Amit eltitkoltak a legutóbbi képviselő-testületi ülésről, azt mi most közzé tesszük!

Sokáig tartott, amíg elkészült a január 20-i, hétfői képviselő-testületi ülésről a tájékoztató. Nyilván nem véletlenül. Valahogy el kellett ferdíteni és hallgatni a testületi ülésen történteket. Az igazságot. Végül Ábel Attila, a hazugságon kapott alpolgármester kincstári propagandistáival és kommunikációs kommandósaival megtalálta a megoldást. Az MSZP-t gyalázta, a Fideszt és Németh Szilárdot dicsőítette,  a lényegről meg – eddigi gyakorlatához híven ‑  egy sort sem írt. Nála ez így szokás. Na, de lássuk, mi is maradt ki a testületi ülésről szóló írásból:

1) A testület nyolc napirendet tárgyalt, ebből Ábel úrék négyről semmit nem írtak, irattak Vajon miért nem?

2) Amiről írt, abban sincs sok köszönet.

    A „tájékoztatás” írója először közli, hogy idén „a várható infláció mértékével sem nőnek az étkezési díjak a kerület oktatási és nevelési intézményeiben.” Nagyszerű. Majd nemes egyszerűséggel folytatja, „hogy csak Szenteczky János és Gergely István, MSZP-s képviselők nem támogatták” a Fidesz hallatlan szociális érzékenységét tanúsító határozati javaslatát. Vajon miért nem? Nézzünk egy kicsit a színfalak mögé. A javaslat az utoljára 2013-ban emelt díjakat figyelembe véve arról szólt, hogy idén nem emelik a díjakat. Csakhogy a 2013-i évi étkezési díjak átlagban 15,9 %-kal magasabbak voltak a 2010. évieknél. A bölcsődei étkezési díjak például a 2010. évi, 423 Ft/fő/nap nagyságról, 2013. január 1-re, 490 Ft/fő/napra, azaz 15,8 %-kal emelkedtek. (ÁFÁ-val együtt!) A Fidesz tehát két év alatt ennyivel növelte az oktatási, nevelési intézményeket igénybe vevő gyermekes csepeli családok terheit, hogy az energia árak két év alatti, több mint 18 %-os és az alapvető élelmiszerek árának esetenként ennél is nagyobb növekedéséről ne is beszéljünk. Egyébként a 2013-tól érvényes emelést, a 2012. december 13-i testületi ülés jegyzőkönyve szerint, csak a fideszesek szavazták meg. Miért támogatták volna az MSZP-sek most? Mert a Fidesz a választások évében kegyet akar gyakorolni?

     A másik, nagyobb teret kapott témája a tájékoztatásnak az ominózus buszvásárlás. A szerző, hogy elkerülje a kényes kérdést, mutyizással vádolja meg Takács Krisztián képviselőt. A javaslat egyébként arról szólt, hogy az önkormányzat „a 2014 évi költségvetés terhére bruttó 27 millió forint értékig” vásároljon egy 18+2 személyes buszt. Figyelem: a javaslatban szó sincs semmilyen közbeszerzési eljárásról, indoklásról, a vásárlás utáni költségek várható alakulásáról. Amikor erre rámutat Takács Krisztián MSZP-s képviselő, s elmondja, hogy ő például ennél sokkal olcsóbbat is tud ajánlani, akkor az már mutyizás. Az nem, ha a Fideszesek drágán vesznek meg egy buszt. S utólag, a tájékoztatóból megtudjuk, hogy „a buszvásárlás a törvényben meghatározott módon, közbeszerzéssel fog megvalósulni.” Vajon miért nem írták ezt bele a javaslatba? Esetleg azért nem, mert azt gondolták, hátha elmegy? (Cikkünk a témáról január 22-én jelent meg, „Buszbaleset a csepeli képviselő-testület ülésén” címmel.)

3) Amiről viszont egy szó sincs az ún. tájékoztatóban.

    A Jobbik képviselője vitatta az épülő zsidó imaház földgázellátásának megteremtése érdekében az önkormányzati támogatás korábban jóváhagyott mértékének emelését.

