Intézményesítené a kormány a korrupciót, pontosabban annak finanszírozását, legalábbis a Bánki Erik, korábbi sportbizottsági elnök, manapság gazdasági bizottsági tag által benyújtott salátatörvény egyik passzusa szerint.

A benyújtott jogszabály javarészt uniós jogharmonizációs rendelkezéseket tartalmaz (erről lásd keretes írásunkat), ám helyet kapott egy olyan másik is, amely a kapcsolt vállalkozások közti elszámolásba tenne egy kivételt. Jó nagyot. 

Kapcsolt vállalkozások közti ügyleteknél elég szigorú elszámolást kell készíteni. Ezeket is piaci áron kell bonyolítani, vagyis egy anyavállalat nem adhat kamatmentes kölcsönt a leányának, s a leány sem szállíthat be az anyának vagy egy másik leánynak a piaci ár töredékéért (vagy többszöröséért). A magyarázat egyszerű: főleg nemzetközi cégeknél célszerű megakadályozni, hogy az árak manipulálásával abba a vállalkozásba pumpálja a csoport a bevételt, amely a legalacsonyabb adót kell fizesse. Hiszen így például egy cég se adózna Németországban, ha ír leánya elszippanthatna minden eredményt. A belföldi üzleteléseknél is van helye a trükközésnek, hiszen milyen jól jár a csoport, ha a bevételek épp annál a tagnál jelennek meg, amely egyébként veszteséget halmozott fel, így az adófizetéstől is meg lehet szabadulni.

A szabályok szerint szigorú dokumentációnak kell kísérnie minden kapcsolt ügyletet, amelyben a cégek igazolják, hogy az adott termék, szolgáltatás más, idegen partnertől is épp annyiért lett volna beszerezhető, igénybe vehető.

Kivéve, ha a kapcsolt vállalkozás egy vele kapcsolt viszonyban lévő önkormányzattal vagy az állammal üzletel. Bánki Erik javaslata szerint nem kell a piaci árakat alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozás szállít be vagy szolgáltat az önkormányzatnak, államnak, akkor sem, ha ez egy beruházás.

Ez azt jelenti, hogy a részben önkormányzati és állami cégek egyszerű kifizetőhelyek lesznek. A lényeg itt az egyszerűségen van: eddig is meg lehetett oldani, hogy cégek, egyesületek, civilnek álcázott szervezetek kifizetőhelyekként működjenek, ám ezekhez összetett megoldások kellettek. Ez szinte általánossá vált, így ma már nem lehet fű alatt milliós tanácsadói szerződéseket kötni, mert azonnal kiderül a turpisság. Hasonlóképpen átlátszó a gyanúsan magas rendelkezésre állási díj például egy ügyvédi iroda esetében.

Ha a javaslat átmegy – hogyne menne át –, akkor ezekkel már nem is kell foglalkozni. A kapcsolt cégbe fizetségként, kenőpénzként betolt vagyon ugyanis bármennyiért odaadható lesz az önkormányzatnak vagy az államnak. Ráadásul nem kell reklámszatyorban sem cipelni a pénzt, hiszen az egész mehet számlára, még az áfa is visszajár. Mivel a piaci árat beruházásnál sem kell megállapítani, simán elképzelhető, hogy egy-egy korrupciós ajánlat a polgármester irodájának átépítése vagy fedett parkoló építése lesz. A szolgáltatásba pedig kisebb ügyeknél akár egy kis fűnyírás vagy kerítésfestés is belefér, hiszen a kapcsolt cég megbízott alvállalkozója intézi a dolgot.

A korrupció így ráadásul szinte bizonyíthatatlan lesz, hiszen a jogszabály engedte világos keretek között kap az önkormányzat vagy az állam pénzt, paripát, fegyvert. A kérdés már csak az, hogy ezek a juttatások, díjak és kenőpénzek hogyan vándorolnak majd a polgármesterek, osztályvezetők és államtitkárok zsebébe. Ez azonban már nem lesz annyira bonyolult. A kapcsolt vállalkozások és önkormányzat, állam közti kapcsolat a módosítás után teljesen ellenőrizhetetlen lesz, hiszen még ahhoz sem kell dokumentációt készíteni, ami nem kenőpénz, hanem tényleges szolgáltatás. Ez azt is jelenti, hogy – mondjuk egy kormányváltás vagy polgármestercsere után – az állami szektor akár a magának tetsző árral is zsarolhatja a neki nem tetsző céget.

A módosítás a 2014-es, de akár a 2013-as elszámolásokra is érvényesíthető lesz, vagyis tavaly és az idén már egy maszatolt rendszert lehet csak vizsgálni. (nol.hu)