Senki sem gondolhatja hazánkban, hogy a Fidesz után, ugyanúgy mehetnének tovább a dolgok, ahogy azok 2010 előtt mentek!

Nem! Ez lehetetlen!

Meg nem történtté tenni az előző öt évben megtett dolgokat, nem lehet!

Nem lehet sehol Magyarországon, ezért nem lehet Csepelen sem!

Ez már nem jóakarat, meg könyörület kérdése, ez már a Fidesz által létrehozott törvények követelménye.

Néhány hete az írott sajtó tele volt Csepellel kapcsolatos hírekkel. Mindegyikben az itteni visszásságok (de inkább bűnök) különböző megjelenítése tapasztalható. Azt hiszem, hogy az írásokban foglaltakkal kapcsolatban újdonságot a Fideszes képviselőknek nem mondtak az írások. Mindegyikről tudtak. Sőt! Csak hallgattak, mint a sír!

Azt hiszik, hogy nem az ő dolguk a bűnök feltárása! Úgy gondolják,

majd elviszi a balhét az, aki csinálta. Ők pedig mossák a kezüket, mert „csak” megszavazták az eléjük tolt dolgokat.

Igen! Ez a Csepeli gyakorlat 2010-óta.

Valaki (mondjuk Németh Szilárd) elhitette képviselőtársaikkal, hogy az ő feladatuk csupán az, hogy az általa előterjesztett anyagokat zokszó nélkül megszavazzák!

Nem kívánta ezt ingyen! Először kisebb, de manapság már tisztességes honorárium ellenében. /A mostani Fidesz (és két csatlóspárt) képviselői közt alig van olyan, aki havi közel félmillió forintnál kevesebb önkormányzati tiszteletdíjat markolna fel havonta./

Ingyen ebéd pedig nincs!

Jó tudni ezt a Fidesz frakcióban is.

A mostani voks amivel megszavazzák az előterjesztéseket, nem következmény nélküli dolog, mert hoztak olyan törvényeket, aminek hatálya alá esnek.

Emlékeznek a 2010. októberi attrakcióra?

Igen arra, mikor Werner úr átvette a hatalmat a CSEVAK felett.

A dolgozókat kizavarta az udvarra, ahol közpénzen odarendelt marcona biztonsági őrök gyűrűjében szabadságuk és méltóságuk legkisebb mértékű betartása nélkül őrizték őket órákig. (Hasonlóan, mint ahogy Pinochet a stadionokban őriztette a chilei polgárokat.) Azért, hogy ez alatt kikutassák fiókjaikat, retiküljeiket, átvizsgálják kabátjaikat és lementsék számítógépeik adattartalmát. Ez, és amit utána tettek, akkor is bűntény volt! És a bűnben fogant rendszer bűnben vész el!

Erről a bűnről beszélnek az emberek az utcán, szónokolnak az ellenzéki képviselők, ír a helyi független sajtó, és írnak az országos újságok is.

A bűnről, tehát mindenki tudott!

Van, aki nem bírja a nyomást, és a piába menekül előle!

Hiába, mert ismertek az elkövetők. A felelőségre vonás pedig törvényi követelmény!

Amióta a Fidesz meghozta törvényeit, létezik a kollektív felelősség lehetősége is. Úgy, ahogy azt a Terézvárosban már gyakorolták. Ott nem elégedtek meg Verók István halálával, még a képviselő-testületet (a szavazataik miatt) is megvádolták. Nem gondolták, hogy az ellökött inga visszajön! A Fidesz után nem lesz más lehetőség, mint e szerint eljárni azokkal szemben is, akik Csepel kirablása és veszte mellett asszisztáltak.

A „fülkeforradalomban” a csepeli Fidesz képviselők úgy jártak, mint Irwin Shaw Oroszlánkölykök regényében az engedelmes német katonák.

Lelketlen parancsnokuk a homokhegy aljába ásatta a lövészárkaikat azért, ha megtámadják őket, ne tudjanak menekülni. Ha, mégis menteni akarnák az életüket, a homokhegyen felfelé kéne futniuk, ahol biztosan az ellenség áldozataivá válnának. Itt ülnek Önök is hallgatagon és engedelmesen a homokhegy aljában.

Két vezetőjük (úgy, mint a regényben) pedig már kihörpintette a viszkis üveg utolsó cseppjeit, berúgta a motort, hogy elmenekülve sorsukra hagyja korábbi szolgáit. Akikről pedig mást se hallottak, mint az önök ádáz ellenségei, hamarosan az egyetlen reményeikké válnak.

Forrás: HORVÁTH GYULA weblapja