Miközben a pékszakma az új kenyér ünnepére készül, a háttérben már elindult az egyezkedés arról, hogy ősztől mennyibe is kerül a mindennapi kenyerünk. Ami biztosnak tűnik: a malmok rövidesen legalább tíz százalékkal emelik a liszt árát, de a legolcsóbb kenyerek esetében a költségek növekedése alig érvényesíthető az árban.

A legolcsóbb kenyérfajtáknál gyakorlatilag lehetetlen az áremelés, kivált, mert a vásárlók még mindig rendkívül árérzékenyek. A kenyér stratégiai termék, így roppant valószínűtlen, hogy a kiskereskedelmi forgalom nagyobb részét adó áruházláncok emelnék a fehér kenyér árát.

A nagy kérdés az, hogy ezek az önköltségen működő saját sütödéikkel le tudják-e törni a beszállítók árait, és az sem mellékes, találnak-e olcsó lisztet a piacon. Míg a „népkenyér” árához nem mernek nyúlni, a kevésbé szimbolikus termék árához annál inkább.

A fogyasztásban viszont egyre inkább teret veszít a fehér kenyér. A pékszövetség adatai szerint átalakulóban van a kenyérfogyasztás. A fehér és félbarna még mindig vezet 67 százalék körüli együttes részesedésével, míg a házi jellegű kenyér aránya a teljes fogyasztásban 18-22 százalék körüli. Az utóbbi években a különféle teljes kiőrlésű rozsos, tönkölyös kenyerek is feljöttek, lassan a piac tizedét adják.

A malmok a bér- és egyéb költségeik emelkedését rendre megpróbálják érvényesíteni az árakban, ez a liszt árának egy számjegyű drágulását eredményezheti. A liszt ára a kenyér fogyasztói árának nagyjából az ötödét teszi ki.

Drágulásának másik oka, hogy idén a szokatlanul heves júliusi esőzések miatt jóval kevesebb – a teljes termés mindössze 35 százaléka – malmi búza termett. A betakarított mennyiség elegendő a hazai piac ellátására, azonban a régiós alapanyaghiány miatt máris is elszálltak az árak. Míg korábban jellemzően egy árban volt a malmi és a takarmánybúza ára, addig mostanság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) opciós piacán 51-52 ezer forintért kereskednek a malmi búzával, míg a takarmány akár nyolcezerrel is olcsóbb tonnánként.

A különbség tovább nőhet. A gabonatermelők kivárnak a szerződésekkel, az árak további emelkedésére játszanak. Legalább tíz százalékkal drágulhat a liszt, és az áremelkedés ütemét látva az sem kizárt, hogy két-három hónap múlva újra le kell majd ülni ártárgyalásra a sütödékkel – mondta el Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének a főtitkára.

A pékszövetség szerint az új kenyér ünnepének az imázsába nem fér bele, hogy az árakról nyilatkozzanak. Szeptember elejére a malmok „megteszik a tétjeiket”, majd a sütödék is tárgyalnak a kereskedőkkel: megpróbálják érvényesíteni a forint gyengülése, valamint a minimálbér-emelés miatti többletköltségeiket. Nem lát viszont áremelésre okot Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, mondván, az alapanyagok ára a fogyasztói árnak csak egy kis része.

A statisztikákból szebb kép látszik

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az idén és tavaly is közel egy százalékkal csökkent a kenyerek ára.

Ugyanakkor a KSH az egyes kenyérfajták konkrét piaci áraként igen magasnak tűnő összegeket ad meg. Így a fehér kenyér átlagára a KSH szerint júliusban 273 forint volt, míg a nagyáruházakban ennél jóval olcsóbban – akár száz forinttal is – lehet kenyeret kapni.

A statisztikai hivatalnál korábban elmondták: az árakat mintavételes módszerrel veszik fel, amiben vannak kisebb üzlettípusok és nagyobb forgalmú áruházláncok is – ez utóbbiakban jellemzően olcsóbb a kenyér. A pékszövetség szerint a hazai kenyér túlnyomó részét – 44-46 százalékot – különféle áruházakban értékesítik, igaz, ebbe beletartoznak a hipermarketek és a kisboltok egyaránt. Másik húsz százalékot tesznek ki a sütödék saját szakboltjai. A rendkívül eltérő árakból adódik össze a kenyér statisztikai átlagára.

A KSH tájékoztatása szerint a kenyérárindexek felállításakor évente állapítják meg az egyes kenyérfajták fogyasztási arányát, jellemzően piackutatói adatok alapján.

BATKA ZOLTÁN

Forrás: NOL.HU