Nemzeti tragédiának nevezte az Oslóban és a norvég fővárostól 40 kilométerre lévő Utoya szigetén elkövetett pénteki kettős merényletet Jens Stoltenberg, norvég miniszterelnök. A két támadásnak kilencvenkét halálos áldozata van. A kutatás továbbra is folyik a holttestek után, sok az eltűnt, és még nem sikerült mindenkit azonosítani. Sok szülő továbbra sem tudja, életben van-e a gyereke. Hírügynökségi jelentések szerint Oslo belvárosában még ma is nagyon feszült a hangulat. Norvégiában a második világháború óta nem követtek el merényletet. A rendőrség tájékoztatása szerint az oslói pokolgépes robbantást, és a szigeti lövöldözést is ugyanaz a 32 éves férfi követte el, akit elfogtak és kihallgattak. A magyar Külügyminisztérium közleménye szerint nincs magyar áldozata az oslói pokolgépes merényletnek.

Oslo belvárosát péntek délután fél négykor soha nem látott támadás érte: a kormánynegyed és a közelben álló épületek minden ablaka kitört, üvegszilánkok és törmelék borított mindent, hét ember meghalt. Nem sokkal később érkezett a hír: egy rendőrruhába érkezett férfi kezdett lövöldözni Utoya szigetén. A férfi azt állította, a terrortámadás miatt kell ellenőrzés végeznie, ezért a biztonságiak beengedték. Maga köré hívta az oslói robbantásról beszélgető tinédzsereket, majd lőni kezdett. Ekkor mindenki menekülni kezdett: volt, aki bokrok, kövek mögé bújt, volt, aki egy vécébe. Sokan a vízbe ugrottak és megpróbáltak átúszni a szárazföldre. A fegyveres az úszókra is lőtt, és módszeresen gyilkolta a szigeten tartózkodó fiatalokat.

Norvég médiajelentések szerint akár egy-másfél órája is lehetett az ámokfutásra, mivel a rendőrség a robbantás miatt a fővárosra koncentrált, és lassan ért az onnan harminc kilométerre fekvő szigetre.

- Végig csak az járt a fejemben furcsa módon, hogy ilyen nincs, ez biztos csak egy gyakorlat, ez nem történhet meg Norvégiában - mondta a BBC-nek Adrian Pracon, aki először a vízbe ugrott, hogy elmeneküljön, ám bakancsa és ruhái elkezdték lehúzni, ezért vissza kellett mennie a szigetre. A fegyveres ekkor sebesítette meg, és csak úgy tudott megmenekülni, hogy halottnak tettette magát, így a fegyveres tovább haladt.

Jorgen Benone, az egyik túlélő a Reuternek úgy nyilatkozott: húsz-harminc méterre volt egy ideig a gyilkostól, egy kő mögött bújt el és próbált olyan csendben maradni, amennyire tudott. Amikor megérkeztek a mentőhajók, már nem tudta, egyáltalán megbízhat-e bennük.

A rendőrség és a mentőalakulatok egész éjjel és vasárnap reggel is kutattak a vízben holttestek után, ezért az áldozatok száma akár tovább is emelkedhet.

A rendőrség még pénteken letartóztatott egy 32 éves norvég férfit az Utoya szigeten, akinek kihallgatása a szombat reggeli órákban a terrorizmus ellenes törvények alapján kezdődött meg. A rendőrség elmondta: Facebook- és Twitter-oldala alapján feltételezhető, hogy a férfi szélsőjobboldali, esetleg keresztény fundamentalista nézeteket vallott. Hangsúlyozták: iszlámellenességre nem találtak bizonyítékot.

