A csepeli Fidesz propagandagépezetében mertek nagyot álmodni és azt sulykolják az emberekbe, hogy 2 milliárdot spórolnak évente a korrupció megszüntetésével. Az elmúlt 5 év költségvetéseit átböngészve viszont úgy tűnik, az adatok egyáltalán nem támasztják alá állításukat.
Az utóbbi időben megsokasodtak a csepeli önkormányzati kommunikációban a költségvetési hiány lefaragásáról szóló dicshimnuszok. A helyi fideszes városvezetők, élükön Borbély Lénárd polgármester-jelölttel sorozatosan azt bizonygatják, hogy a korábbi pazarló gazdálkodás és korrupció megszüntetésével évi 2 milliárd Ft-ot spórol meg az önkormányzat. Ráadásul még az önkormányzati szolgáltatások színvonala is javult szerintük. Kíváncsi lettem, hogy vajon mi igaz ebből a sikerpropagandából, ezért megpróbáltam módszeresen összehasonlítani a 2009 és 2013 közötti végleges költségvetési adatokat. Azt kell, hogy mondjam, hogy a Fidesz csepeli polgármesterjelöltjének és csapatának komoly gondjai vannak a matematikával vagy csak egyszerűen nem mondanak igazat.
Elsőként megjegyezném, hogy embert próbáló feladat az említett, évenként nagyjából 100 oldalas dokumentumok összevetése, ugyanis egyrészt jogszabályi változások következményeként, másrészt a vezetés szeszélyeinek következtében évről évre jelentősen változik a költségvetés szerkezete, összetétele, így sokszor nagyon nehezen összehasonlíthatóak a különböző évek adatai.
A FIDESZ MÁR A JÖVŐBE LÁT?
Szerencsére azonban így is elég támpontot lehet találni ahhoz, hogy megítéljük a mostani vezetés állításait. Kezdjük rögtön egy viszonylag frissnek mondható bejelentéssel, miszerint a korábbi évek vagyonvesztése után, a Fidesz áldásos tevékenységének köszönhetően 2,2 milliárd Ft-tal növekedett az önkormányzat vagyona. Ez talán a legkönnyebben cáfolható állítása a sikerpropagandának. A Csepeli Hírmondóban megjelent cikk szerint a 2010-es 77,858 milliárdos vagyon 80,071 milliárdra nőtt 2014-ben. Az első probléma ezzel az állítással, hogy a 2014-es végleges állapotot még senki nem tudhatja, hiszen még nincs vége az évnek, végleges adatot majd csak jövőre, az idei költségvetés teljesítésével kapcsolatos beszámoló elkészültekor fogunk tudni. Másrészt viszont
a jelenlegi vezetés alatt eddig minden évben tovább csökkent a kerület vagyona, a
2013-as megfelelő adat pedig 73,920 milliárd Ft-ot mutat, ami majd 4 milliárdos mínuszt jelent.
Ha egyébként nem csupán az eszközöket tekintjük, hanem az önkormányzat kötelezettségekkel csökkentett vagyonát vizsgáljuk, akkor 2013-ban 72.103.237 ezer Ft (kerekítve 72 milliárd Ft) volt ez az összeg, 2010-ben viszont 73.486.538 ezer Ft (kb. 73 és fél milliárd), ez szintén csökkenő pályát jelent.
JÓ ÜZLET VOLT CSEPELNEK AZ ISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSA
A pazarlás és a korrupció megszüntetésével kapcsolatos évi 2 milliárd Ft-os megtakarítás kérdését jóval nehezebb tisztázni, mindenesetre néhány költségvetési tétel összevetéséből kiderül, hogy az utóbbi évek egyenlegjavulása valójában több más jellegű tényező következményeként jöhetett létre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2013-as évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló (amelyet egyébként minden évben a polgármester terjeszt elő) szöveges bevezetője, melyben a következőket lehet olvasni:
„2013 január 1-től jelentősen átalakult az önkormányzati feladatellátás, mely módosította az önkormányzatok központi finanszírozását is. A köznevelés területén az általános és középiskolák, a művészetoktatási intézmények, a Nevelési Tanácsadó állami fenntartásba kerültek. […] Ugyancsak csökkentek a szociális ellátással kapcsolatos önkormányzati feladatok.” Ennek fényében az sem csoda persze, hogy a központi költségvetési támogatás is csökkent: „Az önkormányzati feladatok csökkenésével az előző évhez képest jelentősen megváltoztak, lecsökkentek a központi költségvetésből származó támogatás jogcímei és azok összege. […]A 2012. évi költségvetésben a 3.116.652 ezer Ft támogatás 23,84 %-os arányt képviselt, a 2013. évi költségvetésben a 2.558.662 ezer Ft központi költségvetési támogatás 22,03 %-os arányt jelentett.”
