Hogy ne kelljen a jelen és a jövő égető kérdéseire felelni, most újra elővette a kormány az őszödi beszédet. Jól jön ez a kampányban, ragyogó figyelemelterelő hadművelet, médiának is van min csámcsogni. A debreceni polgármester az egyetlen hiteles csatornán öt perc alatt legalább tízszer idézte, hogy „hazudtak reggel, éjjel és este”. Furcsállom, hogy senkiben nem merül fel a kérdés, hogy mit csináltak akkor nappal? Gondolhatnám, munkaidőben nem értek rá hazudni, annyi dolguk volt, vagy csak kipihenték a reggeli és az éjszakába nyúló esti hazudozásaikat (akkor még nem volt divatban az éjszakai parlamenti ülésezés, hogy a jó nép ne lássa, ne hallja mi folyik ott).
Marad tehát a napközbeni ténykedés, miközben előfordultak velük riportok, média megnyilvánulások. Akkor ezek szerint nem hazudtak, megmondták a tutit, éjjel meg megcáfolták. De az is lehet, hogy csak hazudták, hogy reggel éjjel, este hazudtak és nappal nem mondtak igazat, ennek még utána kell nézni. De tegyük fel igazat mondtak, hogy reggel éjjel, este hazudtak. Erre mi szükségük volt? Reggel ugye még családi körben, munkába indulóan, azt hazudták, hogy mennek dolgozni, este azt hazudták, hogy a munkából jöttek meg, éjjel meg azt, hogy „most ne, fáradt vagyok, egész nap dolgoztam”.
Belátom eddigi okfejtegetésem vakvágányra visz, csak olyan szavakon való lovagolás. A lényeg, nekünk hazudtak, úgy „ámblok” emeszpéstől, koalícióstól, parlamentestől, ellenzékestől. Miért tették, ennyire rossz emberek? Ennyire nem tudják, hogy hazudni az csúnya dolog? Nem! Ennyire ismernek minket! Tudták, hogy nem vagyunk kíváncsiak az igazságra. Nem az igazságra vagyunk kíváncsiak. Azt mondták, amit hallani szeretnénk (mármint a többség). Az elképzeléseiket vágyainkhoz igazították, az eredményeiket feltupírozták, a hibáikat elmismásolták, szép jövőt ígértek, jobb élettel kecsegtettek.
Mi megettük, ehhez szokott a gyomrunk. Meggyőztek, győztek. Tudták, e nélkül nincs győzelem, hisz az ellenfél is álmaink alantas kiszolgálásával operált. Ja a hatalom nem csak cél, de eszköz is, hogy megvalósíthasd ígéreteid nagy részét, meg kell szerezni. Többet kell ígérni, hogy ígérhess, egyáltalán ígéret-teljesítő pozícióba kerülj. Ezt jól tudja minden épeszű ember, nem csak a politikus.(kivéve az, aki csak magáért a hatalom megszerzéséért ígérget, ott az ígéret, ígéret is marad). Ha nagy az ígéret deficit, büntet a választópolgár.
Büntibe is kerültek, mert kiderült amit úgyis tudott vagy legalábbis sejtett mindenki, csak eddig nem vágták egyenest a szemükbe (a kiszivárogtatók jóvoltából) nem úgy van minden ahogy állították. (Gondolják csak el, hogy a fiam rossz jegyet hoz haza, én lehülyézem a család előtt, nincs ebbe semmi rendkívüli, de a húga kirohan a térre és lelkesen mesél a fiam haverjainak, hogy a bátyja az apja szerint hülye! – micsoda különbség) Persze a büntihez – a választási vereséghez – hozzájárult egy kis hangulatkeltés, kerítésszaggató fogyasztás, egy kis vizitálás, szurkolói fellángolás, nehogy a tömegek ne tudjanak spontán kifejezni nem tetszésüket.
A baj az, hogy mi választók nem változunk évszázadok óta (aki nem hiszi járjon utána, Gárdonyi: A lámás, Eötvös J.: A falu jegyzője, Mikszáth, Móricz majd minden regénye stb.), csak úgy akarjuk a változást, hogy nekünk ne kelljen .Továbbra is kell a kábítás, nem vagyunk képesek és hajlandók szembenézni a valósággal. Nemhogy a hosszú távú érdekeinket (gyermekeink, unokáink jövőjét), de a rövid távú érdekeinket sem ismerjük fel (mi lesz, ha lesz a munkahelyünkkel, gyermekeink továbbtanulásával, az egészségügyi ellátásunkkal, a megtakarításainkkal, az igazi, húsba vágó kiadásainkkal a „rezsimen” túl,
Hol és kik kíváncsiak majd a véleményeimre, panaszaimra, mit nézhetek, hallhatok, olvashatok, kiben miben hihetek stb.)
Nem is kapunk ehhez most támpontokat, világos válaszokat, valós jövőképet. E helyett dől a dicstelen, bűnös múltszázadelő felmagasztalása, a zselléres, csendőrös, numerus clausus-os úri világ visszarívása. Nem gyanús senkinek, hogy miért tetszik a Horthy korszak, ezeknek a kádergyerekeknek, hisz nagyrészüknek semmi közük nem volt ehhez a letűnt világhoz? A módszer miatt, egy uralkodó, sok szolgalelkű alattvaló, parancsvégrehajtó, mielőtt megszokhatnák és igényelhetnék a demokráciát.
Ezért és a valós gazdasági, társadalmi eredmények elmaradása miatt folyik a még nagyobb hazudozás most már fényes nappal, megspékelve a legalantasabb bűnbakkereséssel és kitalálással, és ellenség-gyártással kívül belül, és folyamatos harc lovas vágtával és „béke”menettel, magyar csapattal, zászlóbontással és kidobással, jöttében mentében nyugatról keletre, ki tudja hol áll meg? És ez nekünk (jó néhánynak) tetszik és kényelmes nem kell saját gyarlóságainkkal szembesülnünk, amíg nem mi leszünk a bűnbakok, a kiközösítendő mást akarók . (zsidó, cigány, proli, liberálbolsi, zöldek, kékek, vörösek, sárgák, nem narancssárgák stb.)
Most más állítja azt, hogy sohasem hazudott, csak ne azt nézzük mit mond, hanem mit tesz, én teszem hozzá, hogy hol mondja, kinek és mikor. (lásd orosz-magyar viszony, unió-magyar
kapcsolat, életpálya modell, nemzeti egészségvédelem dohánybolttal, pályázat módosítások utólag, zárt pályázatok, kinevezések, „nem hagyunk senkit az utcán” no ez részben sikerült is, elzavarták őket. Felsorolni is lehetetlen a sok kijelentést, aminek finoman szólva ellentmondott az intézkedés. Adódik a kérdés, mit csinált új felséged 1-től 4 évig?
Kalocsai Imre
