MTI-Népszava: Az MSZP hivatali visszaélés és hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen a csepeli szennyvízcsatornázás egyik alprojektjével összefüggésben.
Simonka Csaba, a Fővárosi Közgyűlés közbeszerzési bizottságának szocialista delegáltja hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT) beruházásának egyik szennyvízcsatornázásra vonatkozó alprojektjével kapcsolatban visszaélés gyanúja merült fel. Hozzátette: a 40 milliárd forint összértékű beruházásban a feltételezett közbeszerzési visszásságok legalább 2-3 milliárd forint kárt okozhatnak a fővárosnak, de az összeg az uniós támogatás elvesztése esetén 10 milliárd forintra is nőhet. Ismertette, hogy a csepeli - részben megépült, részben készülő - szennyvízcsatornázásban az az ajánlattevő nyert, aki összességében egy milliárd forinttal magasabb ajánlatot tett, mint a legolcsóbb.
Úgy vélte: ez a budapestiek pénzének elherdálása, s most jutott abba a helyzetbe, hogy konkrét bizonyítékai legyenek a feljelentéshez.
Ahogy azt korábban megírtuk: harmadával megugró projektköltségek, papíron hónapok alatt felépülő csatornák, rendre elbukó hatástanulmányok, megbírságolt közbeszerzési eljárások, és mindjárt érkező uniós ellenőrzés - így menedzseli beruházásait a főváros.
Úgy tűnt, nem tolerálja az MSZP a budapesti közbeszerzési visszásságokat, és a párt képviselője kivonul a fővárosi közgyűlés illetékes bizottságából. Korábban e grémiumon folyt át az összes - kivéve a BKV-t illető ügyeket - budapesti beszerzés az útfelújítástól kezdve az ingatlanok értékesítésén át a szennyvíztisztítással kapcsolatos beruházásokig. Hónapokkal ezelőtt ugyanis a főváros vezetése kiüresítette a bizottság jogkörét, és ahogy egyik forrásunk fogalmazott: gyakorlatilag az 50 millió forint alatti kisajátítási ügyekre láthat rá a testület.
Annak ellenére, hogy a legtöbb projektet még éppen ez a bizottság tette sínre, ám az ügyeket (és a hozzájuk kapcsolódó, többletköltséget jelentő, olykor újabb közbeszerzést igénylő pluszfeladatokat) a különböző, fővárosi tulajdonú cégekhez szervezték ki. Azaz, magyarázta Simonka Csaba, a grémium szocialista tagja, amennyiben a vállalatok éves beszámolójukban nem szerepeltetik ezeket az ügyeket, és erre nem kötelesek, akkor e közbeszerzésekre senki nem lát rá, és súlyosan sérül a transzparencia elve. Hiszen nem csak a bizottsági tagok vannak így elzárva az információktól, hanem minden közgyűlési képviselő, magyarán még a főpolgármester többségét biztosító frakciók sem látnak majd rá, hogy mit csinál a városvezetés sok tízmilliárd forinttal.
Holott óriási összegekről van szó, példának okáért a szennyvízzel kapcsolatos beruházások összesen 250 milliárd forintra rúgnak - e summa oroszlánrészét uniós pénzek adják, az önrészt pedig a központi költségvetés és az állam állja. A beruházás-sorozat menedzselésére úgy nyolc éve a főváros létrehozta az Enviroduna Kft.-t, amelyiknek lényegében a projektek műszaki és jogi hátterét kellene biztosítania. Csakhogy, állítják a céggel kapcsolatban álló vízügyi szakemberek, meglehetősen nagy a káosz, egyrészt senki nem tudja pontosan megmondani, mennyi pénz van az említett, elvileg úgy 250 milliárdos kalapban, másrészt az uniós dotáció harmadát különböző szabálytalanságok miatt már elbukta a főváros.