    Ennél jóval nagyobb vihart kavart az önkormányzat két vagyonelemének értékesítésére vonatkozó javaslat. A két ingatlanra az önkormányzat 2013. február 28-i határozataival írt ki pályázatot. A pályázatokra „egyetlen pályázat érkezett”, és most, 11 hónappal(!) felbontása után került a javaslat a testület elé. Miért? Nincs rá válasz. Az előterjesztés 270 oldalas anyagához sok kérdést tehetnénk fel, mindössze néhány kérdésre várunk választ az illetékesektől:

> az ajánlat, illetve a felajánlott ingatlanról, hitelfelvételi célból készült értékbecslés határideje 2013. december elején(!) lejárt. Hogy lehetett, egy lejárt határidejű javaslatról egyáltalán tárgyalni? Ki ezért a felelős? A testületi ülésen behoztak egyébként egy aznapi dátummal készült e-mailt, módosították az anyagot, amely szerint az értékbecslő fenntartja értékbecslését, de ettől még a kérdés, kérdés marad: ebben a gazdasági helyzetben valóban reálisnak fogadhatók el az ajánlattevő által felkért értékbecslő jóval korábban meghatározott árai? A testület ennek ellenére, kínos magyarázkodások, jogi csűr-csavar után, elfogadta a mindkét ingatlanra vonatkozó ajánlatot. Ezek szerint az egyik, 400 milliós ajánlatból 60 millió forint készpénzhez és egy 360 millióra becsült, beépített ipari ingatlanhoz jut kerületi önkormányzatunk. Biztos megéri valakinek.

> Mit szándékozik tenni az önkormányzat a számára felajánlott, s végül is testületi döntéssel elfogadott ipari ingatlannal, a SYNTAN Kft. Zsák Hugó utcai telepével? Miért érte meg a felajánlott ingatlan elfogadása?

> az előterjesztésről véleményt alkotott a Csepel Városgazda Zrt. Felügyelő Bizottsága is. A döntés előtt egy nappal, január 19-én(!), vasárnap, elektromos szavazással. A teljesen fideszes bizottság egyhangúan elfogadta a javaslatot. Ezt a jegyző 20-án, a testületi ülés napján, 7:38:56-kor ellenjegyezte, s a képviselők a késéssel kezdődő testületi ülésen már olvashatták is a „bizottság véleményét”. Mi volt az oka, hogy a FEB csak így, az utolsó pillanatban tudott állást foglalni az ügyben? Mivel valószínűleg nem láthatták az értékbecslő január 20-i keltezésű e-mailjét az értékbecslés lejárt határidejének meghosszabbításáról, mi alapján döntöttek?  Vagy meg sem nézték a 270 oldalas előterjesztést, csak aláírták az elektromos szavazólapot?

> Egy ilyen javaslatról véleményt kell mondania a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottságnak. A javaslat és a tájékoztató sem tartalmazza, hogy tárgyalta volna a törvényi kötelezettséggel és felelősséggel is rendelkező bizottság az előterjesztést. Ha mégis tárgyalta, mikor és milyen véleményt alakított ki?

> Azonban szerintünk mindez csak a felszín. Nem tudjuk, hogy egy valóban független szakértői csoport előtt is megállnának az előterjesztés egyes eredeti vagy módosított, „megmagyarázott” részei, illetve annak elfogadási körülményei. Nem izgatja ez az önkormányzat vezetését? Minden rendben? Mit szólt volna Polgármester Úr ilyen előterjesztéshez 2010 előtt? Nem kiáltott volna Legfőbb Ügyészt? Nem kellene, legalább utólag, átfogó vizsgálatot kezdeményezni az ügyben?

Mindössze ennyi maradt ki a január 20-i rendkívüli képviselő-testületi ülésről szóló tájékoztatóból. Így működik a csepeli önkormányzat képviselő-testülete és fideszes propagandagépezete. Az már csak hab a tortán, hogy egy fél milliárdos üzletet tartalmazó, 270 oldalas, akkor még hiányos előterjesztés a döntés előtt három nappal kerül fel az önkormányzat honlapjára. Szerintünk a testület fideszes tagjai nem tudták, miről döntöttek. Nem is érdekli őket?