Csaknem teljesen megtelt hétfő este a Kossuth tér, vagyis ismét több tízezer ember tüntetett az Orbán-kormány politikája ellen. A felfokozott hangulatú demonstráción szinte folyamatosan zúgott a "Mocskos Fidesz!" és a "Viktátor!" rigmus, felváltva az "Orbán takarodj!" skandálásával. A transzparenseken a "Nem tudunk annyi adót fizetni, amennyit loptok", "A nép a korrupció ellen, ennyit a kétharmadról" feliratok voltak olvashatók, ezen kívül több tábla is utalt a NAV elnökének, Vida Ildikónak az Egyesült Államokból való kitiltására. A tiltakozás délután hat órakor kezdődött és hivatalosan fél nyolc előtt véget ért, bár utána, a nagy rendőri készültség ellenére, néhányan megbontották a parlament főbejáratánál a kordont, miközben azt kiabálták: "Hazaárulók!".

Egy nőt kiemeltek a rendőrök a tömegből, Ő rosszul lett, mentőorvos érkezett hozzá a helyszínre. A tüntetők "kemény magja" vizes palackokkal dobálta meg a rohamrendőröket, miközben megpróbálták kiszorítani őket a Kossuth térről. 

A tüntetésen felszólalt az áfacsalási botrányt kirobbantó, volt NAV-ellenőr, Horváth András, aki úgy fogalmazott: Orbán Viktor kormányfő lehetővé tette, hogy nyomokat tüntessenek el az adóhatóságnál. A volt adóellenőr szerint a miniszterelnöknek már rég fel kellett volna függesztenie a NAV vezetését, kinevezni egy biztost, és rá kellett volna tennie a kezét a dokumentumokra. Horváth szerint a politikusok ügyével külön foglalkozó korrupciós hivatal szükséges, akár részben EU-s irányítás alatt. Beszédet tartott Karancsi Tibor is, a '90-es évekbeli olajbotrány kirobbantója, aki egy korrupcióellenes civil szövetség létrehozását javasolta. Egy középiskolai tanárnő pedig a tervezett oktatási változásokat kritizálta, például a gimnáziumi férőhelyek csökkentését.

A Parlament előtti tüntetés alatt éppen az adótörvények vitája zajlott az Országgyűlésben, amelyen kormánypárti képviselők alig jelentek meg. A demonstráció kezdetén az MSZP-frakció irodájának ablakába kitűzték az Európai Unió zászlaját, ami hangos ovációt váltott ki a tömegből.

A demonstrációk egyik apropója volt, hogy kedden szavaz a parlament az adótörvényekről, amelyeknek korábban része volt a netadó bevezetésére vonatkozó kormányzati javaslat is, ami kiváltotta az első tömegtüntetéseket. Ráadásul hétfőn járt le az az egyhetes haladék is, amelyet a múlt vasárnapi, tízezer fős fővárosi demonstráció résztvevői adtak az Egyesült Államokból korrupciós gyanúval kitiltott Vida Ildikó NAV-elnöknek és elnökhelyetteseinek a lemondásra. Hétfőre egyébként két demonstrációt is bejelentettek Budapesten. A tüntetők az állami korrupció, a túladóztatás, a jelenlegi külpolitika és a már visszavont internetadó ötlete miatt vonultak utcára. Magyarországon és külföldön több, mint húsz városban voltak demonstrációk. Például Pécsen legalább ezren, Berlinben több, mint százan gyűltek össze.

A tüntetések országos kiterjedtségét Surján László KDNP-s EP-képviselő például azzal magyarázta, hogy a demonstrálóknak nincs elég pénzük Budapestre utazni. "Nos, nagy szó az, hogy megmozdul az ország. PR-szempontból okos, mert a 25 helyszín 25 hír, amit lehet habosítani. Ám még a sok százezres Békemeneteket sem nevezném "megmozdul az országnak" - fogalmazott Surján, aki szerint "az utcai hőzöngés meg csak tovább vékonyítja a szavazótáborukat; hiszen az emberek alapvetően nyugalmat akarnak".

Nem túl barátságosan nyilvánította ki véleményét a hétfői tüntetésekről egy másik kormánypárti politikus sem a Parlament folyosóján. A hvg.hu szokásos parlamenti körkérdését tette fel a képviselőknek, ezúttal azzal kapcsolatban, hogy mit üzennek a demonstrációk résztvevőinek. A fideszes Kerényi János azonban válasz helyett inkább megrángatta a kamerát tartó riporter kezét.

Megmozdult hétfőn a munka világa is. Élőláncot tartott a Parlament előtt a Vasas Szakszervezeti Szövetség a dolgozókat terhelő adók miatt. Balogh Béla, az érdekképviselet országos elnöke közölte, a tervezett képviselői zárószavazás előtt, a Parlament elé hívják azokat, akik nem értenek egyet azzal a kormányzati szándékkal, hogy az állami többletbevételeket ismét a munkavállalók rovására, a munkáltatói terhek növelésével teremtsék meg. Mindezt ismét az érdekegyeztetés fórumainak teljes mellőzésével tenné a kormány. "A Fidesz-kormány 2012 óta a harmadik adóemelésre készül a béren kívüli juttatásokat illetően, így felszólítják a kormányt, álljon el ettől" - tette hozzá Balogh Béla.

A héten más munkavállalói érdekképviseletek is demonstrálnak. Péntek délután 3 órától a Liga Szakszervezetek szerveznek tüntetést a Kossuth térre a közteherváltozások és a cafetéria adójának tervezett emelése ellen, valamint a korkedvezményes nyugdíj védelmében. Gaskó István elnök közölte, azért vonulnak az utcára, mert a kormány az őket érintő ügyekben egyeztetés nélkül hozott munkavállalókat sújtó döntéseket. Hangsúlyozta, hogy szakszervezeti hovatartozástól függetlenül várnak minden munkahelyi és ágazati érdekképviseletet, hogy vegyen részt a tüntetésen.

Szombaton, a magyar közoktatás napján a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is demonstrációt tart. Az érdekképviselet szerint ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el a jövő évi költségvetési javaslatot, benne a köznevelést hátrányosan érintő változtatásokat, akkor "visszafordíthatatlanul tönkreteszi gyermekeink és az ország jövőjét". "Ez az utolsó pillanat, ha most ezt nem akadályozzuk meg, nem lesz több esélyünk!" - hangsúlyozta a PSZ. A tüntetés jövő szombaton délután két órakor kezdődik a budapesti Széchenyi téren, majd a résztvevők a Parlament előtt átvonulnak az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ahol gyűlést tartanak.

Tiltakozások helyszíne itthon és külföldön

Amszterdam (Hollandia); Békéscsaba; Berlin (Németország); Bristol (Nagy-Britannia), Budapest; Dunaújváros; Eger; Győr; Kecskemét; Keszthely; Komló; London (Nagy-Britannia); Miskolc; Mosonmagyaróvár; Nagykanizsa, New York (USA); Pécs; Salgótarján;Sopron; Szeged; Szolnok; Szombathely; Vác; Veszprém

Forrás:  Népszava és Népszabadság

További hírek, vélemények a közfelháborodás napi tüntetésekről: ITT