Végül, de nem utolsósorban, magyarázta Simonka Csaba (aki egyben az Enviroduna Kft. felügyelőbizottsági tagja is), most újabb 40 milliárd forint került veszélybe. Jelenleg az agglomerációig érő "bekötő" szennyvízcsatornák épülnek, ám a 2011 októbere után esedékes projektekhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások közül még egy sem zárult le, ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság rendre megsemmisítette a főváros általa kiírt közbeszerzési folyamatok lezárásáról szóló döntést. Pedig, magyarázták a nepszava.hu-nak közbeszerzési szakértők, az eljárások során általában mód van rá (és így a főváros is megtehette volna), hogy a közbeszerzési grémium jelzése után korrigálják a folyamatokat.
Így esett, például, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a közelmúltban büntette 2 millió forintra a fővárost, miután háromszor rontotta el egy - mintegy 1 millió euróért megírható - tanulmány közbeszerzését. (Ahhoz, hogy a budapesti szennyvíziszapok hosszú távú hasznosításához szükséges infrastruktúra kiépülhessen, az EU előfeltételként egy hatástanulmányt követel meg. Az erről szóló közbeszerzési eljárásnak azonban a mai napig nincs győztese a közbeszerzési eljárásnak, mivel a három pályázó cégből kettőt törvényellenesen nyilvánítottak nyertesnek, mivel mindkettő érvénytelen pályázatot nyújtott be. A főváros annyit mondott, hogy nem ért egyet a Döntőbizottság verdiktjével.
Csakhogy ezekben a visszás esetekben a határidőket az sem írja felül, amennyiben valamelyik érintette (ez esetben a főváros mint ajánlatkérő fél) bírósághoz fordul. Márpedig az említett tanulmánynak október 10-ére készen kellene lennie. Vagy akad egy csatornaépítési projekt is, amelynek a közbeszerzése két éve startolt, ám csak idén tavaszra sikerült eredményt hirdetni - ugyanis nehezen ment keresztül a rendszeren, hogy a főváros nem a legolcsóbb ajánlatot választotta, hanem egy kétmilliárd forinttal drágábbat. Ráadásul az átadási határidő az eredeti tervek szerint október - és a főváros elfelejtette módosíttatni a szerződést, illetve időben megújítani az egyes engedélyeket, állítja egyik csepeli önkormányzati forrásunk. Aki szerint a csepeli lakosok már láthatják, hogy a vállalkozói konzorcium képtelen lesz ez év október végéig megvalósítani a városrész életét megbénító, jelentősen elcsúszott beruházást, hiszen a munka alig kezdődött meg, s információnk szerint a munkavégzés sokáig érvényes hatósági engedély hiányában zajlott."
Továbbá Simonka szerint meglehetősen szabados a projektek költségkalkulációja is: volt olyan eljárás, ahol a projektösszeget 9 millió euróra becsülte az Enviroduna Kft., ám egy 12 millió eurós pályázat lett a befutó - ami az eredeti "árat" egyharmaddal fejeli meg. Tehát pont azért lépnek hátra a közbeszerzési döntőbizottságban a szocialisták, mert nem akarnak ahhoz asszisztálni, hogy az amúgy is komoly hiánnyal küzdő főváros pénzét "elmutyizzák", mondta Simonka.
Mindenesetre a nepszava.hu úgy értesült: az EU támogatások szabályszerű felhasználásának ellenőrzésért felelős egyik szervezet rövidesen teljes körű ellenőrzést fog tart a Csepeli Szennyvíztisztító projekttel kapcsolatos minden beszerzés és végrehajtás ügyében. Amennyiben jogszerűtlen döntés született, illetve szabálytalanul használtak fel forrást, úgy az ellenőrzések súlyos következménye a támogatások egy részének visszafizetése lehet. Tekintettel a projekt százmilliárd forintot is messze meghaladó költségére, ez egy újabb BKV szintű probléma, amely végső soron akár csőd közeli helyzetet is eredményezhet a fővárosban.
