Ki szeretne abban az országban élni, amelynek nemzeti érdeke Habony Árpád és Kuna Tibor?

Alighanem még Fidesz-taggyűléseken is nehéz olyan lelkes jelentkezőket találni, akik „Én, Én!” rikkantásokkal fejezik ki ebbéli akaratukat. Ám annak ellenére, hogy a magyarok többsége távol tartaná magát egy ilyen országtól, az a rossz hírünk: minden idehaza tartózkodó magyar ilyen országban él.

Ez következik abból, amit az állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. művel. Ez a cég közösségi tulajdonban van, tehát semmi egyéb küldetése nincs, mint hogy szolgálja a nemzeti érdeket, profitjából szánjon olyan projektekre, amelyek a közjót szolgálják.

Mármost, a szerencsejátékosok arra gondoltak, nemzeti érdek kötni egy 5,2 milliárd forintos keretszerződést Kuna Tibornak, a Fidesz korábbi kabinettitkárának cégével. (Ez nagyobb összeg, mint a kedvezményezett vállalkozás teljes múlt évi forgalma.) Aztán a „lottóvállalat” majd félmilliárd forintos megállapodást írt alá Habony Árpád cégével. Azaz a vállalat szerint a habonyizmus közösségi finanszírozása nemzeti érdek.

És szó nincs arról, hogy csak

egy marketingigazgató túltolta volna Ibizán a bulit, aztán másnap szignált volna véletlenül pár papírt. Ami itt történik, az az Orbán-rendszer legszomorúbb fejleményeinek egyike. Hogy nincs egyetlen állammal bármilyen viszonyt ápoló szervezet sem, amelynél kérdéses lenne a pénz kitolása a favoritoknak, Mészárostól Habonyig, Garancsitól Tiborczig. Ez a szervezett lélapátolás a rendszer maga.

Nem csodálkozunk rá a jelenségre, sokadjára rögzítjük, mintha függők lennénk, mint az elkötelezett tippmixjátékos. Ám attól, hogy a rendszer lenyúlásfüggő, az igazságpártiak még maradhatnak Magyarország-függők. Ezért újra és újra rögzíthetik ugyanazt. Mert a tét óriási. Ami ugyanis ezeknek főnyeremény, mindenki másnak bukás. (nol)