„Jogunk van egyetemre járni!”, „Volt egy álmom: a diploma”, A röghöz kötés 300 éve kiment a divatból” - ilyen transzparensekkel vonultak fel a hallgatók a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége által rendezett tüntetésen. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szalay utcai épülete előtt tartott több ezer fős demonstráción az európai hallgatókat tömörítő ESU, a doktoranduszok és a rezidensek képviselői, több rektor és szakszervezeti vezetők is részt vettek. A tüntetők Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevére utalva rózsákkal jelentek meg.
A budapesti tüntetést több vidéki demonstráció és egy néhány napos éhségsztrájk is megelőzte. A szervezők szerint a megmozdulás célja, hogy olyan felsőoktatási törvény szülessen, mely „szakmai alapokon és kompromisszumokon nyugszik, s hosszútávon képes biztosítani a magyar felsőoktatás minőségét”. – A felsőoktatási törvény tervezete vidékellenes, szociálisan érzéketlen, amelynek bevezetése Észak-Magyarországon végezetes következményekkel járhat – mondta Gáspár Marcell, a Miskolci Egyetemről utalva a hallgatók által bújtatott tandíjnak nevezett önköltséges képzésre.
Bár a tüntetés két héttel ezelőtti meghirdetése óta közeledtek a kormány és a hallgatók elképzelései (legutóbb szerdán tárgyaltak Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel), még mindig sok a nyitott kérdés. A legfontosabb, hogy mennyivel csökken az államilag finanszírozott helyek száma. A felsőoktatási törvény tervezetében csak annyi áll, hogy az államilag finanszírozott keretszámokat a kormány évente rendeletben határozza meg.
A tervezet szerint emellett önköltséges és részben önköltséges férőhelyek lennének, de az nem derül ki, hogy az önköltséges képzéseken milyen nagyságrendű költségtérítést kellene fizetni. A szerdai egyeztetés után Navracsics Tibor beszélt egy kedvező kamatozású második diákhitel lehetőségéről, amelyet kifejezetten az önköltséges képzésben résztvevőknek szánnak. – Ha az ország vezetői az adósság elleni küzdelmet hangoztatják, miért akarják eladósítani a fiatalokat? - hangzott el ezzel kapcsolatban a tüntetésen. Keresztes Gábor a Nyugat - magyarországi Egyetemről hozzátette, hogy követelik, hogy az államilag támogatott hallgatói létszám átgondolatlan csökkentésétől álljon el a kormányzat. A másik legvitatottabb pont az úgynevezett röghöz kötés.
A tervezet erről sem ír részletesen, csak a hallgatókkal megkötendő ösztöndíjszerződéseket említi. A kormány szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevőknek bizonyos ideig Magyarországon kellene dolgozniuk, vagy ha nem, akkor vissza kell fizetniük a képzésük költségeit. A szerdai megbeszélés után a miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a szándékuk megmaradt, de rugalmasabb formában, mint korábban.
– Ha lesz munka, akkor nemhogy az országot, de a régiót sem fogjuk elhagyni – közölték a hallgatók a demonstráción. Kis Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója kiemelte: mindent elmond a koncepcióról, hogy ha csak kósza ötletként is, de felmerült a Corvinus Egyetem bezárása, ahova még ma is hatalmas presztízs bekerülni. Hozzátette: a törvénytervezet továbbra is nyitva hagyja az egyetembezárások lehetőségét. Többen az oktatási államtitkár lemondását követelték. (nol.hu)
