- Apú-ú-ú! Te tudod mennyi a jövedelmed?- - Fillére, de még anyád is, meg a NAV is!
- - És hogyhogy a bankelnök nem tudja, hogy mennyi a pénze? Neki 1,7 millió forint plusz fel sem tűnik, neki a bőre alatt is pénz van?
- - Nem, fiam, neki a tudatalattija alatt is pénz van, csak már a tudata nem fogja fel, hogy mi az övé, mi az állampolgároké, melyik alapítványtól mennyit kapott, és azt mire költötte.
- - De ha ezt sem tudja, akkor hogy képes az ország bankjának vezetésére?
- - Ami itt történik, az már rég képtelenség.
- - De apú-ú-ú! Nincs is szegénység nálunk, legalábbis nem annyi, mint amennyit az ellenzék kitalál, állította L. Simon László, mert ha lenne 4 millió szegény, akkor mér’ akarna vasárnap is vásárolni! Különben is,- magyarázta, - hogy a vasárnap az pihenő nap. Ne vásárolni, hanem moziba, színházba menjenek!
- - Valóban, ha már nincs pénzük, azt ne élelmiszerre, hanem szellemi táplálékra költsék. Ennyit a valóság érzékelésükről. Meg, ha nem lenne ilyen súlyos a szegénység, akkor mi szükség van újabb trükközésre, a létminimum számításnál, ámításnál. Most meg azt szajkózzák, na nehogy már a havi egyszeri mozi vagy színház beleszámítson a létminimumba.
- - Apú-ú-ú! Akkor mi számít bele a létminimumba?
- Amibe még ne halnak bele. Hogy éhen ne haljanak, dolgozhatnak éhbérért.
- - Hát ennyi a rabszolgáknak is jutott!
Kalocsai Imre
