Naponta három ember válik hajléktalanná Magyarországon

– állapította meg az ellátásukat szervező szakemberekből álló Február Harmadika Munkacsoport idei jelentése. Az utóbbi három hónapban azonban tovább nőtt a szám, hiszen március 1-től megszűnt a kilakoltatási moratórium, így megkezdődhetett a devizahitel-tartozások miatt bajba került családok és a rezsi- vagy lakbérhátralékot felhalmozó szegények kényszer-kiköltöztetése is. Az azóta eltelt három hónap alatt országszerte már majdnem ezer fizetésképtelen család került az utcára a Magyar Szociális Fórum összegzése szerint.

Az ország legnagyobb hajléktalanellátó szervezetét működtető Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai vezetője a Népszava kérdésére megerősítette, ők is érzékelik, hogy mind többen kerülnek utcára. Győri Péter szerint van néhány fővárosi kerületi polgármester, aki megoldást keresve velük együtt próbál kiutat találni a bajba jutott családok számára, mert a gyorsan növekvő létszámot a hajléktalanszállókon nem tudják befogadni. Most azt a rendszert próbálják kitalálni, hogyan lehetne a kerületekben meglévő szociális bérlakásokba költöztetni az ellátórendszerben már megkapaszkodott, állandó jövedelemmel rendelkező otthontalanokat, hogy a felszabaduló helyekre befogadhassák a frissen hajléktalanná vált embereket. Az ország egyik legismertebb szociális szakembere azt mondta, a múlt héten épp egy olyan kerületben járt, ahol 300 szociális bérlakás áll üresen, ezekből csak 50 lakhatatlan, a többi alkalmas lenne rá, hogy a szállókról oda költözhessenek fedél nélkül maradt emberek, családok. Egyelőre abban állapodtak meg – tudtuk meg Győri Pétertől, hogy az önkormányzat a kilakoltatásra ítélt gyermekes családokat eleve ezekben a bérlakásokban próbálja elhelyezni, míg az egyedülállók féléves átmeneti időre szállókra kerülnének, hogy ez alatt az idő alatt megkapaszkodhassanak és bebizonyosodjon, képesek-e minimális lakbért fizetni. Amint lehet, nekik is bérleti lehetőséget keresnének.

A BMSZKI intézményeibe az ország minden részéből érkeznek a devizahitel- vagy rezsitartozások miatt kilakoltatott családok. Győri Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy észak-magyarországi falvak sora néptelenedett el az utóbbi években, de mostanában sokan érkeznek hozzájuk a középső országrészből, Pest, Békés, Bács-Kiskun megyéből is. Vidéken ugyanis a hajléktalanok ellátása sokkal kevésbé megoldott, mint a fővárosban, pedig a fedél nélküliek többsége nem budapesti. Az idén február 3-án elvégzett - már idézett - szokásos éves felmérésben 10 206 hajléktalan válaszolt a szociális munkások kérdéseire az utcán vagy 78 település 253 szolgáltatójánál, de ennél sokkal többen élnek állandó otthon nélkül az országban. A válaszadók közül 2838 budapesti, míg 3946 vidéki szállásokon lakott, 1130-an a főváros utcáin és parkjaiban töltötték az éjszakákat is, 2292-en pedig vidéki települések közterületein éltek. A szakmai vezető szerint vidéken sokkal kevesebb használható szociális bérlakás van az önkormányzatok tulajdonában, tehát a kilakoltatott családok sorsának megoldása Budapest határain kívül majdnem lehetetlen.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) 32 ezer, tartozások miatt elbukott ingatlant fogadott be februárig, a szám folyamatosan emelkedik. Az eljárásban az állami cég megveszi a hiteladóstól az ingatlan tulajdonjogát, az adós a pénzből kiegyenlíti a tartozása egy részét, a maradékról a bankok lemondanak, a korábbi tulajdonos pedig visszabérli az ingatlant, hogy a családnak ne kelljen elköltöznie. A Net Zrt. lapunk kérdésére átlagosan 10 300 forintos bérleti díjról számolt be, ami tapasztalataik szerint olyan mértékű kiadáscsökkenés, amit a családok többsége képes kifizetni, kisebbik részük azonban ennek ellenére hat havi elmaradásban van a bérleti díjjal vagy a közös költség kifizetésével. Velük a jogszabályok alapján a szervezet szerződést bont és a következő, immár határozott idejű megállapodásban az adósnak vállalnia kell a tartozás megfizetését, valamint azt is, hogy együttműködik a kormányrendeletben kijelölt két segítő szervezet valamelyikével, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat ezek mellé a családok mellé kijelölt mentoraival. A Net Zrt. tájékoztatása szerint április 30-ig ezer család élt az utolsó esélyként felkínált határozott idejű bérleti szerződés lehetőségével, több százan azonban nem kötöttek új egyezséget. Nekik el kell majd hagyniuk az otthonaikat, ha továbbra sem fizetnek, de nem biztos, hogy kilakoltatják őket. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tapasztalatai szerint ugyanis az adósok 70 százaléka a végrehajtás előtt kiköltözik, csak 30 százalékuk ellen kell végigvinni az eljárást.

A tapasztalatok szerint a NET. Zrt. a gyermekes családok esetében akkor sem mindig kér végrehajtást, ha arról már bírósági határozat van, a helyi önkormányzat segítségével ilyen esetekben is próbálnak megoldást találni. Arra kell készülni azonban, hogy az eladósodott, lecsúszott családok száma továbbra is gyorsan nő, mert az Országos Bírósági Hivatal 20 ezer még le nem zárt devizahiteles ügyet tart nyilván, a végrehajtóknál pedig már most 15 ezer ingatlan vár árverésre.

Gulyás Erika (Népszava)