Látható tehát, hogy nagyjából 600 millió Ft-tal kevesebb támogatás érkezett az államtól. Viszont ezt szembeállítva a kiadási oldalon azzal, hogy az iskolákra nem kellett annyit költeni, rögtön meg is találjuk a „hihetetlen” pénzügyi javulás egyik legfontosabb okát. A 2012. évi költségvetés adatai szerint ugyanis
az eddig kerületi kezelésben lévő iskolák fenntartására (beleértve a speciális helyzetű Nagy Imre ÁMK-t is) az önkormányzat több mint 4 milliárd forintot költött (4.311.371 ezer Ft), amiből 1,3 milliárd Ft körüli összeg volt a központi költségvetési támogatás.
Egyébként az összes oktatási kiadás háromnegyede bérre és azok járulékára ment el. Ehhez képest 2013-ban ezek az intézmények állami fenntartásba kerültek, ennek a változásnak a hatása tehát egymagában milliárdos egyenlegjavulást idézett elő az önkormányzat költségvetésében, hiszen a pedagógusok bérét ettől az évtől az állam fizette. Az intézmények működtetésének költségére, közüzemi kiadásokra a Csepeli Városgazda Zrt. 2013-as beszámolója szerint mintegy 890 millió Ft-ot költött, a GSZI élelmezésre fordított kiadásai (igaz, nem csak az iskolákra, hanem az összes intézményre vonatkozóan) 511 millió Ft az ÁMK önkormányzatnál maradt részének pedig 420 millió Ft volt a kiadása, ebből következik, hogy
az iskolák átadása után éves szinten legalább 1 milliárd Ft marad meg az önkormányzatnál.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2013-ban a kerületi óvodákra költött 1,5 milliárd Ft-ból több mint 1 milliárd volt a központi költségvetés támogatása, míg korábban ez az összeg fél milliárd körül mozgott, tehát ezen a téren is mintegy 500 milliós megtakarítás keletkezett, illetve a Nevelési Tanácsadó járási átvételével szintén 100 millió Ft feletti tehertől szabadult meg Csepel,
könnyen belátható, hogy a csepeli fideszes vezetésnek elég kevés köze van a 2013-as költségvetés pozitív egyenlegéhez. A valóság az, hogy az állami szerepvállalás változása gyakorlatilag egymaga többletbe fordította a korábbi hiányt.
Ez egyébként szinkronban van azzal a korábban évekig hallható panasszal is, hogy az állam ugyan egyre több feladatot sózott rá az önkormányzatokra, de forrást nem biztosított hozzá, ezért az önkormányzatok többsége egyre nehezebben tudta finanszírozni kiadásait, és vagy hitelfelvételre szorult vagy kénytelen volt a vagyonát felélni ahhoz, hogy feladatait ellássa.
Még egy gondolat, ami ezzel kapcsolatban felmerülhet: a számokból kiderül, hogy az önkormányzat 2010-ben az összesített adatok szerint 7,3 milliárd Ft-ot fordított béreke és járulékokra, míg 2013-ra ez az összeg 4 milliárd Ft-ra csökkent. Ez a tény is eléggé ellentmond a Fidesz retorikájának, amely szerint a korábbi felesleges alvállalkozói szerződések megszüntetésével érték el a megtakarításokat, hiszen jól látható, hogy milyen irdatlan összeggel csökkent a bérjellegű kifizetések összege, miközben az nehezen tagadható, hogy ezeknél a tételeknél van legkevésbé lehetőség a trükközésre, a közpénzek lenyúlására.
