Szemellenzőnek és paravánnak használják a Csepeli Hírmondót– Hazugság a közakaratról – Félrevezetés, elhallgatás a csepeli beruházások történetéről – Pofátlan riogatás az ellenzékről – Lezüllesztett csepeli közéleti híradás

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó május 22-én megjelent 10. számából:

Lehet, hogy új „szerzőt” köszönthetünk a Csepeli Hírmondóban? Nem tudjuk. Minden esetre,két írás alatt is egy eddig nem jelentkezett szerző neve olvasható. A (korponai) aláírás megjelenésével párhuzamosan eltűntek a „forrás: fidesz.hu” jelöléssel közölt cikkek. Ami persze lehet, hogy véletlen, de az is elképzelhető, hogy korábbi kritikáinknak, netán a csepeli választási vereségnek is köze volt a változáshoz. Hogy valóban új szerzőről van szó, az esetleg később kiderülhet, egyben azonban biztosak vagyunk: (korponai) eddig cikkei nem „hoztak” semmilyen tartalmi, stílusbeli változást.

1) A cikk címe: Hazugságokat terjesztenek a parkolásról

Az írás a csepeli közterület-felügyelet irodájában faliújságra kitett, „Ne bírságold meg” felirattal ellátott dokumentum körül kirobbant, immár országos méretekben is ismert, kölcsönös feljelentésekkel tarkított ügyre reagál – Ábel Attila véleménye alapján. Blogunk több alkalommal is foglalkozott a „témával”, ezért csak néhány megjegyzésünk van:

> javasoljuk olvasóinknak újra elolvasni a „Vagdalkozás, perbeszédek helyett párbeszédet a csepeli közterület-felügyeletről és a közbiztonságról” c. írást (csepeliek.blog.hu, 2014. május 18.);

> az önkormányzat, a belső hírzárlat és tisztogatás, a felelőskeresés mellett, állítólag már minden politikailag fontosnak tartott személyt feljelentett az ügyben. Felhívjuk figyelmüket,  nem maradhatnak ki a sorból az Országos Sajtószolgálat vezetői, akik közzétették a hírt, a különböző médiák, amelyek szintén foglalkoztak a botránnyal, vagy az olvasók ezrei, akik elolvasták, facebook oldalaikon megosztották, sőt kommentálták a Csepelre ismét rossz fényt vető vircsaftot. Talán meg kellene gondolni a csepeliek tízezreinek, a főváros másfél milliós lakosságának, esetleg az egész népnek a perbefogását, természetesen a fideszesek kivételével. Viszont nem szabad itt megállni. Az Európai Unió, a brüsszeli bürokraták sem úszhatják meg. Őket is fel kell jelenteni. Ja, és nehogy kimaradjon a mindenért felelős Bajnai-Gyurcsány-Mesterházy hármas sem;

> lett volna azonban egy másik út is. Kiállni az emberek, a sajtó képviselői elé, és elnézést kérni. Elnézést kérni a valóban félreérthető dokumentum miatt, s elmondani: az önkormányzat vezetői azon lesznek, hogy hasonló dolgok a jövőben ne fordulhassanak elő. Bár tudjuk: csodák csak a mesében vannak.

2) A cikk címe: Háromharmad

(korponai) írása Orbán Viktor május 10-i, parlamenti beszédét idézi, illetve értelmezi. Azt írja, hogy „a választáson kinyilvánított közakarat szerint jobb az ország számára a markáns és megkezdett irány mellett kitartani, semmint újranyitni a korábbi vitákat.”

Ami a „közakaratot” illeti: 

> az április 6-i választáson elért 44 %-kal létrejött kétharmados parlamenti többség nem jelent valódi közakaratot. Annál is inkább, mert a Fidesz többség által elfogadott, nemzetközileg is vitatott választási törvény „biztosította” csak a „kétharmados parlamenti többséget;

> ráadásul a választópolgárok

•          27 %-a szavazott csak a Fidesz-KDNP pártszövetségre, ami elég messze van a 

   közakarattól,

•          34 %-a más pártra szavazott,
•          39 % pedig részt sem vett a szavazáson.

