Most lett elegem ebből az állandó magyaremberezésből, abból, hogy naponta fél tucatszor hallhatjuk, hogy - mondom a példát, Selmeci Gabriella szerint a baloldal politikusai nem örülnek a magyar emberek sikereinek, kicsoda, minek? Ő ugye ezt annak kapcsán mondta, hogy a KSH szerint 67 ezerrel dolgoznak többen, augusztusban, mint egy évvel ezelőtt, és 16 ezerrel kevesebb az álláskereső, mint tavaly ilyenkor.
Most nem finnyáskodnék azon, hogy ugyanakkor a versenyszférában csökkent a foglalkoztatottak száma. Azzal sem törődnék, hogy a magyar emberek sikerének számítsuk-e a nem Magyarországon dolgozó több százezer fiatalt. És mit kezdjünk azzal, hogy a megkérdezett 750 vállalatvezető közül 4 százalékkal többen gondolják úgy, hogy csökkentik az alkalmazottak számát a következő negyedévben, mint ahányan bővítéssel kalkulálnak. A megkérdezett cégvezetők 12 százaléka pedig teljesen tanácstalan, olyan bizonytalan a helyzet, hogy fogalmuk sincs, felvesznek vagy elbocsájtanak embereket az év hátra lévő részében.
A tények azonban senkit nem érdekelnek, mert most a nyelvi fordulat a lényeg. Azt mondja a kormányfő a szivattyúgyár új üzemcsarnokának avatásán, hogy a magyar emberekben mindig ott volt a lehetőség, hogy fontos szereplői legyenek a regionális, és ezen keresztül az egész európai gazdasági növekedésnek. Aztán folytatta, hogy a magyar emberek egy olyan országot akartak, amely kihasználja adottságait, mert 2010-ben, a magyar emberek összefogása megteremtette az esélyt arra, hogy mi döntsük el, hogy milyen legyen Magyarország, mert mi a saját utunkat akarjuk járni.
Csakhogy a magyar emberek nem magyar szivattyút gyártanak, hanem dán szivattyút. De mit gondolhatnak a dán emberek? Zavarja őket, hogy nem ők szerelik a szivattyút? Bizonyára kevesebbet dánembereznek. Csak azt nézik, hogy akkor most dán is magyar is jól jár az üzlettel. Akkor pedig hadd csinálják a szivattyút a magyar emberek, ha már annyira akarják. A magyar emberek pedig nagyon szeretnek dán szivattyút gyártani. Meg szeretünk magyar Suzukit, meg magyar Mercedest, meg magyar Opelt, meg magyar telefonokat, és egymillió-féle magyar alkatrészt mindenféle nációk cuccaiba, most nem is sorolom.
Odamegy a miniszterelnök és magyaremberezik a dán üzem avatásán.
Annyira begárgyult ez az ország, hogy elég unásig ismételgetni, hogy ők magyaremberek fordulatot, mert a magyar emberek legfeljebb belenéznek a magyar tükörbe és mit látnak ott? Egy magyar embert. Hümmögnek, hát ebbe már megint beletrafált a főnök. Úgyhogy a többi probléma akkor már nem is érdekes.
De tényleg ilyen egyszerűek lennének a magyar emberek?
VICSEK FERENC
Forrás: Klubrádió
