Nagy Márton gondolkodik. Kicsit aggasztó a dolog. Most az a fejtörés oka, hogy fellebbezzenek-e a Fővárosi Törvényszék döntése ellen, miszerint azonnali jogvédelmet ítélt meg a fővárosi önkormányzatnak négy hónapra, sőt a májusban inkasszált 10,2 milliárd visszafizetését is előírta, méghozzá kamatostól. Az indoklás egyértelmű: a kormány által kiszabott 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulás következő részleteinek levonása veszélyezteti a több millió embernek nyújtott közszolgáltatások teljesítését. A további inkasszózások helyrehozhatatlan pénzügyi, gazdasági helyzetbe löknék a várost. Nem olyan bonyolult.
Nagy Márton bonyolítaná: a főváros szerinte megtévesztette a bíróságot, mert hibásan mutatták be az iparűzési adó bevétel emelkedését, mivel az kétszeresére nőtt 2019 óta. A szolidaritási hozzájárulás összege meg uszkve a kilencszeresére. Ja, ezt már nem tette hozzá. De azt igen, hogy az állami támogatás is kétszeresére nőtt. Itt már van némi gond a matekkal, lévén a 43,5 milliárd nem a kétszerese a 26 milliárdnak. De legalább az előjelet eltalálta. A tárcavezető szerint
„2025-ben az Ön zsebében 93 milliárddal több van, mint 2019-ben volt”. Mármint a főpolgármesterében. Tekintsünk el attól, hogy az egész összevetés hülyeség, hiszen közben volt egy világjárvány, elszabadultak az energiaárak és az infláció.
Fókuszáljunk egyetlen apróságra: a zsebekre. Nagy Márton magából vagy a kormányából kiindulva véli úgy, hogy a város, az önkormányzat pénze a főpolgármester zsebében landol? Értem én, hogy onnan nézve ez kézen fekvő. A zebrafarmok, több hektáros kúriák, krokodilbőrös táskák, Ferrarik, festmények, jachtok és dubaji luxuslakások, az ország ellopott fele ott van a zsebekben, meg magántőke alapokban, svájci bankszámlákon, aranyban és részvényekben.
A jogkövetés kissé képlékeny elv a kormány esetében. Van ami elveszítheti közpénz-jellegét, de Varga Mihály azért nem megy be megnézni, hogy az ország aranytartaléka megvan-e még, mert a Kúria döntésére vár. Nagy Márton meg egy ügyön belül is váltogatja, mikor szent a jog, mikor kevésbé.
Forrás: Szalai Anna (Népszava)
