Magyarország virágzik! Nem a mennyben, nem a tündérvilágban, itt a földön, nem akárhol, hanem szemmel láthatóan hazánk közepében, Csepelen (Most már Magyarország nemcsak bokréta Európa közepén).

Ennek a látványvilágnak a mai gondos gazda ágyazott meg. Újra az ország éktelenül szárba szökkent. Csak öntözni kell, meg néha gyomlálni és újra nagy lesz, határtalanul nagy. Ha a határokra futó rózsákat ültetnek, még terjeszkedhet is, úgy, hogy a szomszédok sem akadékoskodhatnak. Különben is, aki a virágot szereti rossz ember nem lehet.

Persze, elhervad a virág, eliramlik az élet, de hosszú távú programmal, nagyobb pénzösszegek bepumpálásával évente lehetne palántázni. Tovább gondolva az eddigi tetteket, Csepelt is fel lehetne virágoztatni pl. a Csepel Művek területén a volt tröszt gyárait virágokból kirakni, így újra munkát adna – a kertészeknek, közmunkásoknak. Van idő, majdnem egy év, hogy létrehozzanak virágzó gazdaságot, oktatást, orvosi ellátást, csak ültetni kell.

Ha mégsem sikerül, még mindig ki lehet rakni növényekből a még újabb választási körzethatárokat. ”Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek”, - jaj elnézést, A szerzőt most nem ildomos idézni, átültetés alatt áll. Új kertészeink szorgosak, bárkit átültetnek, felültetnek, leültetnek. Még egy ideig ennek van szezonja.

Kalocsai Imre