A sok millió forintnyi közpénzből megjelenő kerületi szócső április 9-i számában a testületi ülésről adott tájékoztatóban egy szót sem szólnak arról, hogy az ülés elején az óvoda-összevonások, egyesítések ellen tiltakozó szülők kezdeményezték a téma újbóli napirendre tűzését, amit ‑ az ellenzék támogatását is figyelmen kívül hagyva ‑ a fideszes többség leszavazott. Szintén nem írtak arról, hogy a Csepeli Munkásotthon Alapítvány részére korábban megszavazott 30 milliós támogatást visszavonták. Maradt a városvezetők önfényezése
Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük!
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó című lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó április 9-én megjelent 7. számából:
A lap a március 26-i képviselő-testületi ülés 26 napirendjének 5 előterjesztéséről ad valamilyen tájékoztatást. Ezekből 3 a sporttal, 1 a kárpátaljai magyarok támogatásával, 1 pedig a lakások elidegenítésével kapcsolatos feltételek enyhítését célzó rendelet módosításával függ össze. Az írásokat „pozitív” üzenetnek szánta a szerkesztőség. A kárpátaljai magyarok 10 milliós támogatásával például a szerkesztőségi cikken túl további 4 cikk, közlemény, hír is foglalkozik.
Ugyanakkor kimaradt, talán mert nem pozitív üzenet, a testületi ülésről szóló tájékoztatókból, hogy az ülés elején az óvoda-összevonások, egyesítések ellen tiltakozó szülők kezdeményezték a téma újbóli napirendre tűzését, amit az ellenzék támogatása ellenére a fideszes többség leszavazott. Szintén nem írtak arról, hogy a tárgyalt témákközött szerepelt az új közterületi rendelet megalkotása, 6 önkormányzati ingatlan Csepeli Városgazda Zrt. részére történt átadása, az ingatlanok forgalomképessé tételéve párhuzamosan. A szerkesztőség nem tartotta fontosnak a lakások bérbeadásának feltételeiről szóló rendelet módosítását; a Csepeli Munkásotthon Alapítvány részére korábban megszavazott 30 milliós támogatás visszavonását és a felszabadult összeg útépítésre történő átcsoportosítását; a Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség laktanyájának felújításához 3,5 mFt összegű vissza nem térítendő támogatás biztosítását, az Aranycsapat Alapítvány további megsegítését, és a szociális lakásbérleti rendszer felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoport létrehozását sem.
A lényeg a sport, mint általában, a lakások elidegenítésének csökkentése és a kárpátaljai magyarok kiemelt támogatása és az önfényezés. No meg Németh Szilárd újabb és újabb, nem egyszer Orbán Viktor útmutatásai alapján születő kezdeményezése, ötlete, amit a képviselő úr a csepeliekkel fizettet meg. Borbély Lénárd polgármester meg kritika, vélemény nélkül előterjeszti az országgyűlési képviselő javaslatait. Szerintük ezt „eszik a csepeliek”. Ha nem, akkor is ezt kapják. Az pedig, hogy mindez mennyibe kerül a csepelieknek, mi foglakoztatja valóban az embereket, már évek óta nem érdekli – szerintünk –, a szerkesztőséget, de az önkormányzati vezetést sem.
1) A cikk címe: Kedvező feltételekkel vásárolhatják meg a szociális bérlakásokat
A cikk a képviselő-testületi ülés témával foglalkozó rendeletéről tájékoztat. Az írásban egyetlen szó sincs arról, hogy a baloldali ellenzék nem szavazta a rendeletmódosítást, a szociális bérlakások megvásárlásának további könnyítését, ezt hozzászólásaikban el is mondták. Véleményük lényege, hogy a meglévő kedvezmények mellett a lakásvásárlások egy teljes lakáskoncepció nélküli további könnyítése az önkormányzati vagyon elkótyavetyélését jelenti. Javasolták egy, a kerület helyzetével összefüggő átfogó koncepció kidolgozását.