A számok ismeretében azt állítani, hogy „az egész magyar nemzet részt vett a nemzet közös döntésében” mindenesetre elgondolkodtató. Csakúgy, mint az, hogy az anyaországon túl élők „elsöprő többséggel támogatták a nemzet egyesítésének törekvését” A nyilvános választási eredmények ezt sem támasztják alá. Az anyaországon túli, mintegy 4,5 milliós magyarság kb. 2,7 % százalékban nyilvánított véleményt az ügyben, szavazatával.

3) A cikk címe: Több milliárdos támogatás érkezett az Európai Uniótól

A kerületbe „érkezett” uniós támogatások felsorolásával csak a következő gondjaink vannak:

> az új csepeli gerincút, a csatornázás, az ún. Ady projekt európai támogatásáról 2010 előtt született döntés, sőt ez utóbbi lényegében már a csepeli Fidesz korszak előtt, 2010. szeptemberében befejeződött. A gerincút építése 2010 júliusában elkezdődött, a csatornázás jóváhagyása 2009-ben történt, Csepel Kapuja programot 2010. május 10-én hagyta jóvá még a szocialista önkormányzati vezetés;

> nemcsak 2010 óta jutott hozzá a kerület uniós támogatásokhoz, bár a fideszesek ezt mindig elhallgatják. A szocialista önkormányzati vezetés időszakában európai uniós támogatással indult el, illetve valósult meg például:

• az ún. ReTina projekt; ami valamiért kimaradt a 2010 után befejezett fejlesztésekből, programokból;
• a Nagy Imre ÁMK teljes felújítása;
• a Vénusz utcai orvosi rendelő, a Hétszínvirág óvoda felújítása, illetve akadálymentesítése;
• vagy például a Szabadkikötő Zrt. munkahelyteremtő vállalkozásfejlesztése.

4) A cikk címe: Álom és valóság

A szerző, (korponai) jegyzete közelebb áll az álomhoz, mint a valósághoz. Például evidenciának veszi, hogy a kormány európai uniós politikáját „még az ellenfelei is elismerik”, vagy, hogy „Csepelen megállt az idő 1990 után” vagy „szocialista magánbirodalmak”-ról írva, valamiért elfelejti megemlíteni a fideszes Simicska-Közgép birodalom létrejöttét. Három állításával azonban konkrétabban is vitatkoznunk kell:

> „a Weiss Manfréd Terv szó szerint alapjaiban rendezi át a viszonyokat, új munkahelyeket teremtenek, erősítik a helyi vállalkozásokat”. A terv még semmit sem rendezett át, még egyetlen munkahelyet nem teremtett, egyetlen helyi vállalkozót sem erősített. Ismereteink szerint a vállalkozók nagyobb része még azt sem tudja, hogy van ilyen terv, másik része pedig inkább álomnak tartja, mint valóságnak;

> „…ha a bukott baloldalt ismét pajzsra emeljük, a fejlesztésekből semmi sem lesz”. Csepelen, az április 6-i választásokon éppen a fideszes polgármester és pártja bukott meg, s nem a baloldal. Az állítás, hogy a baloldal győzelme után semmi sem lesz a fejlesztésekből, a múlt, ezen belül a csepeli múlt ismeretének hiányára, vagy inkább tudatos meghamisítására való pártpolitikai álláspontként is értékelhető. (korponai) mintha a fidesz.hu – ból vette volna át a mondatot;

> „Népszerű dolog az uniót szidni, csak az a helyzet, hogy nincs választási lehetőségünk. Sem az országban, sem Csepelen…” Egyetértünk, csak éppen Orbán Viktor és párttársai, helyi szinten meg Németh Szilárd országgyűlési képviselő, fővárosi közgyűlési tanácsnok, polgármester és országos rezsikommandós főparancsnok nem értett és ért egyet a szerzővel. Talán jó lenne, nekik is elmagyarázni, hogy „nincs más választási lehetőségünk”, vagy másképp fogalmazva, az Európai Unión kívül nincs az ország számára fejlődési lehetőség.

