A Gazdaságkutató Intézet (GKI) felmérést készített a magyarországi korrupciós jelenségekről. A korrupció változását a felmérésben résztvevők 85 százaléka értékelte. 47 százalékuk nem érzékel változást, 39 százalékuk a korrupció erősödéséről adott számot – 23 százalékuk a jelentős erősödéséről –, míg 14 százalékuk jelezte, hogy szerinte 2010 óta csökkent a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél és az önkormányzatoknál.
A válaszokat a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében -100-tól +100-ig terjedő skálán értékelték, ahol a -100-as érték jelenti azt, ha mindenki jelentős csökkenést érzékel, míg a +100 azt, ha mindenki szerint jelentősen nőtt a korrupció – magyarázták. Közölték: az átlagos érték 23 lett, vagyis a lakosság a korrupció enyhe növekedését érzékelte 2010-hez képest.
A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek", a Közgép körüli „gyanúk" hatása is tetten érhető a romló megítélésben – fogalmaztak a GKI-nál.
Úgy vélték, valószínűleg helyi okok miatt is nagyon magas az érzékelt korrupció változása a Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, ugyanakkor enyhébb növekedést tapasztaltak a megkérdezettek Észak-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön.
A megyeszékhelyek különösen veszélyeztetettnek tűnnek: a lakosság messze átlag feletti korrupciónövekedést észlelt ezeken a településeken, és a főváros sem maradt el e városoktól – írták. A GKI szerint ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy a nagyobb fejlesztések itt zajlanak – jellemzően európai uniós forrásokból –, és a helyiek „viszonylag gyorsan értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek politikai kötődéseiről".
A felmérésből azt is megállapították, hogy életkor szerint nincs különbség a korrupció növekedésének megítélésében. Az iskolai végzettség tekintetében a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségűek érzékelnek az átlagnál erőteljesebb korrupciónövekedést, de elmondható, hogy mindenfajta végzettség esetében 2010-hez képest növekvő szintről számoltak be a megkérdezettek – közölte a GKI.
A felmérésben 1000 embert kérdeztek meg, a minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív volt.
Forrás: 168 óra és MTI