Cs.A. cikke elején azt írja, hogy „Utoljára 2010-ben volt lehetőség bérlakások megvételére…”
Nem igaz! Az önkormányzat képviselő-testülete 29/2013.(X.3.) sz. Kt. rendeletével már lehetővé tette az önkormányzati bérlakások megvételét, amit a 18/2014.(VIII.8.) Kt. sz. rendeletével módosított, tovább enyhítette a lakások megvételének feltételeit.
A cikkben olvasható továbbá, hogy „Mára a ’lakásmutyik’ ügyében a vádemelések megtörténtek. Szabályozott keretek között ezért folytatódhat a bérlakások megvétele.” A két mondatnak semmi köze egymáshoz, ugyanis „szabályozott keretek” nem attól jöttek létre, hogy „a vádemelések megtörténtek”, a szabályozott feltételek 2010 előtt és után is megvoltak.
A 2010 előtti rendeletet az új képviselő-testület 2010.november 4-én szüntette meg, a 32/2010.(XI.4.) Kt. sz. rendelettel, és csak 2013-ban alkotta meg saját, a lakások elidegenítésével kapcsolatos rendeletét.
Már csak két megjegyzésünk van a témához: egyrészt, mindenfajta hatástanulmány nélkül fogadták el a rendeletet, másrészt, hosszabb távon egyáltalán nem biztos, hogy az önkormányzatnak és a lakóknak az az érdeke, hogy tovább csökkenjen az önkormányzati lakások aránya.
2) A cikk címe: Éles vita „cenzúráról” és elszámoltatásról
Megjegyzéseink:
A szerkesztőség a cikk alá forrásként a Csepel.hu-t írta. A cikk eredete, amely tartalmazza Szenteczky János III.31-én megjelent nyílt levelét és Ábel Attila fenti című válaszát a csepel.info-n jelent meg, április 8-án, 15:35-kor. A cikket nem közölte a csepel.hu és annak a Facebook-on olvasható változata sem. A cikk forrásmegjelölése tehát hazugság. A kérdés az, miért volt erre szükség? Nem merte a szerkesztőség most vállalni, hogy a csepel.info-tól, egy szélsőségektől sem mentes, alpolgármesteri tulajdonban és szerkesztésben működő hírblogtól kell átvenni egy írást?
A lapban a szerkesztőség által megjelentetett változat az eredeti nyílt levél és a válasz rövidített változata. Érthetetlen, hogy egy, a közélet iránt érdeklődőkben nagy visszhangot kiváltó, nyílt levelet sem mertek teljes egészében közölni. Vajon miért nem?
A nyílt levél a szerkesztőségnek szólt, s nem Ábel Attila alpolgármesternek. Miért nem a szerkesztőség válaszolt a levélre? Nem akartak talán a képviselővel politikai vitába keveredni? Akkor miért támadták meg a március 26-i számban?
A képviselő nyílt leveléből éppen a szerkesztőségre vonatkozó kritikus mondatok maradtak ki. Emiatt az írásból a lap cenzúrázására vonatkozó, a címben beharangozott„éles vita”sem érzékelhető. Illett volna legalább a címet összehozni a tartalommal.
Az átvett szöveg nem tartalmazza Ábel Attila árulkodó mondatát sem, talán nem véletlenül. Az ominózus mondat – „Az ellenzéki kritikára csak akkor lehet válaszolni, ha előtte elolvassuk azokat.” –, nekünk azt jelenti, hogyÁbel úr megjelenés előtt cenzúrázza a lapot. Féltek esetleg, hogy más is így értelmezi?
Ábel Attila válasza április 8-án jelent meg a csepel.info-n, minden valószínűség szerint, az április 9-én megjelent Csepeli Hírmondó lapzártája után. Mit szólt a nyomda a kései lapzártához? Vagy ők is tudják, hogy a Csepeli Hírmondónál akkor van csak lapzárta, ha Ábel Attila megengedi? Ha megírta a választ a nyílt levélre?
