Majka, akárhogy vigyorog, voltaképpen állandó kettős játékra kényszerül, annyi helyre kellene megfelelnie, ami egyszerűen képtelenség, néha elkezdi a privát ügyeit promotálni, aztán bájos interjút szeretne készíteni a könnyeit törölgető anyukával, a végén egyik sem sikerül. Ördög Nóra profiként jött, de itt amerikai házinénit készítettek belőle, és sehogy nem tud beleérni abba a szerepkörbe, a felvágott nyelvű szépasszonyba, amit Liptai Claudia olyan könnyedén fejlesztett ki.
És akkor tudom, hogy hálásnak kell lenni, amiért nem Vujity Tvrtkót kell nézni
Ne tévedjen senki, aki most leesett állal bámulja a Virtuózok című műsort: a zenei versenyeket már feltalálták. Méghozzá jó régen, valaha Marszüász Apollónt akarta legyőzni, később Bach elől futott meg Louis Marchand, nehogy kiderüljön az igazság, de összeeresztették Lisztet és Thalberget is, azzal a furcsa eredménnyel, hogy Thalberg a világ legjobb zongoristája, Liszt pedig az egyetlen.
Ha így nézzük, akkor a Virtuózok nyilván nem verseny, bizonyos értelemben nem is tehetségkutató, hiszen akik képernyőre kerültek, már mind fel vannak kutatva, a kiesetteknek is helyük van a pályán. A Virtuózokat nyilván az a nézői igény élteti, hogy szeretnénk valami értelmeset is látni a televízióban. Ehhez pedig egyfelől értelem kell, másfelől műsor. Az értelem a klasszikus zenével van biztosítva, a műsor pedig a rendező Koós Györggyel, aki egészen egyszerűen ért ehhez a műfajhoz, tudja, hogyan kell elkészíteni egy ilyen jellegű programot ríkatással, izgalmakkal, drámákkal és sorsokkal.
Mindennek persze semmi köze nincs a zenéléshez, de nem baj: műsort kell készíteni. A műsorhoz persze a zsűri is hozzátartozik, amivel a Virtuózok kissé bátortalan. A recept itt is a bevált mintát próbálja követni, van szókimondó, van fehér hajú és van nő, de az egész mégsem funkcionál. Batta András, aki valaha mosolyogva szolgálta a nemzetet, még úgy is, ha két fizetést kellett kapnia ezért, most képtelen uralkodni az arcvonásain, elterül rajta az unalom.
Némethy Attila Mézga Aladár-múltja ellenére is nyomasztó a festett hajával, Szenthelyi Miklós finoman szólva nem a szavak embere, Miklósa Erika pedig egyszerűen nem megnyugtató, ha egy előadás megítéléséről van szó. Marad Kesselyák Gergely, aki viszont tényleg a helyen van, ért is hozzá, el is mondja, és még zenész-versenyzői múltja is van. Teljes rejtély számomra, hogyan maradhatott ki a szórásból Ókovács Szilveszter, aki jó svádájú, exhibicionista és még színigazgató is, amikor nálunk az ilyen jellegű műsorokban a direktori szereplésnek egészen komoly hagyománya van.
Az persze érdekes kérdés, hogy miért változik a közreműködő igazgatókról a vélemény, miért mondták éppen Eszenyire, hogy botrányos, ha Alföldi nem az, miért nem volt semmi baj Szirtes Tamással, és miért olyan Kerényi Miklós Gábor, mint aki éppen a helyén van ebben a bukottnak kikiáltott Rising Starban. Talán az öltözék teszi, nem Eszenyi volt a botrányos, csak a kalapjai, nem Alföldi van rendben, csak a dzsekije, nem tudom.
Kerényi Miklós Gábor mindenesetre különös játékot játszik, miközben szeretné a világot meggyőzni, hogy ő komolyan vehető és komolyan veendő művész, amit én meglehetős készséggel el is hinnék, hiszen nem felejtettem el az operai életművét, közben viszont mindennek erőteljesen ellene is dolgozik, idétlen zakókban okoskodik és közben saolin szerzetesnek öltözködve fotóztatja magát. Eszemben sincs megfejteni ezt a személyiséget, mindenesetre a Rising Starban még mindig értelmes bírálónak tűnik.
Jó, nem nagy a konkurencia, Feke Pál mindent elrontott, amit el lehetett, Mező Mihály és Pásztor Anna pedig az önmenedzselésre tért át, az előbbi rájött, hogy ha mindenkit dicsér, akkor szeretni fogják érte, az utóbbi pedig elérte, hogy a tízéves zenekaráról most már mindenki hallott, pedig nyáron még teljes titok volt a létezése. Ha bukik a Rising Star, mégsem miattuk lesz, hanem mert a formátum nehézkes, mert a spontán játékok annyira átlátszóak, hogy már egészen naiv az a néző, aki bedől nekik, és mert a TV2 az elmúlt évezredek alatt is képtelen volt egy pár normális műsorvezetőt megteremteni.
Majka, akárhogy vigyorog, voltaképpen állandó kettős játékra kényszerül, annyi helyre kellene megfelelnie, ami egyszerűen képtelenség, néha elkezdi a privát ügyeit promotálni, aztán bájos interjút szeretne készíteni a könnyeit törölgető anyukával, a végén egyik sem sikerül. Ördög Nóra profiként jött, de itt amerikai házinénit készítettek belőle, és sehogy nem tud beleérni abba a szerepkörbe, a felvágott nyelvű szépasszonyba, amit Liptai Claudia olyan könnyedén fejlesztett ki.
És akkor tudom, hogy hálásnak kell lenni, amiért nem Vujity Tvrtkót kell nézni.
Virtuózok. M1 - Rising Star. TV2
Forrás:
FÁY MIKLÓS
nol.hu
