Új raktárral bővül Csepel dunai bázisa, amivel a válság miatt elhalasztott beruházásokat pótolja a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. A BSZL Zrt. új partnere számára épít majd raktárcsarnokot ugyanis 2014-ben telítődött bérlőkkel a társaság nyolcvanezer négyzetméternyi kiadható területe.
A másfél éve alakult Ekol Logistics Kft.-vel december utolsó napjaiban hosszú távú bérleti szerződést kötött a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (BSZL) A kontraktus négyezer négyzetméteres raktár és ezer négyzetméternyi iroda bérletéről szól. Az elmúlt években a BSZL árbevételében egyre nőtt a raktárak, irodák bérbeadásából származó bevétel, ami az elmúlt évben nagyjából megegyezett a tavalyelőttivel.
A válság óta először tavaly megtelt bérlőkkel a Szabadkikötő 80 ezer négyzetméternyi kiadható területe, így a cég 700 millió forint értékban egy új épült létesítésébe fog a szállítmányozó Ekol Logistics Kft. számára. Marján Miklós kereskedelemfejlesztési vezérigazgató-helyettes a Világgazdaság Online-nak elmondta: ha időközben újabb bérlő jelentkezne, 10 ezer négyzetméterre és 1,4 milliárd forintosra bővül a beruházás.
Az Ekol kombinált – vasúti és közúti – fuvarozásban érdekelt, ugyanakkor hosszú távon a BSZL terve is a kombinált fuvarozás fejlesztése. A kikötő 156 hektáros területén ugyanis 15 kilométernyi iparvágány van. Emellett a fővárosi áruterítés, az úgynevezett city logisztikai területén is egybecseng a két cég érdeke.
„A tervek szerint a vasúton és kamionon érkező árut innen fogják kiszállítani 3-5 tonnás teherautókkal az üzletekbe” – mondta Marján Miklós, hozzátéve, hogy a Szabadkikötő a hagyományos kikötői tevékenység (parthasználat, hajóállítás, rakodás) mellett raktározásra alkalmas fedett tárolóhelyek bérbeadását és különféle kisegítő szolgáltatásokat (mérlegelés, telefonszolgálat, vasúti kocsik kiszolgálása) is végez.
A vezérigazgató-helyettes szerint a Szabadkikötőnek jó esélye van arra, hogy a nagy nyugat-európai kikötők mintájára a vasúti, a közúti és a vízi közlekedést összekapcsoló logisztikai szolgáltató központtá váljon. A kikötő célja, hogy 3-5 éven belül olyan műszaki fejlesztéseket hajtson végre, amelyek eredményeként az ilyen szolgáltatásokat igénylő multinacionális cégek települjenek be, így a kikötő Közép-Európa legnagyobb trimodális logisztikai központjává válhat.
Noha tavaly körülbelül ezer hajó és egymillió tonna áru fordult meg a Szabadkikötőben, a konténerforgalom 64 százaléka közúton, 35 százalék pedig vasúton érkezik. A konténerek vízi szállítása csaknem lehetetlen, mert duzzasztóművek hiányában a magyarországi a Duna legkevésbé hajózható szakasza, ahol a gyakori aszályok idején nem lehet mély merülésű, konténerhegyekkel megrakott uszályokkal közlekedni. Így hajókon ömlesztett árut, terményeket, nyersanyagokat illetve autókat szállítanak.
Hetente egy-két ro-ro hajó viszi Nyugat-Európába az Esztergomban készült Suzukikat, visszafelé azonban üresen jönnek a hajók. A BSZL 2009-ben mondott le egy 11 ezer négyzetméteres raktár felépítéséről, és elhalasztották a 40 ezer négyzetméteres szabadtéri konténertároló kapacitásának megkétszerezését is. Ez a konténerterminál azonban az elmúlt három év során közel 100 ezer négyzetméteresre bővült az újra indított beruházások eredményeként.
Forrás: vg.hu