Alpolgármester úr a cikk egyik alcímében azt állítja, hogy „az elszámoltatással a csepeliek nyertek”. Vitatva az állítást, csak egy kérdésünk van: négy év alatt hány tízmillió forintot fizetett az önkormányzat azoknak az ügyvédeknek, akik a feljelentéseket készítették, illetve képviselik az önkormányzatot – egyelőre csekély sikerrel?
A cikkhez olvasóink figyelmébe ajánljuk a blogunkon megjelent alábbi cikkek olvasását:
> „Ábel Attila öninterjújában bevallotta, hogy ő a Csepeli Hírmondó cenzora?” – 04.09.
> „Ábeli zűrzavar Csepelen” – 04.12.
3) A cikkek címe: Segítség
Tízmillió forint a kárpátaljai magyaroknak
A szerkesztőségi véleményben olvashatjuk, hogy Németh Szilárd javasolta a képviselő-testületnek, „hogy támogassák 10 millió forinttal a kárpátaljai magyarságot”. Olvasása után figyelmükbe ajánljuk a blogunkon március 29-én megjelent „Borbély Lénárd és Németh Szilárd betört a Magyar Narancs hasábjaira” c. írást, amelyből csak néhány mondatot idézünk:
…az nem világos, hogy honnét van a 10 milla? Mert ha a csepeli képviselő-testület döntött róla, akkor mi köze hozzá Németh Szilárdnak, aki nem tagja a képviselő-testületnek? Ha viszont nem a kerület pénze, akkor mégis kié? Csak nem a Magyar Birkózó Szövetségé? Mert, hogy nem a saját pénzükből játsszák a máriás Krőzust, az szent!”
„De nem is ez az érdekes, hanem ami utána jön. A két jómadárnak ugyanis fogalma sincs arról, hogy kinek adják a pénzt: „A település kiválasztásában a kárpátaljai magyarok képviseletével foglalkozó szervezetek és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet segítségét kérjük.”
(Forrás: magyarnarancs.hu)
4) A cikk címe: Megépítik a sportcsarnokot
A március végi képviselő-testületi ülésen a 21 fős testület 14 igennel jóváhagyta a Nagy Imre ÁMK tornacsarnoka mellett építendő újabb sportcsarnok felépítéséhez szükséges 30 %-os pályázati önrészt, 150 millió forintot.
Ismét egy sportcsarnok! A csepeli Kis-Duna partra tervezett 1000 fős sportcsarnok után. Sportcsarnokok városa lesz(?) Csepel. Ha a Kedves Vezető stadionokat épít az országban, akkor Csepel Sportcsarnokokat. Kerül, amibe kerül. Miközben a Csepel Sport Club Alapítvány csepeli sporttelepén az önkormányzat vezetése, mert haragszik az alapítvány fenntartóira, nem enged semmilyen fejlesztést, vagy az elmúlt négy év alatt több száz millió forinttal csökkentette az SZTK önkormányzati támogatását. Miért kell tehát még egy, 500 milliós, 2000 m2-es, 600 fő befogadására alkalmas sportcsarnok a kerületbe, közvetlenül az ÁMK tornacsarnoka mellé?
5) A cikk címe: Szatmári különlegességek a piacon
A csepeli piacon megnyílt, szatmári különlegességeket árusító fabódé ügyét március 12-én hagyta jóvá a képviselő-testület. A testületi ülésen nem döntöttek arról, hogy a szatmáriak faháza a Csepeli Piacon fog felépülni, a polgármester csak képviselői kérdésre árulta el, de a tervezett helyet (az őstermelői csarnok területét) akkor sem fedte fel. A faház építése során az érintett őstermelők felháborodása, tiltakozása sem jelentett semmit, Németh Szilárd és Borbély Lénárd felavatta a szatmári kft. mintaboltját. Vajon ki nyer az üzleten? Az őstermelők? A csepeliek? Vagy valaki más?
(Lásd továbbá a csepeliek.blog.hu-n április 3-án, megjelent „A Borbély-Németh duó újabb átvágása Csepelen, most a piacon”, illetve az április 2-án közölt „Borbélyék miért dühítik a vásárlókat és a kereskedőket a Csepeli Piacon?” című cikkeket.)
