Februárban kezdődött, novemberre ígérték a visszahívást…

Tisztelt Polgármester úr! Hét hónapja próbálkozom folyamatosan bejutni Önhöz, de  mindeddig sikertelenül. Az időpontkérési kezdeményezéseimre az Ön munkatársaitól kapott válaszígéretek sosem váltak valóra.  Többször próbálkoztam nyilvános rendezvényeken is közel kerülni  Önhöz, hogy  szót  válthassunk, de nem  sikerült. Szerettem volna személyesen elmondani gondjaimat és közvetlenül választ kapni kerületünk polgármesterétől. Sajnos, nem sikerült.

Megértem, hogy Ön elfoglalt ember, a politikai háborúk több  frontján is harcol folyamatosan, s ezért nem jut ideje rám. Mondom, megértem, de nem  tudom elfogadni, hogy  egy kerületi polgárra, az Ön egyik választójára Ön, a kerület  polgármestere, sőt országgyűlési képviselője (elnézést, hogy számtalan egyéb állását  és  megbízatását most nem sorolom fel) nem tud időt szakítani. Nem veszem a bátorságot, hogy figyelmeztessem  kötelességeire. Hogyan is merném az Ön szemére hányni az Ön irántam  tanúsított magatartására alkalmazható jelzőket,  hiszen én „csak”  egy ember vagyok, egy pozíció nélküli kerületi lakos?

Nem kívánom itt elemezni, sem minősíteni az Ön feladatait, sem  az Ön időgazdálkodását, sem az eredményeit. Én csak egy dolgot  szeretnék: tudatni  Önnel gondjaimat és megoldást találni azokra az Ön közreműködésével. Mivel erre személyes lehetőséget nem  adott, nem  marad más  számomra, mint a nyilvánosságon keresztül felhívni a figyelmet az engem (is) foglalkoztató problémákra.

2013. február  19-én  jelentkeztem be először a polgármesteri titkárságon, hogy polgármesteremmel és parlamenti képviselőmmel szót  válthassak. Vártam türelemmel, nem jutottam be. Azóta még ötször-hatszor próbálkoztam, mindannyiszor türelmesen vártam, de nem kaptam időpontot. A legutóbbi próbálkozásom szeptember 23-án  volt, de most  is azt a választ  kaptam az Ön munkatársaitól, mint korábban: nagyon zsúfolt a programja,  nincs  ideje.  Talán majd novemberben visszahívnak – ígérték…

Próbáltam az önkormányzati honlapon  keresztül is időpontot egyeztetni, hogy  találkozhassam Önnel,  de csak a kabinetfőnökig jutottam.  Ugyanis  hozzá irányítottak,  amikor  a csatornázáshoz kapcsolódó, közügynek számító gondomra kerestem megoldást. Sem  az utcánkban dolgozó kivitelező  emberei, sem  a beruházást koordináló Élő Duna Projekt  munkatársai nem tartották  magukat   illetékesnek  az  ügyben, s azt mondták, forduljak a polgármesterhez.

Az utcánkban  forgolódó munkagépek ugyanis feltörték a gyalogjárdákat, s azok  sajnos úgy is maradtak: az útburkolatot visszaállították az eredeti állapotába a csatornázás után, de a megrongált járdákkal senki  sem akar foglalkozni. Azóta is bukdácsolunk a balesetveszélyes járdákon, amelyeken még  egy babakocsit sem lehet végigtolni, s nehéz helyzetbe kerültek az idős, bottal  járó emberek is a gyalogos közlekedéskor. Tehát  kérdezem: ki és mikor fogja helyreállítani a tönkretett járdáinkat?

