A szocialista vezetésű XIII. kerületi önkormányzat nem szeretné az összes, iskolához tartozó vagyonát átadni az államnak. Ezért négy iskolát társasházzá nyilvánítanak, hogy megmentsék az uszodákat és tornatermeket. Hagyja ezt a kormány? És mit jelent, ha társasházba járnak a gyerekek?

„Anya, ma kaptam egy ötöst a társasházban!” Ez a mondat feltehetően a jövőben nem fogja elhagyni egyetlen angyalföldi gyerek száját sem. Pedig nagyon úgy néz ki, hogy több száz XIII. kerületi diák papíron nem iskolába, hanem társasházba fog járni.

A XIII. kerületi önkormányzat ugyanis egy elsőre meglepőnek tűnő lépésre szánta rá magát a legutóbbi képviselő-testületi ülésén: négy iskolát társasházzá minősít át.

A Tóth József MSZP-s polgármester által jegyzett előterjesztés szerint azért van erre szükség, mert

csak így lehet elérni, hogy „kizárólag és kifejezetten csak a köznevelési feladatot ellátó ingatlanrészek kerüljenek átadásra”.

Januártól az állam elveszi az iskolákat

A történet ugyanis az iskolák állami átvételéről, illetve annak megakadályozásáról szól. Többször írtunk mi is arról, hogy a kormány, majd a parlament is úgy döntött, hogy 2017. január 1-jétől elveszik az iskolák működtetését az összes önkormányzattól, vagyis egy kézbe kerül a fenntartás és az üzemeltetés. Az egyházakkal és az alapítványokkal ellentétben az önkormányzatok nem működtethetnek iskolákat, a jelenlegi épületeket át kell adniuk az állami feladatra.

Az iskolák tulajdonjoga nem száll át az állami Klikre, de a jogszabály szerint „az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan a tankerületi központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg". A lényeg – ezt az Emmi oktatási államtitkársága az Indexnek megerősítette –, hogy

az önkormányzat ezeket az épületeket nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe nem adhatja.

A XIII. kerületnek ez a lépés nem elsősorban a politikai ellentétek miatt fáj, hanem azért, mert az elmúlt években százmilliókat költött az épületei felújítására, és több intézményben olyan uszoda, tornaterem működik, amelyek bérbeadása az önkormányzati költségvetést gazdagítja.

Ezért találták ki az angyalföldi vezetők, hogy próbálják menteni a menthetőt. Ha ugyanis társasházzá válnak ezek az iskolák, nem kell átadni a Kliknek a teljes épületet. Úgy képzeljük el a helyzetet, mintha egy házban csak két lakást adnánk át, mert kötelező, egy lakásban viszont továbbra is azt csinálunk, amit akarunk.

A XIII. kerületi önkormányzat azt írta Indexnek: „Az összes iskolát abból a szempontból vizsgáltuk meg, hogy hol vannak olyan ingatlanrészek, amelyeket nem a Klik, hanem az önkormányzat használ, hasznosít.” Négy ilyen iskolát találtak:

a Németh László Gimnáziumban az önálló épületben lévő tanuszoda 

a Herman Ottó Tagiskolában a szintén önálló épületben lévő tanuszoda 

a Csata utcai Általános iskolában a Sportcsarnok épülete

a Prizma Váci úti épületében lévő, önálló bejárattal és házszámozással rendelkező épületrész

Ezeket tehát az önkormányzat meg akarja tartani, és a társasházzá való minősítéssel ez sikerülhet is. A XIII. kerület honlapján nyilvánosságra hozták az iskolák új alapító okiratait, amelyek már külön tulajdonként kezelik az egyes épületrészeket.

A Németh László Gimnáziumnál például külön tulajdon önálló helyrajzi számmal az iskola, az uszoda, a konyha-ebédlő, és csupán az aula, az előtér meg néhány földszinti mosdó marad osztatlan közös tulajdon.

Ilyen simán ki lehet játszani az államosítást?

A XIII. kerület azt írta, hogy a tervet (Tóth József polgármesternek október 31-ig kell aláírnia) a tankerületnek egyelőre nem jelezték. Szerintük „ez nem is indokolt, mert ezek olyan ingatlanrészek, amelyeket nem használ a Klik”. A XIII. kerület szerint

az önkormányzatnak és a Kliknek is érdeke, hogy tiszta jogi helyzet jöjjön létre. 

Megkérdeztük az oktatási államtitkárságot, hogy ezzel a módszerrel valóban el lehet-e kerülni az iskolák teljes átvételét, és a kormány megakadályozza-e, hogy társasház legyen a négy iskola. Az államtitkárság általánosságban válaszolt. Eszerint „annak a pontos meghatározásánál, hogy a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon mely elemei kerülhetnek állami vagyonkezelésbe, elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a kérdéses vagyon a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit figyelembe véve az állami köznevelési feladatellátást szolgálja-e”.

Vagyis ha a tankerület úgy látja, hogy az uszoda köznevelési feladatot lát el, akkor át kell adni – vagy legalábbis lehetővé tenni a használatát. Viták lehetnek tehát a jogszabályok értelmezéséből, a szerződést az önkormányzatok és a tankerületek között december 15-ig kell megkötni.

A gyerekeket és a tanárokat mindez csak kevésbé érinti. Ők január elseje után is ugyanúgy, ugyanoda mehetnek tanulni és tanítani. Csak ne lepődjenek meg, ha az épületükben egyszer csak felbukkan egy kotnyeles közös képviselő.

Dull Szabolcs

Forrás: index.hu