Kimaradt témák, események:
> A 2014. május 13-án kirobbant „botrány”-t, a csepeli közterület-felügyeleten kifüggesztett, „Ne bírságold meg” felirattal ellátott dokumentum, immár országos visszhangot kiváltott ügyét, elhallgatja a csepeliek tájékoztatására létrehozott Csepeli Hírmondó. Miért?;
> A Magyar Narancs 2013. június 13-i számában több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg „A Csepel-Szentlőrinc tengely” címmel, amelyben a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának vélhetően szabálytalan ügyleteiről is részletesen olvashattunk. Az önkormányzat vezetése, a Csepeli Hírmondó nem reagált az MSZP Csepeli Szervezetének ezzel kapcsolatos nyílt levelére, amelyben az MSZP-sek követelik a gazdasági társaság összes vezetőjének menesztését, amelyet a testületi ülések egyikén a fideszes többség leszavazott. A vezérigazgató úr ügyeit tárgyalta a Népszabadság tavalyi, május 28-i, „Százmilliós zavaros fejlesztés” című cikke is, amelyet azóta is elhallgat az önkormányzat vezetése és a Csepeli Hírmondó is. Miért?
> 2013. július 29-én, a csepelujsag.blog.hu, a lakosság tájékoztatása érdekében javasolta, hogy az önkormányzat vezetése tegye közzé a Csepelen működő Nemzeti Dohányboltok címlistáját, továbbá, hogy a trafikpályázaton nyertesek hány önkormányzati helyiséget „kaptak”, milyen feltételekkel. Javaslatunkra, azóta sem érkezett válasz.
> Október 22-én Németh Szilárd átadta hivatalát Borbély Lénárdnak, az átadás-átvételi
dokumentumok azóta sem lettek nyilvánosságra hozva.
> November elején elbocsátották a Polgármesteri Hivatal aljegyzőjét és öt munkatársát. Az elbocsátások okairól és körülményeiről azóta sincs semmilyen tájékoztatás.
> Borbély Lénárd Csepel polgármestere az M0-os körgyűrű fizetőssé tételének bejelentése, december 11. óta nem nyilatkozott álláspontjáról, arról, hogyan akarja a csepeliek érdekeit ebben a kérdésben képviselni.
> Január 25-én ittas vezetésen érték a Ferencvárosban, Borbély Lénárdot, Csepel polgármesterét. Az ügyről azóta sem kaptak hiteles tájékoztatást a csepeliek.
Március:
26. A csepeli temetőben helyezték örök nyugalomra, Dr. Magyar Bélát, Csepel Díszpolgárát.
Nagy József a Csepeli Munkásotthon Alapítvány Kuratóriumának elnöke nyílt levélben tette közzé a kuratórium véleményét az önkormányzat által megígért 30 milliós támogatás körül kialakult vitáról. (csepeliek.blog.hu)
Kiss Márta festőművész kiállítása nyílt meg a Csepel Galériában.
28. Húsvétváró családi délutánt rendeztek a Radnóti Miklós Művelődési Házban.
30. Az autizmusról rendeztek szakmai napot a Nagy Imre Általános Művelődési Központ Színháztermében.
31. Filip Tamás költő irodalmi estje a Csepeli Munkásotthon Olvasó Munkás Klubjában.
Április:
2. Regionális Információs Napot szervezett a 165 éves Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XIX., XX., XXI., és XXIII. kerületi szervezete a Pesterzsébeten.
3. 71 éve bombázták először Csepelt.
4. Hetven éve fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a II. világháború harcicselekményei.
Húsvéti csokitojás gyűjtést szervezett az MSZP Csepeli Szervezete a kerület öt közparkjában. A programot több száz csepeli szülő, illetve gyermek kereste fel.
7. Hetven éve jelent meg a Csepel újság elődjének, a Fogaskeréknek az első száma.
