Tegnap már a meghosszabbított határideje is lejárt a XXI. kerületi fideszes városvezetés által lakossági konzultációnak titulált, levelező tagozatos írásbeli házi feladatnak. A nyolc millió forint közpénz eltapsolásával szervezett állítólagos kutakodásnak az eredményét,  aki érti a kérdésekben sugallt válaszokat, már régóta tudja. Kár volt a közpénzt kidobni az ablakon, hiszen annak ezernyi helye lett volna Csepelen. Konzultálni, magyarán terveket, elképzeléseket megbeszélni, lakossági igényeket egyeztetni lehet milliók szórása nélkül is, ha a vezetők és választóik egymással levelezés helyett véleményt cserélnek, még világosabban: egymással BESZÉLGETNEK. A hirkomp.hu hírportál igen részletes tudósítása ilyen lakossági fórumról szól:

Az MSZP Budapesti Párttanácsa Csepeli Szervezete „Igazi konzultációt a csepelieknek!" címmel tartott lakássági fórumot a Csepeli Munkásotthonban. A programon meghívott előadóként vett részt Boros Tamás, a Policy Solutions kutatója és Molnár Gyula, az MSZP fővárosi frakciójának tagja. A rendezvényt - melyen részt vett Dobák István, választókerületi felelős is, Szenteczky János, az MSZP Csepeli Szervezetének elnöke moderálta.

Levelezésbe keveredtek a csepeliek a helyi önkormányzattal: Németh Szilárd polgármester levelet és egy kérdőívet küldött ki minden családnak, melyben a csepeli önkormányzat a helyi polgárok véleményét tudakolja arról, mire költsék el azt az egymilliárd forintot, amelyet a kerület fejlesztésére különítettek el. A kérdőívek visszajuttatási határideje április 14.

Az önkormányzat a kérdőíveket konzultációs lapként, a válaszra várást lakossági konzultációként emlegeti. Az MSZP keddi rendezvényén kiderült, milyen is az igazi konzultáció: egy kicsit másmilyen, mint az önkormányzaté, és némileg olcsóbb.

Szenteczky János ismertette az előzményeket. Az előző, szocialista önkormányzat Észak-Csepel értékesítéséből csaknem 10 milliárd forintos bevételt könyvelt el, s ennek felhasználásáról megkérdezték a csepeliek véleményét: a beérkezett válaszok többsége uszoda építésére buzdította az önkormányzatot. Ebből következően a csepeli MSZP 2006-os választási ígéretei között uszodaépítés is szerepelt, ám ezt nem sikerült teljesíteniük.

Az új, fideszes önkormányzat a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től 20 millió forint plusz Áfáért bérbe vette a Csepeli Strand területét (viseli rezsi, karbantartási és állagmegóvási terheit), s az 50 méteres medencébe meleg vizet töltve, azt egy sátorral kívánják lefedni – így próbálnak meg kibújni uszodaépítési választási ígéretük alól. Majd 135 millió forint plusz Áfáért megvásárolták a strand melletti területet, ahol feltehetőleg az uszoda építését tervezték.

31 millió forintért helyi népszavazást kezdeményeztek (a félretett csaknem egymilliárd forintból uszodát építsenek, vagy a kerületi utakat borítsák szilárd burkolattal?), de az ellenzék érveinek hatására elálltak tervüktől. A visszavont népszavazási kezdeményezés helyett 5 millió forintos költséggel lakossági konzultációt szavaztak meg ugyanebben a témában, majd az erre költhető pénzt idén januárban 5 millióról 8 millióra emelték.

A lakosságnak kikézbesített címzetlen borítékban kísérőlevél mellett egy kérdőív is volt, rajta három kérdéssel. Ezek azt firtatják, fontosnak tartják-e a csepeliek a szilárd burkolatú utakat, egyetértenek-e az uszoda megoldásának takarékosabb módjával, s támogatják-e a medence sátorral való lefedését és a megtakarított pénzből új utak építését, illetve a földutak szilárd burkolattal való ellátását?

Az átlátszó fideszes önkormányzati akcióval szemben az MSZP valódi lakossági fórumot szervezett, szakemberekkel, várospolitikusokkal, és megadták a lehetőséget, hogy a csepeliek elmondják, ők mit tartanak fontosnak.

