A Csepelen élő Orsós Rácz Gyöngyi műveiből rendeztek kiállítást a Budapest Esély Központban (1084. Bp. Őr u. 5–7.) Az épület homlokzatát az alkotói pályázat legjobb képei díszítik. Ez a különös utcatárlat elvezeti Önt a kiállításra. A tárlatot november végéig láthatják az érdeklődők munkanapokon 8 és 16 óra között. „Fontos, hogy milyen emóciókat mozgat meg bennem egy-egy kép. Ha kritikus lennék, akkor se szeretném kategóriákba sorolni Rácz Gyöngyi képeit”- mondta Parti Nagy Lajos a megnyitón. Igazi mesevilágba csöppen a rajzokat, olajfestményeket nézve a szemlélődő. Az élénk színek a dinamika megindítja a látogató fantáziáját. A slapajblog írója a művésszel beszélgetett:
A gyermeknevelés, tanulás mellett a festészet, a zene és az írás tölti ki Orsós Rácz Gyöngyi életének nagy részét. Első kiállításának megnyitóján meglepődve tapasztaltuk, hogy nem csak az ecsettel, hanem hangjával is el tudja bűvölni közönségét. Pár nappal a megnyitó után beszélgettünk a művészetekről.- Fest, énekel és mesét ír. Melyik hol helyezkedik el életében?
- A festészet végig kísérte gyermekkoromat. Édesanyám, Ráczné Kalányos Gyöngyi és anyai nagymamám testvére, Orsós Teréz roma festőművészek. Mindketten a roma képzőművészet meghatározó alakjai. Gyermekkorom nyarait alkotótáborokban töltöttem. A rajzolás és festészet határozta meg akkori életemet. Ennek ellenére nem gondoltam, hogy festő leszek.
- Kizárásos alapon marad az éneklés, és az írás
- Általános iskolás koromban úgy nyertem meg egy népdalversenyt, hogy nem tanultam addig énekelni. Felfigyeltek rám, ahogy mondani szokás mostanában. Biztattak, képezzem magam. Középiskoláimat Pécsen végeztem, itt már énektanárhoz jártam. Volt, hogy úgy tudtuk az énekórákat kifizetni, hogy édesanyám eladott egy-egy képet. Az érettségi után Budapestre jöttem. Tanulni szerettem volna tovább. Munkát kerestem, közben tanultam, énekeltem. Felléptem kórházakban, kiállítás megnyitókon és mindenhol ahova hívtak énekelni. Fizetség a hallgatóság öröme volt. Tudatosan készültem arra, hogy énekes leszek. Pécsen még voltak olyan emberek, akik támogatták tanulásomat, de én már Budapesten voltam…..
- Vissza a festészethez?
- Nem vissza. Újra. A rajzolás és festészet került előtérbe. Felkerestem Gyügyi Ödönt. A kritikák mellett biztatást is kaptam. A tanulás, önképzés és bíztató szavak „eredménye” első kiállításom.
- Utoljára maradt az éppen elkészült mesekönyve, vagyis az írás. Miért ír meséket egy festőművész?
- A képek sugallták. Mindegyik egy-egy történet. Kisfiaimnak én is, mint minden édesanya mesélek. Ők jobban szeretik a „fejből mondott” történeteket, és a képeimet is. A mesék nem csak a cigány gyermekeknek szólnak, hanem minden gyermeknek. A könyv elkészült. Angol tanárnőm, Kapuszta Zsuzsa felajánlotta az angol fordítást is. A megjelenés még várat magára. Figyeljük a pályázatokat…..
Eredeetiben: SLAPAJBLOG