ADÓEMELÉS, MEGSZORÍTÁSOK, ÁLLAMI HITELÁTVÁLLALÁS
Az iskolák államosításától eltekintve további érdekességeket lehet kiolvasni a költségvetések összehasonlításából. Azt el kell ismerni, hogy valóban történtek lépések a kerület pénzügyi egyensúlyának megteremtésére, csak a propagandával ellentétben, ezek egyáltalán nem a korrupció, illetve a pazarlás megakadályozására irányultak. Érdemes megemlékezni róla, hogy
a Fidesz 2012-ben bevezette Csepelen a telekadót, amiből 2013-ban 226 millió 485 ezer Ft bevétel származott,
az emellett beszedett építményadó összege pedig nagyjából 278 millió Ft-tal nőtt 2010-hez képest. Így
csak a vagyoni jellegű adókból több mint 500 millió Ft plusz bevétele származott az önkormányzatnak. Az építményadó mértékét egyébként minden évben emelte eddig a fideszes vezetésű önkormányzat.
Míg 2010-ben a négyzetméterenkénti adó mértéke 1050 Ft volt, addig 2013-ra ennek (telekmérettől függő) legmagasabb összege már 1360 Ft lett. Elmondható tehát, hogy részben az igen súlyos adóemelés következtében javult a költségvetés helyzete.
Bár az utóbbi időben némileg finomítottak a kommunikáción és néha megemlítik, hogy az államnak is van szerepe az eredményekben, ez egyáltalán nem hangsúlyos. Pedig az állami hitelátvállalás következtében
a korábbi években hiteltörlesztésre fordított összegek szintén nem a csepeli költségvetést terhelték. Ez 2010-ben mintegy 230 millió forint volt, míg 2012-ben 248 millió forint. Ezt az összeget is hozzáadhatjuk azokhoz a tételekhez, amelyek miatt ténylegesen jobb helyzetbe került a csepeli gazdálkodás, de ehhez az önkormányzatnak semmi köze.
Ráadásul ezzel kapcsolatban érdemes még megemlíteni, hogy ez az állami átvállalás valójában csak a tartozás egyik zsebből a másikba való vándorlását jelenti. A csepeli adófizetők ettől nincsenek jobb helyzetben, hiszen a központi költségvetés adósságállománya megnőtt ugyanannyival, amennyivel az önkormányzatoké csökkent. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a csepeliek rosszul jártak az ügylettel, hiszen Hódmezővásárhely esetében (aminek polgármestere ugye a fideszes Lázár János volt) majd 20 milliárd forint tartozást vállalt át az állam, míg Csepelnél ez az összeg még az 1 milliárdot sem érte el. Most viszont ezek a tartozások minden adófizetőt egyformán terhelnek.
SOHA NEM LÁTOTT FEJLŐDÉS?
A kerületi beruházásokkal kapcsolatban is nagyon érdekes felfedezéseket lehet tenni, ha átnézzük az adatokat. A Fidesz gyakorlatilag azzal kampányol 2010 óta folyamatosan, hogy az elmúlt 16 évben semmi sem fejlődött Csepelen, miközben az ő ciklusuk alatt mennyi mindent sikerült elvégezni, sokkal jobban fejlődik a kerület, mint korábban. A sikerpropaganda mögé nézve viszont a számok ismét mást mutatnak.
A 2010-es évben kerületi felújításra és beruházásra több mint 2 milliárd forintot költöttek (pontosan 2.132.655 ezer Ft), míg 2013-ban nagyjából 670 milliót,
(de 2011-ben és 2012-ben is csak körülbelül fél milliárd Ft-ot évente). Egyébként a 2010-es összeg, több mint az utána következő 3 év összesített adata. Bár valószínűleg igaz lehet, hogy 2010-ben a választás miatt is fel lettek futtatva a beruházások, a 2009-es beruházási adat (1.180.227 ezer Ft) is jóval meghaladja a Fidesz által erre költött összegeket. Azt már számtalanszor elmondták, leírták, hogy a Gerincút és a csepeli csatornázás a Fidesz állításával szemben már 2010 előtt elindult, illetve elő lett készítve, illetve a város-rehabilitációs projektek közül is csak egyet köszönhetünk Borbély Lénárdéknak. A beruházási adatok most arra is rámutatnak, hogy az egyéb beruházások tekintetében sem muzsikáltak túl jól, illetve azért is maradhatott meg egyre több pénz a költségvetésben, mert közben nem fejlődött annyira a kerület.