Molnár Gyula felidézte, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan csökken az önkormányzati mozgástér. Egyre kevésbé érvényesülnek a kezdeti célok: a helyi döntések és a helyi pénzfelhasználás. Az állam fokozatosan elvonta az önkormányzatoktól az szja csaknem egészét (már csak 8 százalék maradt), s a normatív támogatás pedig gyakorlatilag nulla. A központi politika és a helyi önkormányzatok között érdekellentét érvényesül.

Rátérve a csepeli önkormányzat kérdőívére, leszögezte: ezek most álkérdések, mert a fejlesztési csomópontokról a ciklus elején ildomos érdeklődni, a ciklus második felében ilyen kérdéseket feltenni, bizony tanácstalanságot jelez! Nyolc millió forintot kiadnak azéért, hogy takarózhassanak az ellenőrizhetetlen válaszokkal: „a zemberek ezt akarják".

A Fidesz igen nehezen tudná megmagyarázni, miért nem tudja még azon a szinten sem folytatni azt, amit korábban kritizált (továbbfejleszteni pedig végképp nem sikerül). Ma alapvető működési kérdésekben is gondok vannak, hiányoznak az eredmények – ezért látszatpolitizálás folyik.

A válasz erre a valódi konzultáció! A lakossággal közösen átgondolni a fejlesztés irányának vízióját. A valódi véleményekből összegezni, mi a fontos Csepelnek, melyek az alapvetően megoldandó kérdések. Az tisztán látszik már ma is, hogy az uszoda nem tartozik ezek közé.

Boros Tamás bevezetőben ismertette, hogy nem ez az első lakossági konzultációja a Fidesznek, volt ebből már „nemzeti" is. A konzultáció – ha szakszerűen végzik – legitim eszköz az emberek véleményének megismerésére. A csepeli önkormányzat mostani kérdőíve manipulatív; nem az emberek véleményére kíváncsi és befolyásolni akar (konzultációnak álcázott pártpropaganda).

Léteznek reprezentatív (ezer embert megkérdező) és sokkal olcsóbb megoldások is, melyekkel pontos eredményekre lehet jutni az emberek véleményéről. 30 ezer családot megkérdezni sokkal több közpénzbe kerül, amelyet így legálisan lehet elkölteni.

Példákat említett a manipulatív kérdőívek típusaira. Az egyik ilyen megoldás, amikor több ezer embernek egy (rosszindulatú pletykát terjesztő) kérdést tesznek fel telefonon: itt a valódi cél nem a válasz megszerzése, hanem, hogy minél több ember fejében ültessenek el egy bizonyos pletykatémát. Lehet manipulálni a kérdés feltétével is: pl: sokan úgy gondolják... és Ön? Vagy már a kérdésfeltevéssel eltorzítják az igazi véleményt – ilyent a Magyar Nemzet használt a közelmúltban. Aztán létezik a többször rákérdező, a gondolkodást könnyítő módszer: amikor a többször emlegetett dologra kérdeznek rá az ív végén.

Lehet manipulálni az előre megadott lehetséges válaszokkal is: melyik vezető szimpatikus Önnek (egy a kormányoldalról, öt az ellenzéki oldalról – soha nem fog itt az ellenzék komoly százalékot kapni, mert megoszlanak válaszok)? A válaszokkal való trükközés mellett időnként előfordul a célzatos felvetés, a szájbarágósan, rávezetéssel feltett kérdés is. Ezek a fajta kérdőívek módszertanilag sehova sem vezetnek, de drágábbak és nem reprezentálják a lakosság valódi véleményét.

A Fidesz célja az ilyen akciókkal az, hogy saját intézkedéseit legitimálja, mondván: „a zemberek mögöttünk állnak!". (A Nemzeti Konzultáció eredményeit például nem hozták nyilvánoságra...) Közpénzekből folytatnak fideszes propagandát, kommunikációs fordulatokkal fedve a valódi céljukat.

Szenteczky János adatokat idézett:

2005-ben, amikor a szocialista csepeli önkormányzat megkérdezte az embereket, még nem volt Pesterzsébeten uszoda, csak Kispesten (ott viszont évi 60 millióval kényszerült azt támogatni a helyi önkormányzat – ez az összeg mára ott 90 millió forintra emelkedett).

