Válságstáb Sepelen. A Csepel újság megosztja olvasóival TÖVIS értesülését:

Egy a stábhoz nagyon közeli informátorunk számolt be az alábbi eseményről.
Helyszín Sepelen a stáb által nagyon kedvelt wigwam.
Résztvevők:
A nagyfőnök Nemzeti Szikla ( továbbiakban N.SZ )
A kisfönök: Borbolya Levente (továbbiakban B.L)
A sámán: Álmos Aladár ( továbbiakban Á.A)
Tagok: Bendegúz Kázmér ( B.K)
Morfeusz Alajos (M.A.)
Szőke Emőke (Sz.E.)
Nagy Leo (N.L.)

Ezen kívül még néhányan a szóra sem érdemes slepp tagjai közül.
Informátorunk szerint izgatottan várta a stáb a nagyfőnök N.SZ. érkezését. Az idegek pattanásig, feszültek, nem lehetett tudni, hogy a szikla rájuk omlik-e, vagy csak legördül a lelkükről.

A helyzet komolyságát mutatja, hogy a teremben vidáman repkedő légy zizegését is hallani lehetett.

N.L protkója olyan hangokat adott ki, mint amikor a fagyasztóba betett víz jégkockává kristályosodik. Á.A. szemei sem meredeztek álmosan, csak nézett mereven maga elé és még csak nem is pislogott. Sz.E. az asztal alatt , úgy tördelte a kezeit mint egy koncerten elfáradt hegedűművész. Az asztal felett nem merte. Az nem lett volna férfias, vagy nőies.

S egyszer csak hirtelen megváltozott minden. Valósággal berobbant a terembe, mint valami Dávid, sok-sok parittyával, melyeket az éppen ügyeletes Sziszifusz cipelt utána lihegve. Közben alázatosan nyögdécselt.

-Hova tegyem főnök? Itt jó lesz főnök? Odateszem ahova akarod főnök!
- Tedd már eléjük te birka! – dörrent rá, majd elmosolyodott.
Na ettől a mosolytól a légy azonnal öngyilkos lett, zizegés nélkül beleugrott az egyik pohárba. A plafonon mászkáló pók pedig ijedtében befonta a szemöldökét.

- Na, térjünk rá az első kérdésre – mondta NSz. És így folytatta – Gondolkoztatok?
Néma csend, a pók is lemerevedett, elfogyott a szemöldöke. Végül B.L. nekidurálta magát késpengényire keskenyedett száján préselte ki – Nem mondtad amikor idehívtál minket!
N.SZ. egy pillanatra összevonta szemöldökét, aztán hirtelen megenyhült és elnevette magát. ( Bár ne tette volna.)

- Persze, hogy nem mondtam, nem is ezt várom el tőletek! S folytatja. Valami újat kell kitalálnunk, mert ez a repi csökkentés már kezd kifulladni. Ez a hülye nép nem akarja bevenni. Jönnek itt nekem azzal, hogy a 10% az nem annyi, persze azért egy sem szól, hogy kevesebbet kell neki fizetni, ezeknek itt minden kevés. A kommancsok, az apacsok, de még a dakoták is hisztériáznak. Hol élnek ezek!? Én mindent megteszek azért, hogy nekem jó legyen, én elégedett vagyok az ő sorsukkal, ők miért nem elégedettek az enyémmel? Ki kéne söpörni őket! Ha ez így megy előbb, utóbb nagy szarban leszünk. Hova csökkentsem már a repit, amikor a cégek már meg akarnak lincselni. Ezek a kommancsok is csak keverik itt, állandóan, meg az apacsok, meg a dakoták. Is!
Na megvan. Szedjük elő az eddig jól bevált történeteinket. Rúgjunk bele a kommancsok törzsfőnökébe, adjunk egy taslit az apacsoknak. És a dakotáknak. Is.
Na, vélemény?
- Ö, Ö. – szólat meg Á.A.
- Hm, hm - mondta B.L.
- Hát azé – vágott közbe N.L
- Nagyon, nagyon jó! – lelkendezett Sz.E.
- Én is így látom – bökete ki B.K.
M.A. csendben ült és mozgatta a fejét. Bólogatott.
- Na, ez az! Ezt szeretem! Ezt várom tőletek! Most már jöhet a tüzes víz!

Érzékelhetően megváltozott a wigwam belső hangulata. A pók elkezdte szövögetni a hálóját ( merthogy szemöldöke már nem volt ), kint a nap előbújt a mocskos fekete fellegek mögül, és lágy sugaraival beterítette a szép új világot.

Ui. Ha valaki véletlenül hasonlóságot vélne felfedezni korunk egyes szereplőivel az csak a véletlen műve lehet.

TÖVIS