A német náci Auschwitz-i haláltábort a Szovjetunió Vörös Hadserege szabadította fel 1945. január 27-én. Az I. Ukrán Front 100. gyalogos hadosztályának 297 katonája áldozta az életét a táborokban maradt 7 ezer, szörnyű állapotban lévő fogoly felszabadítása során. Több száz túlélő magyar volt. A szovjet katonák a halottakkal teli nyitott gödrök és barakkok, a sokszor négykézláb előmászó, csontig lesoványodott rabok látványát sosem feledték. 

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor.

Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni a közel hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról, és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessék meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot. A magyarországi Holokauszt Emlékközpont minden évben megemlékezik erről a gyásznapról. Részletek a haláltábor felszabadításáról:

1944 őszére megfogyatkoztak a transzportok. Az utolsó szállítmányok a négy év után felszámolt łódżi gettóból, valamint a németek ellen felkelt Szlovákiából érkeztek.Himmler parancsára november elején megszűntek a szelekciók és a gázosítások. A hónap végén megkezdődött a krematóriumok lebontása és a nyomok eltüntetése. November 26-án került sor a Sonderkommando utolsó szelekciójára, ezt csak százan élték túl.

A front közeledtével megkezdődött az Auschwitz-komplexum evakuálása. Több tízezer foglyot szállítottak át más, a Birodalom belsejében lévő táborokba. A legtöbben Buchenwaldba, Mauthausenbe, Bergen-Belsenbe és a ravensbrücki női lágerbekerültek. Az utolsó általános appellt 1945. január 17-én tartották 67 ezer fogoly jelenlétében. A következő néhány napban többségüket gyalogmenetben elhajtották a táborból. A legyengült, kiéhezett foglyok százával hullottak el a behavazott utakon. A lemaradókat agyonlőtték. Mások heteken keresztül bolyongtak víz és élelem nélkül a halálvonatokká váló szerelvények fűtetlen vagonjaiban, mire valamelyik tábor hajlandó volt őket befogadni.

Az SS-ek által elhagyott Auschwitz-komplexumot a Vörös Hadsereg szabadította fel 1945. január 27-én. Az I. Ukrán Front 100. gyalogos hadosztályának 297 katonája áldozta az életét a táborokban maradt 7 ezer, szörnyű állapotban lévő fogoly felszabadítása során. Több száz túlélő magyar volt. A szovjet katonák a halottakkal teli nyitott gödrök és barakkok, a sokszor négykézláb előmászó, csontig lesoványodott rabok látványát sosem feledték.

Auschwitz utolsó magyar áldozatai 1945 tavaszán, a táborok felszabadulása után haltak bele a kimerültségbe, a lágerekben elkapott betegségekbe. Az Auschwitz-komplexum táboraiban és az evakuáció során megölt, vagy az innen más táborba szállított és ott elpusztult magyar zsidók száma becslések szerint megközelíti a 400 ezer főt. A legtöbben a birkenaui gázkamrákban fulladtak meg levegő után kapkodva. Holttesteiket elégették, csontjaikat betontalapzaton bunkókkal verték szét, hamvaikat a környező földeken és tavaknál szórták szét, vagy a Visztula folyóba öntötték. A magyar történelem során soha, sehol annyi magyar állampolgárt nem öltek meg, mint a birkenaui krematóriumok gázkamráiban. Auschwitz-Birkenauban nincsenek sírok, mégis ez a magyar, és egyben a világtörténelem legnagyobb temetője.

Forrás: holokausztmagyarorszagon.hu