2008-ban átadták Pesterzsébeten az 1 milliárd forintból felépített uszodát, melyhez az ottani önkormányzat évente 80 millió forint működési támogatást folyósít.

Ezek ismeretében érdemes átgondolni a dolgot: talán valami más, hasznosabb dologra is lehetne fordítani azt a félretett, csaknem egymilliárdnyi csepeli pénzt...

A fórum résztvevői – nem igazán betartva a parlamentáris kereteket – szinte egymás szavába vágva mondták, mit kellene csinálnia a kormánynak: teremtsenek munkahelyeket, nem kellenek újabb stadionok, inkább utakat építsenek és kórháza legyen ismét a kerületnek – fektessünk az egészségbe, továbbá új iskolai férőhelyek is kellenek. A pályakezdők és az idősebb korúak nagy hányada munka nélkül tengődik, a gyerekek éheznek – a pénzt inkább az emberek jólétére kellene fordítani!

Az elhangzottakra válaszolva Molnár Gyula elmondta: a Fidesz pontosan tudja, hogy nincs 70 éve az értékek átadására, inkább az ellentéteket vázolja, s azt hangsúlyozza: „mi nem vagyok! A politika az utóbbi évtizedekben képtelen volt az alapkérdésekben megállapodni, és csak a részletkérdésekben vitatkozni. Komoly baj van, s a Fidesz igyekszik eltakarni, hogy megállt a gazdaság. Nincsenek daruk, nincsenek építkezések, nincs forgalom, nincs nyereség, és nem jönnek az adók sem. Így nagy kérdés, hogyan fog teljesülni a 2013-ra kitűzött adóbevétel? A szűkös lehetőségek miatt semmire sem fogunk költeni, csak élelmiszerre és/vagy rezsire.

Ezek fényében is látható: nem az uszoda az első számú probléma Csepelen! Az uszoda pénznyelőgép: felépül egy milliárdért, aztán évi csaknem százmillióval kell támogatnia az önkormányzatnak) az első számú probléma. A rászorulókat kellene jobban segélyezni, az életet könnyítő támogatásokkal segíteni a lakosságot – erre idézett recepteket saját korábbi praxisából Molnár Gyula.

Pálos Tibor, a fórum egyik résztvevője hat éve lakik Csepelen, de már világosan látja, hogy a kerület egyes részeiben eltérő gondok foglalkoztatják az embereket. A lakosság igényelné a jobb tájékoztatást, szeretne első kézből hozzájutni az információkhoz. Az MSZP ebben segíthetne, hiszen képviselői ott ülnek az önkormányzatban. Talán a most első ízben megjelent Hírkomp című újság ebben segíthet, s oldalain a szocialisták jó (de a Fidesz médiája által agyonhallgatott) kezdeményezései is nagyobb nyilvánosságot kaphatnak. Az ilyen közvélemény-kutatások, mint amit most a csepeli önkormányzat folytat, csakis manipulatív eredményeket hozhatnak. Jó lenne igazából tudni, hogy mit mond a 78 ezer csepeli!? A karaktergyilkosságra alkalmas közvélemény-kutatásokat be kellene szüntetni. A baloldali politikusok megrágalmazása, meghurcolása nagy sajtót kap, de amikor felmentik őket, a média hallgat. A hozzászóló így fogalmazott: „erkölcstelen, piszok, aljas dolog, amit csinál a Fidesz, és minden jogkövetkezmény nélkül teheti – sajnos".

Boros Tamás szerint a politikusoknak három dologra kell nagyon odafigyelniük: a munkahelyteremtésre, az árak emelkedésére és a gazdaság helyzetére. Ezek érdeklik a többséget! A kormány eredményei e három téren csak a rezsicsökkentésben érzékelhetők. A munkahelyteremtés és a gazdaság helyzete rosszabb lesz, mint amikor átvették a kormányzást. Emlékeztetett rá, hogy 2010-ben, amikor Bajnai Gordon átadta a kormányrudat, a gazdaság éppen 1,2 százalékos növekedést produkált. Orbán alatt 2011-ben stagnálás, 2012-ben zuhanás következett be a gazdasági teljesítményben, s az idei jobb eredményben sem igazán reménykednek. Az egymillió munkahely ígérete hosszú távon ígéret marad, hiszen a munkanélküliség növekszik – még a Fidesz sem gondolja, hogy javulni fog a 10-11 százalékos munkanélküliség (a közmunka ellenére sem).

