Horváth Gyula írja blogjában:

Az elmúlt időszakban igen gyakran közlekedek az MO-ás Duna hídján. Édesapámhoz járok Érdre.
Már jó két éve örömmel fedeztem fel, hogy a csepeli parton előkészületi munkálatok kezdődtek. Tudtam, hogy az MO körgyűrű húsz éve, (még a szocializmusban épült) első szakaszának kiszélesítésére, vele együtt egy új híd megépítésére történnek előkészületek. Hamarosan két bakdaru és jó néhány autódaru is megjelent a munkaterületen. A Darukon öles betűk, (éjjel hivalkodóan megvilágítva) hirdetik a KÖZGÉP nevét.
Ez az a cég, amelyik a kivitelezést végzi, és ez az a cég melyik manapság a vezető kormánypárt fő finanszírozójaként jelenik meg néhány újság címlapján.

Kit érdekel, hogy mit írnak egy vállalkozásról, ha az megcsinálja azt a beruházást, ami a környéken lakók életlehetőségeit javítja. A kínai mondás bölcsessége helyénvaló ebben a dologban is: Nem az számít, hogy a macska tarka, vagy fekete, hanem az, hogy megfogja az egeret.
Igen ám, de a mi macskánk, nem akar egeret fogni! Már két éve a csiga haladási sebességének mélységes lenézésével lehetne csak jellemezni azt az araszolást, amit produkálnak.

A csepeli ember, meg szív, mint a kanadai torkos borz!
A szigeten lévő két felhajtóból az egyiket, már hosszú hónapok óta lezárták, ezzel irtóztatóan nehézzé téve a lakosság közlekedését.

Sem Csepelről, sem az agglomerációból nem lehet kulturáltan közlekedni. Azért, hogy jó magyar szokás szerint megfelelően fokozzák a bajt a híd budafoki oldalán, átelemben lévő lehajtóját is lezárták az ottani régi hatos úti felújítások és aluljáró építése miatt. Az így, a mindkét közlekedési oldalon kialakult forgalmi káosz gyakran az egyébként is igen kis immunitással rendelkező MO nemzetközi átmenő forgalmát is feltartóztatja. Hosszú autósorokat és dugókat létrehozva.
Mindannyian abban reménykedtünk, hogy ez csak átmeneti megkerülhetetlen fennakadás. Vártuk a kijelölt időpontot az átadásra.
Az időpont el is érkezett, e hónap elején!

Az átadás azonban nem történt meg! Helyette egy közleményt adtak ki. Ebben az szerepel, hogy más okok mellett, az esőzés az oka a késésnek. (Gyógyírként említették, hogy a hónap /június/ végére azért, átadják a halásztelki lejárót.)

Nem szakad rájuk az ég, ekkora hazugságot a szemünkbe vágni!
A szigeti mezőgazdászok, már rongyossá térdelték a gatyáikat, esőért imádkozva. (Ebben semmilyen csepeli polgármesteri segítséget nem kaptak!)
Az évtized egyik legszárazabb ősze, és tavasza volt az előző! Ezeknek, meg van pofájuk az esőre hivatkozni akkor, amikor trehány munkájuk leplezését akarják elérni?
Van, mert hülyének néznek bennünket.
Az említett cég feje, még politikai potentátként volt képes kijelenteni, hogy "hülyének lenni állampolgári jog"!
Valószínűleg azt is hozzágondolta, hogy hülyének nézni meg intellektuális teljesítmény, amit az uralkodók gyakorolhatnak kényük- kedvük szerint az elnyomottak felett. A presztízs beruházások, - amelyeknek a lakosság élete szempontjából gyakorlati haszna nincs- valószínűleg csúszás nélkül megvalósulnak. Lesz itt stadion-építés, meg budai várrekonstrukció, az urak huncutságának beteljesítésére, és a mi kárunkra.
Nagyobb a baj. A mi zsebünkre.

Az Mo bővítéssel kapcsolatos álláspontjuk az lehet, hogy, "majd odalökünk a parasztoknak (nem csak a mezőgazdaságban dolgozókat értik alatta), valamilyen kommunikációs maszlagot, aztán had rágódjanak rajta, mi meg bezsebeljük, a munkavégzésnek titulált semmittevés állami pénzeinek, óriási profitját". Ködbérről, feljelentésről, meg büntetésről, - valamilyen rejtélyes ok miatt ebben a kérdésben- hallani sem lehet! Budainak "nincs erre mandátuma".
Azóta elkészült egy hevenyészet lehajtó a halásztelki csomópontban.
Éles kanyarokkal, meredek rámpákkal, aligha megfelelve bármilyen előírásnak, igen balesetveszélyesen. Erre a fércműre kellett ennyit várnunk!
Közben meg a nyári eső is megérkezett. Az utat és a véglegesen elkészített lehajtót ugyanis még az év végére sem készítik el az oligarchákat még hírből sem ismerők.
Igen, az eső már megkönyörült rajtuk, (vagy inkább rajtunk?) mert időközben megeredt.
Sajnos jég is jött!
Az meg aztán még sajnálatosabb, hogy nem azokat verte el, akik megérdemelnék, és akikre mindannyian gondolunk! 

Eredetiben: HORVÁTH GYULA BLOGJA