Végezetül szeretnénk felhívni a szerző figyelmét, hogy véleményünk szerint az ilyen, egyoldalú, politikailag egy párt melletti szavazásra biztató írások eddig sem erősítették a csepeliek pénzéből fenntartott Csepeli Hírmondó elfogadottságát, és a jövőben sem fogják. Hozzájárultak viszont Németh Szilárd és pártja helyi bukásához. Ha ez a szerző célja, akkor tessék a fentieket figyelmen kívül hagyni.

4) A cikk címe: Erős Európa, erős magyarság

Szijjártó Péterről, Németh Szilárdról és a május 16-i, Királyerdei Művelődési Házban tartott Fidesz fórumról „szól” a cikk, illetve a lap 4. oldala. Kérdéseink, a cikk rózsaszín ködöt olvasva sem feledhetők:

> május 5-én Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke tartott fórumot a Csepeli Munkásotthonban. A rendezvényről, egy sor sem olvasható a lapban. Miért nem? A lap nem a kerületiek lapja?

> miért nem volt nyilvános a fórum?;

> mennyit bérleti díjat fizetett a Fidesz Csepeli Szervezete a pártpolitikai fórum megrendezése körülményeinek biztosításáért a Királyerdei Művelődési Házat működtető Csepeli Városkép Kft. kasszájába?;

> „A Fidesz-KDNP nem ért egyet azokkal, akik az unióból való kilépést szorgalmazzák, mert ezzel csak kárt okoznának.” Akkor hogyan kell értelmeznünk Orbán Viktor 2002-es mondatát : „Van élet az EU-n kívül is”? Amihez egyébként még hozzátette: „Az Európai Unión belül vagy sem, a jövőnk gazdaságilag ígéretes”. Igaz, azóta 12 év eltelt, de most már „napi harcot vívunk”, ráadásul műproblémákat gerjesztve, a brüsszeli bürokratákkal. 

Kimaradt témák, események:

> Május 12-én megkérdeztük, hogy Németh Szilárd – az elfogadott törvény szerint –, lemondott-e már önkormányzati juttatásairól. Kérdésünkre még nem kaptunk választ.

> A május 13-án kirobbant „botrány”-t, a csepeli közterület-felügyeleten kifüggesztett, „Ne bírságold meg” felirattal ellátott dokumentum, immár országos visszhangot kiváltott ügyét, elhallgatja a csepeliek tájékoztatására létrehozott Csepeli Hírmondó. Miért?;

> A Magyar Narancs tavalyi, június 13-i számában több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg„A Csepel-Szentlőrinc tengely” címmel, amelyben a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának

vélhetően szabálytalan ügyleteiről is részletesen olvashattunk. Az önkormányzat vezetése, a Csepeli Hírmondó azóta sem reagál az MSZP Csepeli Szervezetének ezzel kapcsolatos nyílt levelére sem, amelyben az MSZP-sek követelik a gazdasági társaság összes vezetőjének menesztését, amelyet a legutóbbi testületi ülések egyikén a fideszes többség leszavazott.

> Múlt év július 29-én, a csepelujsag.blog.hu, a lakosság tájékoztatása érdekében javasolta, hogy az önkormányzat vezetése tegye közzé a Csepelen működő Nemzeti Dohányboltok címlistáját, továbbá, hogy a trafikpályázaton nyertesek hány önkormányzati helyiséget „kaptak”, milyen feltételekkel. Javaslatunkra, azóta sem érkezett válasz.

> Október 18-án blogunkon kérdést tettünk fel: „Mennyit fizetett Csepelen a Fidesz a Királyerdei Művelődési Háznak, a Fidesz-hakniért?”címmel. A kérdésre, azóta sem érkezett válasz.

Május:

13.       Egymásra mutogattak az újabb tárgyalási napon annak a hajléktalan bandának a tagjai, akik brutális kegyetlenséggel öltek meg öt embert Csepel határában, még évekkel ezelőtt.

15.       A Szabad Oktatásért nevű, középiskolások alkotta szervezet krétát és táblafilcet adományozott a Mészáros Jenő Általános Iskolának.

15-18.  Ismét a legjobbak között végeztek, 231 érmet szerezve, a csepeli kix-bokszosok a Szegeden megrendezett világkupán.