I. A 2014-es választásokat követő demokratikus átalakítás céljaA 2014-es választásokat követő demokratikus átalakulás célja Magyarországon a szabadságra, a jog uralmára, a polgárok egyenlőségére és egymás iránt érzett felelősségére, az emberi méltóság megóvására, a többség felhatalmazásával működő kormányzásra, a kisebbség védelmére épülő köztársaság létrehozása.

II. A 2014-es választásokat követő demokratikus átalakítás első lépése

A választásokat követő kormányzat tevékenységének első lépéseként a jogállamot helyre kell állítani. Jó kormányzás ugyanis csak jól működő alkotmányos demokráciában valósítható meg.

A jogállamot jogállami eszközökkel kell helyreállítani, és felelősséget kell vállalni azért, hogy a jogállamban megtestesülő értékeket a hatalom gyakorlói tiszteletben tartják, tevékenységüket a közösség iránti alázat, a mérséklet és a belátás jellemzi.

A demokratikus jogállam a hatalommegosztás elvén, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerén alapuló parlamentáris jogállam, mely széles körben biztosítja az alapvető jogokat, a köztársaság közjogi fundamentuma. A jog uralma, a jogbiztonság, az alkotmányos garanciákkal védett egyéni és közösségi szabadság, az egymásért viselt felelősség és szolidaritás, az igazságosságra törekvés, az emberi méltóság, a kisebbségek jogainak tisztelete, az arányos büntetőjog képezik alkotmányos rendünk alapjait. A köztársaság elismeri és védi az egyének és közösségek polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogait. A politikai szabadság elsősorban a szabad identitásválasztásban, a szabad gyülekezés, egyesülés, szólás és véleménynyilvánítás jogában, a szabad vallásgyakorlásban, végeredményben a szabad választáson és versengő többpártrendszeren alapuló parlamentarizmusban nyilvánul meg. A közérdek megfelelő képviseletéhez, érvényesítéséhez hatékony államra, jó kormányzásra van szükség. Az állam célkitűzése a közjó megvalósítása.

1. Új alkotmányra van szükség, mégpedig egy olyan új alkotmányra, amely olyan értékeket közvetít, amelyekkel a „hatalom forrása”, a nép is azonosulni tud. Az új alkotmány a jogállami alkotmány talaján áll, ám azt meghaladja - megőrizve modernizál -, az alkotmányozás európai fejlődését, és a hazai alkotmánybírósági, ombudsmani döntéseket figyelembe veszi. Az alkotmány normatív erővel bíró szimbólum, amely kifejezi az adott társadalom értékrendjét, amely minden polgár számára elfogadható és tisztelhető kell, hogy legyen.
Az új alkotmány tartalmát ezért széles körű társadalmi párbeszédben, valódi társadalmi konszenzus mentén kell kialakítani. Egy új alkotmány koncepciójáról a jelen egyeztetés résztvevői további egyeztetéseket folytatnak.

2.  Haladéktalanul olyan alkotmányszintű szabályozást kell alkotni, amelynek legfontosabb üzenete a társadalmi, szociális, gazdasági és jogbiztonság, és amely

a)    alapvető jogként biztosít - természete szerint - védelmet az emberi lét alapvető feltételeinek; a rászorulóknak a gazdaság teherbíró képességével, valamint az érintett jövedelmi-vagyoni helyzetével összhangban álló ellátást nyújt, kiemelten védi az időskorúakat és segíti a fiatalokat,

b)    kimondja a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, azaz hogy jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan jogot nem vonhat meg, illetve nem korlátozhat, kötelezettséget nem állapíthat meg, vagy kötelezettséget nem tehet terhesebbé; alaptörvényi garanciát ad a kellő felkészülési idő és a bizalomvédelem követelményeinek érvényesülésére,

c)    a választójog gyakorlásának indokolatlan korlátait lebontja, arányosabb, szabad és tisztességes választási rendszert hoz létre,

d)    biztosítja a sajtószabadságot, megteremti a demokratikus médiafelügyeleti rendszert,

e)    bővíti a közvetlen részvételi hatalomgyakorlás eszköztárát, kialakítja a választói akarat megismerésének és a társadalmi párbeszéd működésének új intézményeit,

f)    egyértelműen kiáll az állam és az egyház szerepének szétválasztása mellett, ezt garanciákkal erősíti meg,

g)    megszünteti a kormányzás indokolatlan - kétharmados politikai támogatáshoz kötött - szabályozási akadályait,

h)    helyreállítja a független intézmények demokratikus működését,

i)    helyreállítja az önkormányzatiságot,

j)    hazánk elnevezéseként a Magyar Köztársaságot nevesíti.

E pontok részletes tartalmáról a tárgyalópartnerek folytatják az egyeztetést.