A gyanúsított Anders Behrink Breivik a Reuters értesülései szerint egy biofarm tulajdonosa, így gond nélkül vásárolt május elején hat tonna műtrágyát, amelyet felhasználhatott a bombakészítéshez. Egy farmokat ellátó kereskedőlánc szóvivője, Oddny Estenstad elmondta: május negyedikén szállították le a rendelést, ami normális, nem kiemelkedően nagy megrendelés volt egy ekkora farmtól. A norvég média azt is tudni véli, hogy Breivik egy fegyverklub tagja volt. Azt még nem tudni, hogy a szigeten rejtett-e el fegyvert és töltényeket, vagy több fegyverrel érkezett.

A rendőrség még nem közölte hivatalosan a támadó kilétét, ám a világsajtót már bejárta a szőke, kék szemű fiatal férfi fotója. Pénteken az első feltételezések iszlám fundamentalista terrorcselekményként próbálták értelmezni a támadásokat, ám ez megdőlni látszott már éjjel, amikor kiderült, hogy az elkövető norvég és "skandináv megjelenésű." A rendőrség nem nyilatkozott arról, hogy az elkövetőnek lehettek-e társai vagy segítői.

A norvég lap, a Verdens Gang a letaróztatott férfi egyik barátját idézve azt írta: a támadó a huszas évei elején lett szélsőjobboldali. Internetes fórumokon szélsőséges nacionalista nézeteket fejtett ki, és ellenezte, hogy különböző kulturális hátterű emberek éljenek egymás mellett.

- Más országokkal összehasonlítva nem hinném, hogy súlyos gondjaink lennének a szélsőjobboldallal. Vannak ilyen csoportok, korábban is nyomon követtük őket, és a rendőrség tudja, hogy vannak ilyenek - mondta a miniszterelnök, aki hozzátette, hogy spekulációkra nem hajlandó, meg akarja várni a nyomozás eredményét.

A rendőrség szerint a férfi július 17-én létrehozott egy felhasználói profilt a Twitter mikroblog-oldalon, ahová egyetlen bejegyzést írt: "Egy ember, akinek hite van, százezer olyannak az erejével ér fel, akinek érdekei vannak." A Breivik lakhelyeként meghatározott négyemeletes ház körül legalább tíz rendőr áll, írja a Reuters.

Elemzők szerint a támadás akár a hihetetlenül nyitott norvég társadalom gyökeres változását is magával hozhatja. A skandináv országban a politikusok és a királyi család tagjai, vezető üzletemberek és médiaszemélyiségek is minimális védelemmel, szabadon járnak az utcákon és tereken. Az emberek címe, telefonszáma, sokszor adóbevallása és házának fotója is elérhető az interneten bárki számára, a postaládákat nem zárják.

A támadások helyszíne mindennek a legfontosabb szimbóluma. A nyüzsgő városközpontban álló kormánynegyed, és a politikát évtizedek óta domináló Munkáspárt ifjúsági tábora.

- Egész életemben mint paradicsomra gondoltam Utoyára. 1974 óta minden nyáron ott voltam, és most maga lett a pokol néhány óra alatt - mondta szombat reggeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg miniszterelnök. Őt ma várták volna a szigetre, hogy a párt ifjú támogatóival találkozzon. A külügyminiszter csütörtökön tartott előadást a táborban.

Épp ezt az ártatlanságot nem szeretné elveszíteni a miniszterelnök: péntek éjjeli és szombat reggeli sajtóértekezletének is az volt a legfontosabb üzenete, hogy az áldozatok családja mellett áll az ország vezetése, és hogy nem hagyja, hogy bárki is úgy ráijesszen Norvégiára, hogy feladja legfontosabb értékeit.

Pénteken még azt ajánlották az embereknek: ne menjenek Oslo belvárosába, ne használják a mobiltelefonjaikat, és ne gyülekezzenek nyilvános helyen, a belvárost pedig megszállta a hadsereg. Ma reggel azonban már mindenkinek azt tanácsolták: folytassa életét, térjen vissza Norvégia a normalitásba.

Források: MTI, Népszabadság, InfoRádió, Reuters