CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

Horváth Gyula: Csinálják utánam!

2011. november 05. 11:08 - Szerkesztő73

Nem szívesen szólok hozzá magam által is érintett dolgokhoz! Most is inkább a kényszer, mint a józanész sodor ebbe az irányba.

Egy alpolgármesterségbe botlott korábbi képviselő társam fontosnak tartotta a Csepeli Hírmondóban nyilvánvalóvá tenni azt a tényt, hogy én és vezető társaim az elmúlt időben milyen jutalmak felvételét voltunk szívesek abszolválni.

Borbély Lénárdnak igaza van! A számok nagy valószínűséggel (nem ellenőriztem) igazak! Csak a magam részéről veszem a bátorságot, hogy tényszerűen néhány kérdésre rávilágítsak. Azt gondolom, hogy

egy elemét a bérezési rendszernek kiemelni igen igazságtalan dolog. Főleg akkor, amikor mindezt az az ember teszi meg, akinek rálátása a kerületre csupán egy pár évre tehető.

Nem számít, de elmondhatom, hogy ennyi idős koromban 16.000 forintból éltem családommal Csepelen. Szeretetben és boldogságban! Kitűnő szüleim, testvérem, barátaim vannak és voltak, akik segítettek és magabiztossá, hasznossá tettek. Itt születtem, és itt dolgoztam a teljes életemet. Nekem nem kell bemutatni az itteni embereket, és nem kell elmesélni fájdalmukat. Egymás mellett élünk és köszönő viszonyban vagyok velük nap, mint nap!

Élményeinket nem a hatszáz kilométernyi távolságból, hanem a testközeli, együttesen végzett munkából származtatjuk. Onnan, ahol érezzük egymás erejét, izzadtságát, sokszor vérét és égő testének szagát, és nem ritkán egzisztenciájának elesettségét. Tudom, hogy ez olyan kötődést jelent, amit más, a magyar nyelvben csak jöttmentnek nevezett emberek meg nem érthetnek. Nekik Csepel csak egy település, olyan, mint egy vár a többi közül, amit be lehet venni, ahol jól lehet keresni. Ez nagy tévedés! Sohasem lehet bevenni! Belőle lehet kinőni! Óriási különbség!

Anélkül, hogy dicsekednék, csak csendesen jegyzem meg, hogy közülük való vagyok!
Tudom, hogy ez nem érdem, mert ma már inkább balgának, mint eszesnek mondják azt az embert, aki kitart társai mellett. Főleg akkor, amikor rosszul állnak a szerencsét biztosító csillagok.

De én mégis ezt teszem! Azért mert determináltan kizárólag ez a lehetőségem!
Nem divatból, meg haszonszerzésből, hanem azért, mert nem tehetek mást! Nekem a pártpolitika csak az őseim és a munkatársaim érdekképviseletének lehetőségét nyújtotta, amit a sors kegyelméből eredményesen megragadtam.

Nekem az élet csak ezt a mozgásteret adta, és hálás vagyok érte!
Akkor is itt dolgoztam, amikor 2 forint 40 fillér volt az órabérem, meg akkor is amikor jóval több.

Csinálják utánam!
                                                                                                         Horváth Gyula  

komment
Címkék: horváth gyula

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr593355408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása