Ebben a formában azokat részesítették támogatásban az önkormányzatok, akik a közgyógyellátás feltételeinek nem feleltek meg, de túl szegények voltak ahhoz, hogy hozzájussanak a szükséges gyógyszerekhez, egészségügyi ellátáshoz. (Az alanyi jogú és a normatív közgyógyellátás szabályai nem változnak.)

Idáig kereken ötvenezer ember életben maradását támogatta így a költségvetés. Márciustól ők csak akkor kaphatnak segítséget (vagyis egy bizonyos mértékig ingyen gyógyszert és más ellátásokat), ha az önkormányzat saját forrásból, jellemzően valamilyen újabb adó kivetésével megteremti ennek fedezetét. Különösen a kis települések vannak bajban, ott nincs mire adót kivetni.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint tavaly a patikákban beváltott vények mintegy 13 százaléka közgyógyellátásra történt, közülük mintegy 50 ezer ember a helyhatóságoktól kapta méltányossági okból ezt a jogosultságot.

– Cserépváraljának nincs semmi gondja az új szabállyal – mondja némi éllel a hangjában Dávid Zoltán polgármester. A faluban három évvel ezelőtt szűnt meg a méltányossági közgyógyellátás, már akkorra kiürült minden ilyen jellegű kassza. Mint mondja: fogalma sincs, hogy mi lesz jövőre.

Adót nincs nagyon kire kivetnie, hacsak nem él a képviselő-testület azzal a lehetőséggel, hogy helyi gazdálkodók földjeit, illetve mezőgazdasági haszonjárműveit „sarcolja". Ha ez sikerülne is, annak a bevételnek már van helye: az államtól kapott feladatokra – benne az óvoda fenntartására, szociális étkeztetésre – 4,5 milliós kötelezettsége van a falunak.

Kik a jogosultak?

Normatív alapon juthat közgyógyellátáshoz az, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége több, mint az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének tíz százaléka. Idén ez az összeg 2850 forint. A juttatás másik feltétele, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, azaz a 28500 forintot. Egyedül élőknél az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 százaléka a jogosultsági határ, azaz jelenleg 42750 forint.

Méltányossági alapon a jogosultságot a települési önkormányzat állapíthatja meg a saját rendeletében meghatározott feltételek mellett. A méltányossági alapon kiállított igazolvány után azonban a települési önkormányzatnak a betegnek megállapított egyéni és eseti gyógyszerkeret éves összegének 30 százalékát be kell fizetnie az Egészségbiztosítási Alap javára. Az egyéni keret jelenleg minimum havi 1000 és maximum havi 12 000 forint lehet. A gyógyszerköltség meghatározásánál mindig a legolcsóbb gyógyszereket veszik figyelembe.

Teljesen tanácstalan Pető Zoltán, Tarnabod polgármestere is, aki, mint mondja: a szociális rendszer átalakításával a településén 10-11 millió forint eddig segélyre költött összeget nem kapnak meg jövőre az államtól. Ennek része a betegek méltányossági gyógyszereinek biztosítása. A falu 95 százaléka rászoruló, esélye sincs annak, hogy helyi adókból pótolják a kieső összeget. Méltányossági gyógyszerkeret sem lesz. Ha végképp nem boldogulunk, levelet írunk a minisztériumnak – mondta a polgármester.

Az MSZP szociálpolitikusa, Korózs Lajos szerint is nagy a baj. Szerinte már most látszik, hogy az eltérő anyagi helyzetben lévő települések eltérő szociális rendszereket fognak működtetni. A rosszabb helyzetben lévő falvakból pedig megindulnak majd az emberek oda, ahol még vannak segélyek.

Ezt a jövőképet erősíti Bencsik János, a Fidesz országgyűlési képviselője egy Facebook-bejegyzésében. Ő arra is emlékeztet, hogy hasonló folyamatot már láthattunk a '80-as évek második felében.

„A tehetősebb városok – melyek a továbbiakban egyáltalán nem kapnak állami támogatást a szociális feladatok ellátásához – kénytelenek lesznek a migrációs hatás ellensúlyozása érdekében csökkenteni szociális kiadásaikat, hogy ne legyenek a belső vándorlás célpontjai, így a városokból is elindulhat az elvándorlás. A felkerekedő tömegek, miután sehol sem nyernek befogadást – főleg nem az életképesebb vidéki kistelepüléseken –, nagy valószínűséggel a városok körül fognak megtelepedni, ahol a létben maradás kényszere megemeli majd a bűncselekmények számát, s kedvezőtlenül fogja érinteni az egzisztenciálisan jobb helyzetben élőket is. A folyamatot nem lehet majd rendvédelmi eszközökkel kordában tartani. Szakmai szempontból tudomásul kell venni – még a döntéshozóknak is –, hogy a mélyszegénység öröklődik, egymás utáni nemzedékek születnek bele, és segítség nélkül nem tudják elsajátítani az ebből a helyzetből történő kilábalás technikáit. Ez az élethelyzet melegágya a különféle devianciáknak. Éppen ezért a törvény módosítása tovább gyarapíthatja a szegények számát, növelheti a szegénység mélységét, felerősítheti a belső migrációt, a devianciák és a bűncselekmények számosságát, miközben a fiatal nemzedéktől elzárhatja a felzárkózás lehetőségét. A megoldás csak is a lakóhelyen történő megmaradásban, és az önrendelkezésre, önellátásra való készség fokozatos kialakításában lelhető meg" – fogalmazott Bencsik János.

Danó Anna

Forrás: Népszabadság