Ittas vezetésért a csepeliektől bocsánatot, hatalmi játszmáihoz a képviselőktől bizalmat kér. Hivatalosan ma ő Csepel első polgára.
Sokadszor kéri Borbély Lénárd fideszes polgármester (képünkön) a képviselő-testület tagjainak bizalmát. Legutóbb, a létrehozandó újabb, immár 47., sporttal foglalkozó civil szervezet létrehozása kapcsán. Azon kívül, hogy szakmailag, pénzügyileg sem tartom elfogadhatónak kezdeményezését, a nagyobb bajom a testület tagjaitól való újabb és újabb bizalomkéréssel van.
Miért? Mert polgármesterré való jelölésével, majd megválasztásával már megkapta a bizalmat. A legnagyobbat. A Fidesz-KDNP Csepeli Szervezetétől, frakciótársaitól, illetve az önkormányzati választásokon, a csepeliek 19,3 %-ától. Bár ez a 20 % alatti szavazati támogatás azt is mutatja, hogy pártja, személye, vagy talán a választási kampányban alkalmazott módszerei nem éppen a bizalmat építették. Ezzel együtt, várhatóan öt évig a kerület polgármestere lesz. Most és a következő években azt kellene bizonyítania, hogy nem él vissza a sokak által csak megelőlegezett bizalommal. Gyakori bizalmat kérő fohászkodásai számomra vezetői felkészültségének, az egyes témák nem kellő mértékű előkészítésének, a konkrét javaslatokban való jártasságának, vitakultúrájának hiányosságait mutatják.
Egyébként meg azt gondolom, hogy polgármesterként, alig öt hónapos működése alatt, sokat tett, hogy ne erősödjön bennem, s talán több képviselőben sem, a korábban sem magas szintű elismertsége. Csak két példa, melyek – meglátásom szerint –, a vele szembeni, egyre növekvő bizalmatlanság okaira mutatnak rá:
> miközben a csepeli képviselők többsége saját párttársaiból került ki, a választások után általa javasolt, a vezetés és a testület működését, a hatásköröket szabályozó Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadtatásával komoly egyszemélyi hatalomkoncentrálást hajtott végre. Két alpolgármestere feladatait leszűkítette, gyakorlatilag marginalizálta szerepüket és jelentőségüket. Mintha saját társaiban sem bízna;
> de elzárkózott az ellenzék legtöbb, éppen a bizalmat erősítő javaslataitól is: a pénzügyek ellenőrzését végző pénzügyi bizottsági elnöki poszt átengedése a legerősebb ellenzéki frakciónak; az interpellációs lehetőség visszaállítása; a képviselő-testületi ülések televíziós, illetve internetes közvetítésének bevezetése stb.
Legutóbbi megnyilvánulása szerintem azt is bizonyítja, hogy nemcsak a polgármesteri feladatnak való megfelelés kényszere köti le a polgármester úr energiáit, hozza ki belőle a nagyobb bizalom iránti igényét. A csepel.hu-n, február 10-én megjelent bocsánatkérésére gondolok. Mint írja, „az elmúlt néhány hónapban komoly családi problémák merültek fel” életében, „amellyel nap mint nap meg kellett, és meg is kell” küzdenie, s „egy váratlan esemény hatására” ittasan vezette autóját, s a január 25-i a rendőri igazoltatásnál „a szonda elszíneződött”. A bocsánatkérés kapcsán eszembe jutott, érthetetlen, hogy miért kellett 16 napig hallgatnia, továbbá: miért keverte bele családját a találgatások, pletykálkodások áradatába. A felelősség azonban ezért is, meg az ittas vezetésért is, az övé.
Mindezek – úgy gondolom –, megerősítik korábbi véleményemet: Borbély úr nem volt jó választás volt pártja részéről. Alkalmatlan a kerület vezetésére, s ahogy hallom, a fideszesek között is egyre többen suttogják ugyanezt. Végül már csak két mondat a bizalom utáni vágyakozásáról. A mindenkori polgármester a köz első szolgálója, aki akkor kérhet és kaphat minden terve és elképzelése megvalósításához bizalmat, ha valóban rászolgált és rászolgál. Egyébként meg „a bizalmat tettek és a gesztusok alkotják, nem a szavak, vagy az üres ígéretek”.
V O X