Egy másik véleményt mondó szerint utcára kellene vinni a népet a demokratikus ellenzéknek, s el kellene kergetni a kormányt: „Mesterházy Attila álljon végre a sarkára!" – mondta.

Csak hazugság van az országban – kontrázott rá egy újabb hozzászóló.

Boros Tamás emlékeztetett rá: vannak fontos és jól elvégzett kutatások és véleményfelmérések és léteznek lejárató, manipulatív akciók is, kommunikációs trükkökkel dúsítva.

Molnár Gyula higgadtan vázolta fel: az ellenzéki pártok eszközei nem elegendőek ahhoz, hogy a másfél-millió elvakult Orbán-hívőt (akik egy része nem is jobboldali) eltérítsék hitüktől. Ugyanígy hiábavalóság az 1,2 millió baloldali hívő elhódításával próbálkozni kormányoldalon. Azt a 3-4 millió embert kell megcélozni, akik jobban szeretnének élni, munkához jutni. Tehát nem Orbán kártékonyságáról kell győzködni saját híveit a baloldalnak, hanem az ingadozók megnyerésére kell törekedni, őket kell megmozdítani.

Ebben az országban semmi sincs rendben: ahol 400 ezer ember tüntet adójának felemeléséért és a gazdag hússzor annyit nyer a rezsicsökkentésen, mint a szegény, furcsa az élet.

A Fidesz ügyesebb és erősebb is a kommunikációban és több a médiájuk is. Morális (a kétharmaddal magyarázott) többlettel politizálnak, becsapják saját híveiket is és hazudnak az egész országnak. Ezzel a helyzettel pillanatnyilag nem tud mit kezdeni a baloldal. Ám azt is látni kell, a politika olyan, hogy amíg hisznek az erőnek, megy a szekér, amikor rájönnek, hogy átvágták őket, hirtelen lesz vége az erőnek.

Újabb hozzászólók kaptak szót. Egy vélemény szerint az MSZP-nek bátrabbnak kell lennie, vigye ki az embereket az utcára! Sok az olyan nem-jobboldali szervezet, akikkel össze lehetne fogni. Érthetetlen, hogy a szocialisták távol tartják magukat a Demokratikus koalíciótól, a szociáldemokratáktól, az Együtt 2014-től. Nem lehetne ezt határozott akarattal helyre tenni? Valamit lépni kellene, s ezt a lépést az MSZP-nek kellene megtennie, mert kifutunk az időből. Szétaprózódik a demokratikus ellenzék és Orbán meg majd röhög a markába...

Sulykolni, terjeszteni kell a fideszes sandaságokat. A három millió ingadozót megnyerni csak összefogással lehet, nem pedig ígéretekkel.

Szenteczky János erre reagálva hangsúlyozta, hogy Csepelen van ellenzéki egyeztetés és összefogás is. Ennek egyik utóbbi példája a március 15-i, ünnepi koszorúzás volt. Elmondta, hogy kellenek a helyi megbeszélések és az országos szintű közeledés is a szervezetek között. Itt helyben mindent megtesznek az ellenzéki együttműködésért. Szeretnék ráirányítani az emberek figyelmét arra, hogy a Fidesz recsegő-ropogó, akadozó gépezetét csak a kommunikációja tartja egyben.

A csepeli földutak nem a leglakottabb területeken vannak, tehát nem mindegy, hogy a csaknem egy milliárdot Királyerdőre, vagy város-rehabilitációs projektekre költik. El kellene kerülni, hogy szembeállítsák egymással az embereket, kerületrészeket. A kérdőívek visszaküldésének meghosszabbított határideje április 14. Az MSZP azon dolgozik, hogy az emberek valós gondjait, véleményeit felvázolja és továbbítsa.

Réti Gusztáv véleménye: a külföldön élő magyarok szavazását ellenőrizni kell, s fel kell lépni az esetleges választási csalások ellen, EU-ellenőrök delegálásával. Továbbá fel kell lépni a karaktergyilkosságok ellen is és rá kell mutatni az ország működési rendellenességeire. Világossá kell tenni, hogy azokat az EU-támogatásokat, amelyeket a Fidesz most büszkén kasszíroz, még a szocialista kormányzat intézte el az országnak.

