A katasztrófa-elhárítókat a közönség soraiba ültették be. Valójában a színpadon, Németh Szilárd fideszes polgármester mellett lett volna a helyük. – A csepeli címert meglovasította, de a csepelieket december 8-án sem tudta lóvá tenni Németh Szilárd! (Képünkön)
Nagy a türelme a csepelieknek. A Csepel újság értesülése szerint a tegnapi közmeghallgatáson ez ismét bebizonyosodott. A részvevők arról számoltak be: a helyi közélet iránt érdeklődők közül mintegy kétszázan vették a fáradságot, hogy találkozzanak a XXI. kerületi képviselőkkel és a fideszes városvezetéssel. Kíváncsiak voltak: a tavalyi hasonló fórum után mi változott egy év alatt?
Semmi! Ez a tény valójában már a Királyerdei (volt Rideg Sándor) Művelődési Ház (KMH) előtt érzékelhetővé vált. 2010-ig nem voltak rendőrök az ajtókban. Tavaly, a fülkeforradalmi váltás után már igen. Az idén csak a rendőr és a közterület-felügyelő lett több a bejáratnál. Miért? Kitől, mitől félnek? Ezt kizárólag a szervezők tudják, hiszen az önkormányzati rendszer kialakítása, 1990 óta 2010 őszéig a csepeliek rendőr nélkül is meg tudták beszélni közös dolgaikat választott városvezetőikkel. A múlt év októbere óta – ha egyáltalán van valamilyen lakossági fórum – azon egyre több a rendfenntartó. Az idei kínálatot a KATASZTRÓFAVÉDELEM színesítette a helyszíni beszámolók szerint. A katasztrófa elhárítókat a közönség soraiba ültették be. Valójában a színpadon, Németh Szilárd fideszes polgármester mellett lett volna a helyük.
Igaz, Németh Szilárdon így sem tudtak volna segíteni. A fideszes polgármester délután ötkor magához ragadta a mikrofont és több mint egy és egy negyedórán át el sem eresztette. Először, úgy mint tavaly, mutogatott. Visszafelé. Másodszor a szocialistákat ócsárolta. Ugyanúgy mint tavaly. Az SZDSZ-es pártkatonából fideszes országgyűlési képviselővé és polgármesterré avanzsált Németh Szilárdtól viszont új színfolt volt a vörös. Most ugyanis ő a Vörös Csepellel kampányol. Ábel Attila fideszes alpolgármester Vörös Csepel című, hiányt- és városvezetői munkát pótló könyvének nem ám az önkormányzat, hanem személy szerint ő, mármint Németh Szilárd a kiadója. A kiadó érzékeltette, a sok millió forintnyi közpénz kifizetését leszámítva ő, mármint Németh Szilárd minden felelősséget vállal. (Arról nem beszélt, hogy neki, mármint Németh Szilárd országgyűlési képviselőnek, a parlament mentelmi bizottsága tagjának mentelmi joga van, és így aztán bátran pocskondiázhat, rágalmazhat, hiszen mint eddig, úgy ezután is kivonják az igazságszolgáltatás hatóköréből – egyelőre! Ellentétben a balekként használt Ábel Attilával).
A helyszíni beszámolók szerint a Vörös Csepeles gyűlöletpercek után végre szóhoz jutottak a csepeliek, és pillanatok alatt bebizonyították, Németh Szilárd hazudik. Ez egy költőtől sem szép dolog, pláne, ha rajta kapják, de egy polgármestertől elfogadhatatlan. Németh Szilárdot saját hazugságaival szembesítették az elbocsátásokkal, a már befejezett és a még csak tervezett, de óriási felháborodást, ellenállást kiváltó „intézmény-átszervezésekkel”, magyarán az iskolabezárással, a galériamegszüntetéssel, az önkormányzati zeneiskola működésének felforgatásával és más intézkedésekkel kapcsolatban. Hihetetlenül kínos, botrányos percek következtek. A türelmes csepeliek, miután végre szóhoz jutottak, sorra rántották le a leplet a polgármester hamis, félrevezető állításairól. Ezekről a későbbiekben részletesen beszámolunk, mivel a közmeghallgatás részvevői bőséges munícióval látták el a Csepel újságot.