Szintén nem tűnik korrupció-ellenes lépésnek a kerületi kulturális, sport és civil élettel kapcsolatos megszorítások ügye. 2010-ben például az akkor még létező Csepel Galéria és a Csepeli Művelődési Központ (CSMK) összesen több mint 250 millió Ft-ból gazdálkodhattak. Aztán mindkét intézményt megszüntették, ráadásul a Királyerdei Művelődési Házat, a Radnóti Művelődési Házat és a Rákóczi-kertet is üzemeltető CSMK esetében még a jogszabályokat sem tartották be Németh Szilárdék.
2013-ban a művelődési házakat üzemeltető Csepeli Városkép Kft mintegy 75 milliót költhetett erre a célra, de ha a „rendezvények” címszó alatt szereplő 26 millió Ft-ot is a kultúrához számítjuk, akkor sem éri el a teljes összeg a 2010-es adat felét.
Ugyanez igaz, a kerületi sport és civil szervezetek támogatására. Összehasonlítva a 2010-es adatot a tavalyival (2/b. melléklet: támogatások államháztartáson belül és pénzeszköz átadások kiadásainak alakulása) látható, hogy
4 éve kb. 160 millió Ft körüli összeget adott az önkormányzat a civil szférának tavaly pedig már csak kb. 48 milliót,
és ebből is rendszeresen adnak pénzt olyan civil szervezeteknek, amelyek nem is csepeli illetőségűek.
ÁLOM ÉS VALÓSÁG TALÁLKOZÁSA
Összegezve elmondhatjuk, hogy Borbély Lénárdék sikerpropagandája, amit egyébként úton-útfélen próbálnak az emberek orra alá dörgölni, köszönőviszonyban sincs a valósággal, amit a lenti táblázat is jól szemléltet.
Fentieket olvasva inkább az az egyértelmű, hogy hatalomra kerülésük után komoly adóemeléssel és a különféle területeket érintő megszorításokkal próbálták csökkenteni a hiányt.
Ezt egyébként ki is mondják egy 324 milliós kiadáscsökkentő költségvetés-módosítás kapcsán a 2012-es év beszámolójában: „Ez a megszorítás a korábbiaknál is fegyelmezettebb, takarékos gazdálkodást követelt meg az intézményektől és az önkormányzat gazdasági társaságaitól.”
Ezekkel az eszközökkel évről évre csökkent ugyan a hiány, de az állam szerepvállalása nélkül semmiképpen sem tudott volna a helyi vezetés többlettel rendelkező költségvetést összehozni. Arról nem is beszélve, hogy a fentiektől függetlenül mennyire jellemző rájuk a takarékoskodás. Gondoljunk csak a szolgálati autókra elköltött tízmilliókra vagy éppen az utóbbi hetek látványos pénzszórására. Gyakorlatilag minden egyes fejlesztéshez külön oszlopokat, táblákat, plakátokat gyártanak, a piacon, az SZTK-ban és önkormányzati rendezvényeken tucatnyi molinón hirdetik a sikereket, liftreklámot és Metropol hirdetést vásárolnak, hogy önmagukat fényezzék. Ezek költsége szintén tízmilliós nagyságrendhez közelít. Ezekről is szívesen írnék, csak ahhoz az kéne, hogy a jegyzőtől végre válaszokat kapjak a feltett kérdéseimre...
Szerencsére ez a szemfényvesztés már nem tart sokáig. Október 12-én lehetősége lesz a választóknak, hogy ítéletet mondjanak a Fidesz 4 éves munkájáról. Bízunk benne, hogy nem a sikerpropagandának fognak hinni, hanem a számoknak és a tényeknek.
Forrás: Hudák János blogja