A saját stílusukat kell alkalmazni a Fidesszel szemben: „a nyugdíjkassza kifosztásával kiraboltak 3 millió embert, s a baloldal mégsem vitte ki az embereket az utcára. Ez nagy hiba volt!"

Egy ismert idézettel is élt: „Nagyobb gazembereket is elzavartak már ebből az országból..."

A hozzászóló szerint a rezsicsökkentés csak egy választási manipuláció.

Ha a Fidesz veszít a választáson, az utolsó fillérig el kell számoltatni őket, minden tekintetben. Erélyesebbnek kell lennie a baloldalnak!

Egy másik hozzászóló azt firtatta. Miért van a határon túli magyaroknak két szavazata? A saját országuk kormányára is szavazhatnak, meg a mienkre is!? Szerinte az új választójogi törvény a manipuláció lehetőségeinek kiterjesztése.

Podolák Sándor igazi konzultációt sürgetett. Indítványozta, hogy legyen a Hírkomp újságban kérdőív, olyan kérdésekkel, amire valóban tudnak válaszolni a csepeliek. Az ezen a fórumon elhangzottakat pedig vegyék figyelembe felsőbb szinten is, hiszen ez a mai, nemcsak egy belterjes beszélgetés volt!

Boros Tamás elmondta, hogy a levélben való szavazás egy bevett európai módszer, bár benne rejlik a manipuláció lehetősége. Téved, aki az ellenkezőjét állítja: jöhetnek Magyarországra a külföldi választási megfigyelők!!! A választási rendszerrel kapcsolatos lényeges kérdések: a választókerületi határok manipulatív meghúzása, valamint a Nemzeti Választási Központ személyzetének kiválasztása.

A választási kampány szabályaival kapcsolatban elmondta: a választás előtti utolsó napon is lehet kampányolni – a demokratikus ellenzéknek fel kell vennie a kesztyűt, fel kell készülnie és mozgósítania kell aktivistáit, ha győzni akarnak.

Molnár Gyula ehhez még hozzáfűzte: korai még a pesszimizmus. Ne akarjuk elveszíteni a 2014-es választást már 2013 áprilisában! Dolgozzunk, van még időnk. Tartsuk szem előtt a munkánkban az érdekeket és a feladatokat. A Fidesz érdeke, hogy sok jelölt és kevés szavazó legyen a választáson. Az MSZP abban érdekelt, hogy összefogás és széleskörű választási részvétel alakuljon ki.

Tény, hogy az MSZP véleménye fontos kérdésekről, sokszor elsikkad: nincs elegendő fórum, eszköz a baloldal kezében. Az ingadozó 3-4 millió embert kell mobilizálni. Erre pillanatnyilag nincs más lehetőség, mint az aprólékos építkezés, személyesen eljutni az emberekhez, egyenként megszólítani őket. Az ingadozókkal kell foglalkozni, s így megverhető a Fidesz!

Nem kétséges, lesz összefogás, a megfelelő pillanatban! – szögezte le. Ha nem lenne, a mostani politikusokat szétszórja a történelem. Kell a „reccsenés", az erő pozícióját kell kialakítani a tárgyalásokhoz. Amint azonban megvan az egység, annak vezető képviselői komoly kormányössztűzre számíthatnak.

Lényeges kérdés az is, hogy ha az ellenzék győz, képes lesz-e kormányozni?

Az sem elhanyagolható szempont, hogy mit tesz majd, aki veszít? (Emlékezzünk csak 2002-re: Orbán feltüzelte híveit és országos mozgalmat indított). A tapasztalatok azt mutatják, hogy ők jobbak az utcán, mint mi...

Mást és másként kell csinálni!

Azt a csaknem egymilliárd forintot például ki lehetne egészíteni Németh Szilárd parlamenti fizetésével, s így mindjárt 1,1 milliárd forint sorsáról lehetne dönteni – ez a mi konzultációnk eredménye!

Ezt követően Szenteczky János megköszönte a véleményeket és a fórumot bezárta.

LéT.

Forrás: HÍRKOMP.HU