Sok a szegény ember hazánkban. Ha a köztéri padok mellett elhaladok, nap mint nap látom az ott fekvő, vagy üldögélő hajléktalanokat. Ez az egyik véglet, miközben az utakon végeláthatatlanul robognak a drága autók.
Ha a gyalogátkelőhelyen át akarok menni, jól meg kell fontolnom, mennyire húzódjak vissza az útpadka szélétől, hogy ne tudják rám fröccsenteni az útszéli tócsát. E
Egyesek mintha örömüket lelnék ebben.
Tóth Antal (Népszava)
