Minden harmadik magyar nem jut megfelelő, tápláló ételhez. A mennyiségi mellett a minőségi éhezés is egyre nagyobb problémát jelent, miközben évente csaknem kétmillió tonna élelmiszer kerül a kukába.

A magyarok fele nem jut rendszeresen minőségi élelmiszerhez, mert nem engedheti meg magának azt, az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy a lakosság harmada nem ehet legalább minden második nap húsfélét vagy halat, kénytelen beérni más, egészségtelen és olcsó étellel. A legrosszabb helyzetben a nyugdíjasok és a nagycsaládosok vannak, előbbiek 41, utóbbiak 46 százaléka nem jut rendszeresen egészséges és tápláló élelemhez.

A helyzetet súlyosbítja, hogy

éppen a szegényebb falvakban, kistelepüléseken élők vásárolnak drágábban, mint a jellemzően jobb módú városiak. Ők nem válogathatnak ugyanis a nagyáruházak akciós termékei közül, be kell érniük a helyi kisbolt kínálatával. Ez pedig a legtöbb esetben drágábban kínálja szegényes kínálatát, mint a hiperek. A Policy Agenda idei kutatása szerint a funkcionálisan (azaz szinte mindig) éhező gyerekek száma 50 ezerre tehető, emellett él az országban körülbelül 200 ezer kríziséhező, ők „csak” időnként nem jutnak ételhez. Az alultápláltság mellett a szegénységben élő gyerekek minőségi éhezése is nagy problémát jelent, nagy részük kenyérrel, krumplival, más szénhidráttal tudja csak pótolni ugyanis a minőségi étel hiányát, ők túlsúlyosak is lehetnek.

Október 16-a 1979 óta az ENSZ Élelmezési Világnapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet az emberiség nagy részét érintő élelmezési gondokra. Ennek alkalmából idén a Budapesti Nagybani Piac segít: zöldségeket és gyümölcsöket juttat el az Élelmiszerbank Adománykonvoján keresztül a rászorulókhoz. Hazánkban egyébként a Magyar Élelmiszerbank foglalkozik a feleslegek begyűjtésével és a rászorulókhoz történő eljuttatásával. Ezek jellemzően minőségi vagy csomagolási hibás, lejárat közeli vagy egyéb okból kereskedelmileg problémás termékek. (VH)