiszter és a szakszervezetek "tárgyalása" a Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fórumának ülésén. A Pintér Sándor vezette tárca utóbb közleményében a sikertelenség okaként azt jelölte meg, hogy az érdekvédők javaslatok nélkül érkeztek az ülésre és a tanácskozáson sem álltak elő javaslattal a rendvédelmisek életpályamodelljének kialakításához.
A szakszervezetek szerint viszont a kormányzat és a tárca mintha nem is kívánt volna velük egyezségre jutni, hiszen kérésük ellenére távol maradt a tegnapi üléstől Orbán Viktor kormányfő, másrészt a hírek szerint a tárca azt várta, hogy a 20-30 százalékos béremelés és az életpályamodell ígéretéért cserébe lemondanak a korhatár előtti nyugdíjról. Az Orbán-csomag is utal arra, hogy megszüntetnék az egyenruhások korkedvezményes nyugdíjba vonulását. A szakszervezeti vezetők egységesen elutasítják ezt. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára lapunknak azt mondta: a belügyminiszter nem mutatta be az életpályamodell-javaslatát és kiderült, a kormány nem engedne nyugdíj-ügyben, márpedig az ötéves kedvezmény eltörlése 63 ezer egyenruhást érint, köztük 35 ezer rendőrt. Hozzátette, nem maradt más, mint az utcai demonstráció: szombaton csatlakoznak a szakszervezetekhez, egy héttel később pedig saját demonstrációt szerveznek.
Érdekesség, hogy egy névtelenséget kérő, a Készenléti Rendőrségnél dolgozó kolléga arról értesítette az érdekvédőket, hogy most szombaton elment volna a demonstrációra, de munkáltatója közölte, hogy arra a napra sem szabadnap, sem szabadság nem vehető ki. Az egy héttel későbbi másik tüntetés napjára pedig munkáltatója kötelező túlórát hirdetett az állománynak. Az MSZP eközben közleményben biztosította támogatásáról az érintett állomány tagjait, és tudatta: támogatja a szakszervezetek "jogvédő harcát".
Külön kiemelte az Autonómok elnöke a készülő új alaptörvény egyes vitatható, a hatályos alkotmányhoz képest szerinte visszalépést jelentő rendelkezéseit. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a jelenlegi megfogalmazás helyett, miszerint az alkotmány biztosítja a munkához való jogot, az új alaptörvény szövegtervezetében már csak a "törekszik" megfogalmazás szerepel. Borsik János szerint azonban a törekvés kevés, hiszen "amögött nincs felelősségvállalás." A hat konföderáció vezetői tegnap közösen jelentették be a békés és hangsúlyozottan pártfüggetlen szombati rendezvényt. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke például elmondta: a demonstráció figyelmeztetés a döntéshozóknak, a kormánynak, hogy "ez így nem mehet tovább".
TILTAKOZÁSOK SOROZATA A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN
Több demonstráció szerveződik a kormányzati politika ellen. Ailg egy évvel a Fidesznek kétharmadot hozó választások után az április a tüntetések hónapja lesz. A demonstrációkkal az Orbán-kormány politikája, demokrácia-felfogása, egyes konkrét intézkedései, illetve a Fidesz alkotmánya ellen tiltakoznak. A sort a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége nyitotta, amely vasárnapi "békementével" nemcsak a II. világháború befejezéséről emlékezett meg, hanem kiállt a humanista eszmék és az antirasszizmus mellett is. A hat szakszervezeti konföderáció szombati demonstrációját követően pedig egymás után vonulnak majd az utcára a demokratikus ellenzéki pártok és különböző civil szervezetek is. Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért nevű Facebook-csoport április 15-én. A korábban tízezreket megmozgató civilek már nemcsak a médiatörvény, hanem az egypárti alkotmány ellen is protestálnak. Elutasítja a készülő alkotmányt a Demokratikus Charta is, ezért április 16-án tüntetést szervez a Batthyány-örökmécsesnél. A következő napra az LMP hív tüntetésre a Vörösmarty térre, ugyancsak az alkotmány ellen. A szocialisták pedig április 18-án, az alkotmány elfogadása napján részországgyűlésen mondják el a véleményüket.
NINCS MEGÁLLAPODÁS A BELÜGYMINISZTER ÉS A SZAKSZERVEZETEK KÖZÖTT
Egyezség, sőt érdemi egyeztetés nélkül, fél óra után véget ért tegnap a belügyminiszter és a szakszervezetek "tárgyalása" a Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fórumának ülésén. A Pintér Sándor vezette tárca utóbb közleményében a sikertelenség okaként azt jelölte meg, hogy az érdekvédők javaslatok nélkül érkeztek az ülésre és a tanácskozáson sem álltak elő javaslattal a rendvédelmisek életpályamodelljének kialakításához.
A szakszervezetek szerint viszont a kormányzat és a tárca mintha nem is kívánt volna velük egyezségre jutni, hiszen kérésük ellenére távol maradt a tegnapi üléstől Orbán Viktor kormányfő, másrészt a hírek szerint a tárca azt várta, hogy a 20-30 százalékos béremelés és az életpályamodell ígéretéért cserébe lemondanak a korhatár előtti nyugdíjról. Az Orbán-csomag is utal arra, hogy megszüntetnék az egyenruhások korkedvezményes nyugdíjba vonulását. A szakszervezeti vezetők egységesen elutasítják ezt. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára lapunknak azt mondta: a belügyminiszter nem mutatta be az életpályamodell-javaslatát és kiderült, a kormány nem engedne nyugdíj-ügyben, márpedig az ötéves kedvezmény eltörlése 63 ezer egyenruhást érint, köztük 35 ezer rendőrt. Hozzátette, nem maradt más, mint az utcai demonstráció: szombaton csatlakoznak a szakszervezetekhez, egy héttel később pedig saját demonstrációt szerveznek.
Érdekesség, hogy egy névtelenséget kérő, a Készenléti Rendőrségnél dolgozó kolléga arról értesítette az érdekvédőket, hogy most szombaton elment volna a demonstrációra, de munkáltatója közölte, hogy arra a napra sem szabadnap, sem szabadság nem vehető ki. Az egy héttel későbbi másik tüntetés napjára pedig munkáltatója kötelező túlórát hirdetett az állománynak. Az MSZP eközben közleményben biztosította támogatásáról az érintett állomány tagjait, és tudatta: támogatja a szakszervezetek "jogvédő harcát".
L.T. / Népszava