Van egy  másik  gondom is, amelyet szerettem volna Önnel  megosztani. Az utcánkban – néhány éve – kocsma nyílt az önkormányzat engedélyével. Ez egy családi házas övezet, csendes nyugodt környék  volt korábban. Mióta a kocsma üzemel, pokollá vált az életünk. A reggel 6-tól éjjel 11-ig nyitva tartó vendéglátó- helyen  állandóan bömböl a zene, és ezzel párhuzamosan az ordítozó vendégek megkísérlik – sajnos eredményesen – túlharsogni a zenét. Nem tudom, hogy Ön próbálta-e már csak egy délután és este  kétszázszor végighallgatni azt  a harsány hangerővel és alkalmi piás  kórussal kísért opus-t, hogy  „..aranyeső a családomra, jaaaj…”? Bejelentettem a zajongást a rendőrségen, de ők azt mondták, ebben nem illetékesek, s a jegyzőhöz irányítottak.  El- mentem a jegyzőhöz, aki a fogadóóráján elmondta: továbbítja panaszomat a birtokvédelmi osztályhoz. Elmentem a birtokvédelmi osztályra, de ők azt válaszolták,  ez az ügy nem hozzájuk tartozik – itt a kereskedelmi osztály  az illetékes. Elmentem a kereskedelmi osztályra, s ott megtudtam: ez az ügy nem hozzájuk tartozik, hanem a birtokvédelmi osztály- ra. Patthelyzet.

Ekkor javasoltam a birtokvédelmi osztály előadójának, hogy  üljenek  le a kereskedelmi osztály  munkatársával és vitassák meg, melyikük az illetékes. Azt válaszolták, hogy  nincs  hatáskörük sem  a hangos zene lehalkítására, sem  a zene- szolgáltatás korlátozására, sem a nyitva- tartási idő rövidítésére. Ráadásul hivatali munkaidőn túl nincs lehetőségük ellenőrzést végezni. Szerettem volna mindkét osztályon megmutatni az általam  készített hangos videofelvételt, de erre nem voltak kíváncsiak. Tanácstalanok voltak, hova fordulhatnék még a panaszommal.

Megpróbálkoztam még  a környezetvédelmi  előadóval is, de hamar kiderült: nem hozzá tartozik. Javasolta a szabály- sértési osztályt.  Elmentem a szabálysértési osztályra, ahol azzal  fogadtak: minek jött ide, ez egy birtokvédelmi ügy?! Próbálkoztam még  a rendőrség körzeti megbízottjánál, és sikerült eljutnom a csepeli rendőrség közrendvédelmi alosztályvezetőéhez, aki csak annyit javasolt: adjam elő a panaszomat a rendőrkapitánynak, s majd  Õ, aki jó viszonyt ápol  a polgármesterrel, talán  eredményesen tud közbenjárni.

Ekkor eszembe jutott, hogy  talán  az egyik önkormányzati képviselő segíthet- ne. Én csak Gergely  Istvánt ismerem a képviselő-testületből, hozzá fordultam. Õ azt javasolta, írjak levelet a polgármesternek  – íme, itt a levél a gondjaimmal. Nem mondhattam el Önnek  személyesen, elmondom hát Önnek  és  egyúttal mindenkinek írásban. Tehát  kérdezem: ki és  mikor fogja  lehalkítani  a zenét a kocsmában? Ki és  mikor  intézkedik, hogy  este tíz után,  de előtte  se  tegyék pokollá  az utcában és a környéken élők életét?

Tisztelt Polgármester úr! Azt gondolom, hogy  a felvetett ügyek  közérdekűek, s orvosolni kell azokat. Egy állampolgár kéri az Ön segítségét ezen az úton. Egy állampolgár, aki egyúttal választó- polgár is,  hasonlóan azokhoz, akiket ezek  a dolgok  szintén érzékenyen érintenek. Egy olyan állampolgár, egy olyan választó, aki a politikai pártok  számára egyre fontosabb lesz, ahogy közelednek a választások, ám akit a hatalmon lévők semmibe vesznek akkor,  amikor éppen nincs választási kampány.

Kérem Önt, hogy  ne csak a választások  előtt keresse a csepeliek kegyeit! Tartsa  be 2010-ben tett ígéretét: ésszel, szívvel és  tisztességgel SZOLGÁLJA a csepelieket, mindannyiunkat, akik ebben a kerületben élünk!

Csepel, 2013. szeptember 30. Tisztelettel:

Z. Károly

nyugdíjas, csepeli lakos

(név és cím a HÍRKOMP szerkesztőségében)

Forrás:  HÍRKOMP.HU