A csepeli hírportál veretes írásban számolt be arról a sikerről, hogy hazánkban élő kínai üzletemberek négymillió forint értékben támogatták a csepeli evezősöket úgy, hogy amerikai márkájú "csúcsminőségű" hajókat vásároltak.
Ez egy olyan jelentőségű ügylet, hogy a kampányba kezdett Borbély Lénárd alpolgármester is megjelent az eseményen. (Úgy látszik, a kampányhoz adott kínai pénzről nem szaglik, hogy kommunista.) Fotó tanúsága szerint ölelkezve mutatkozik az adományozókkal, az adományt befogadókkal.
Azokkal akik a lóvét szerezték és alig több mint egy éve - Fidesz segédlettel - elfoglalták a csepeli evezős telepet. Azt az intézményt, ahol hosszú évek óta, az emberek öntevékenysége és önkéntes munkája sok tízmillió forintos hozzájárulása szolgálta a fennmaradást. Addig hagyták erőlködni a telepen önkéntesen dolgozókat, ameddig a sikerek közelébe nem értek. Ekkor aztán, a Fidesz haverok, a szokásos módon rátették a kezüket a prédára.
Mindenki számára a napnál világosabb volt, hogy politikai háttérjáték történik a telepen.
A lenyúlás, a négy éve hazánkban megszokott sémával, az ismert és begyakorlott módszerrel történt. "Kormány közeli vállalkozó önzetlen segítsége érkezett".
A korábban a romokból feltámasztott csepeli evezős telep sok áldozatot hozó vezetőit kiebrudalták a telepről úgy, hogy a lábuk sem érte a földet.
Az általuk beépített anyagokat és eszközöket birtokba vették, ellenértékét sem nem ismerték el, sem nem fizették ki. A beinvesztált összeg tízmilliós nagyságrendű.
Ennek az összegnek és ennek a telepnek a lenyúlásakor sem Borbély Lénárd, sem Németh Szilárd nem voltak jelen. Drága beléptető rendszerekkel és magán rendőrségnek kinéző közterület felügyelőkkel őrzött hűvös szobáikból figyelték, ahogy sameszaik kiebrudalják a régieket, elkonfiskálják értékeiket. Még most is azok a stégek, öltözők, vízellátók és csónakraktárak üzemelnek, amit a kirúgott elődök építettek.
Így aztán lehet villogni!
Meg úgy is, hogy hülyeségeket beszélnek az evezés korábbi politikai indíttatású háttérbeszorulásáról.
Csepelen az 1960-as évektől fiatalok sokaságának adott sportolási lehetőséget az evezés. A bolgárkertészekhez friss zöldségért járók, vagy csak arra sétálók, biciklizők, esetleg a Francia öbölben, és a kis Dunán horgászók saját szemükkel láthatták az evezősök sűrű jelenlétét a vízen. Ami a széles közvélemény számára is világossá tette, hogy Csepel, az evezőssport egyik bázisa volt hazánkban. Azt valótlanságot állítani, hogy háttérbe szorított sportként "a golffal azonos módon" kezelték az evezést Csepelen, csak olyanok írhatnak le és sugallhatnak bértollnokaiknak, akiknek halvány fogalmuk sincs a csepeli valóságról. (Vagy, ha szándékos félrevezetésről van szó!)
Valójában, az evezős telep igen nagy múlttal rendelkezik, és olyan nevek fémjelzik, mint Melisék, Pickermann, Pergel, Tornyi, Bene és még sokan mások. Ők, és a nemzetközi eredmények mind azt bizonyítják, hogy az újság állításai hamisak.
Igaz viszont az, hogy a ma is üzemelő létesítményeinek többsége a szocializmusban épült. Az evezés pedig a múlt századelő fővárosi ifjúmunkás sportéletnek szerves része volt itt is, és a Római parton egyaránt. Azóta, a bűnös elhagyatottság volt a csepeli telep sorsa. Szét is esett volna, szét is hordták volna, ha nem kezdik el a "megszállottak" az állagmegőrzést. Önkéntes munkával, adományokkal megelőlegezett kölcsönökkel megmentették a telepet.
A mutatkozó sikerek rádöbbentették a Fidesz közeli lenyúlókat, hogy ezt a sporttelepet nem tudják megfojtani. A régi módszerhez folyamodtak, hát: "amit nem tudsz megszüntetni, állj az élére"!
Durva agresszivitással nyomultak és megfeledkeztek arról a "csekélységről", hogy a mutatkozó eredmények ellenértékét nem egyenlítették ki. Sem emberileg, sem anyagilag. Még egy "köszönöm" se jutott az áldozatot hozóknak. Annál több fenyegetés, és megfélemlítés. Így szerezték meg az evezős telepet (is)! Most meg odaállnak a fényképezőgép elé és lelketlenül belevigyorognak az arcunkba. De sokat mutat a környezet is! Na, nem a természeti, hanem a politikai. Ezen pedig azt látjuk, hogy összenő, ami összetartozik!
Forrás: Horváth Gyula blogja