Czene Gábor cikke a Népszabadságból:
Már át kellett volna adni, de még egy kapavágás sem történt Csepelen. Pedig az alapkövet „ünnepélyes keretek között" 2013 januárjában tették le. A fővárosban nyolcvan éve nem épült zsinagóga, nagy volt a felhajtás.
Az eseményen a Mazsihisz vezetői mellett Erdő Péter bíboros, Ilan Mor izraeli nagykövet, Hende Csaba honvédelmi miniszter is részt vett. Németh Szilárd fideszes polgármester – aki a kerület összes lakója nevében bocsánatot kért a múltbéli bűnökért – hangsúlyozta, hogy egy zsidó nagyiparosnak, báró Weiss Manfrédnak és családjának köszönhetően lett világhírű a csepeli ipar.
Az új zsinagóga nem csak a vallási megbékélést hirdeti majd, kulturális központ és közösségi tér is létrejön – mondta a polgármester. A Mazsihisz akkori beszámolója szerint a költségek javát egy magánszemély hagyatékából, valamint a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) anyagi támogatásából, saját gyűjtésből és téglajegyekből finanszírozzák. Úgy kalkuláltak, hogy a „zsinagóga átadására másfél év múlva, 2014 nyarán, legkésőbb az őszi ünnepekig kerül sor".
Ehhez képest jóformán semmi nem történt. A beruházás gazdája a BZSH. Lapunk információi szerint Sárközy Gyula, a BZSH számvizsgáló bizottsági tagja nemrégiben levelet írt a közgyűlési küldötteknek. Azzal vádolta Tordai Pétert, a BZSH elnökét, hogy kitartóan lobbizik egy bizonyos vállalkozó mellett. Önmagában ez is elég visszataszító – állapította meg. Ráadásul egy másik, Sárközy által preferált cég 16 és fél millió forinttal kevesebbért is elvégezné a munkát.
Schwezoff Dávid, a BZSH új ügyvezető igazgatója a jelek szerint megalapozottnak tartja Sárközy Gyula állításait. (Az összhang nem meglepő: mindketten ugyanahhoz a körzethez, a Bethlen térihez tartoznak.) Schwezoff a közgyűlési tagoknak küldött reagálásában rendkívül sajnálatosnak minősítette, hogy Tordai neve „mintegy 20 milliós túlárazási ügy" kapcsán került szóba. Az ügyvezető igazgató mindenkit biztosított arról, hogy a „tisztességtelen üzleti előnyszerzés lehetősége miatt" megteszi a szükséges lépéseket.
A vádat, hogy feltehetően anyagi előnyök reményében „haveri cégeket" akar megbízáshoz juttatni, Tordai Péter lapunknak nyilatkozva alaptalannak és méltatlannak nevezte. A kétkedők számára felajánlotta, hogy aprólékosan elmeséli az ügy részleteit, de eddig senki nem kívánt élni a lehetőséggel. Igaz – tette hozzá –, órákig is eltartana, amíg mindent aprólékosan ismertetne. Azt, hogy eddig nem történt egyetlen kapavágás sem, a BZSH elnöke a hitközségen belüli viszályokkal magyarázta. Különböző összegek keringenek, abban viszont nincs vita, hogy százmilliós nagyságrendű beruházásról van szó.
Tordai Péter verziója szerint a teljes költség mintegy 145-160 millió forintot tesz ki. Az örökségből származó 48 millió forinthoz az állam adott 50 milliót, amihez gyűjtésből sikerült még 22 milliót összeszedni. Ez 120 millió forint, amiből 9 millió már elment az előkészületekre, tervezésre és engedélyeztetésre.
Jelenleg tehát 111 millió forint áll rendelkezésre. A hiányzó tízmilliókat a BZSH támogatásából és újabb adakozásból elő lehet teremteni – vélekedett Tordai Péter. A beruházással szeptember 30-ig kellett volna elkészülni, eddig szól az érvényes építési engedély. Van egy másik határidő is: az 50 milliós állami támogatással november 30-ig kell elszámolni.
Tordai közölte, hogy Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató jövő hét elejére az „érintettek" részvételével egyeztetést hívott össze. A BZSH várhatóan a határidő meghosszabbítását kéri majd a csepeli önkormányzattól és a kormánytól, a kivitelezésre pedig meghívásos pályázatot ír ki. A reálisnak tűnő forgatókönyv szerint így 2015 nyarára készülhet el a zsinagóga.
A hírekből annak idején az jött le, hogy a telket az önkormányzat ingyen adta át a hitközségnek. Ami igaz is, némi kiegészítéssel. Tordai Péter elmondta, hogy a mintegy 700 négyzetméteres területet nem tulajdonba, hanem 25 évig tartó ingyenes használatba kapták. A BZSH elnöke a későbbiekben tárgyalásokat szeretne kezdeményezni az önkormányzattal, hogy a „bizonytalannak tűnő állapot helyett stabil tulajdonviszonyok" jöjjenek létre.
Nem mindenki lelkesedik az ötletért, Radnóti Zoltán rabbi például ésszerűtlen presztízsberuházásnak tartja a tervet. Bár Csepelen hajdan valóban működött egy imaterem, önálló zsinagóga nem létezett. Gyaníthatóan nem volt rá igény. De ha már ragaszkodnak a csepeli zsinagógához, akkor a rabbi szerint a bőséges kínálatból vásárolni kellene inkább egy családi házat, és azt átalakítani. Valószínűleg olcsóbb, de mindenképpen jobb megoldás lenne: a zsinagóga legalább nem kölcsöntelken épülne. Radnóti Zoltán megjegyezte: az előkészületekre már így is elment egy kisebb budapesti hitközségi körzet féléves komplett költségvetése.
