VÉRLÁZÍTÓ, BOTRÁNYOS KÖZMEGHALLGATÁS VOLT CSEPELEN

Botrányos közmeghallgatás volt december 15-én, Csepelen, a polgármesteri hivatalban. Már az összehívás körülményei is felháborodást keltettek. Szinte teljes titok övezte, hogy ki (valaki, „Borbély Lénárd polgármester megbízásából”), mikorra hívta össze a fórumot. December 1-én, a csepel.hu első oldalán, rövid ideig megjelent ugyan a hír, majd gyorsan eltüntették, s csak azok bukkanhattak rá, akik a weblap keresőjébe beírták a közmeghallgatás szót. (http://csepel.hu/hireink/kozerdeku/item/9531-csepel-kepviselo-testulete-kozmeghallgatast-tart-2016-12-15-en).

Az igazán vérlázító a kora délelőtti, pontosan meg sem határozott kezdési időpont volt: „a 09:00 órai kezdettel megtartásra kerülő Testületi ülést követően”. Nem az az érdekes, hogy a Testületi szó itt jelző és kisbetűvel kellett volna írni, hanem, hogy a kezdési időpont nem konkrét időpontot jelez, illetve, hogy valószínűleg délelőtt fog kezdődni az embereket esetleg érdeklő fórum. Délelőtt, amikor a csepeliek döntő többsége dolgozik, s gyaníthatóan nem sokan fognak elkéredzkedni a munkából. Lehet, hogy mindez valóban ezt a célt szolgálta, mert Borbély úr elhangzott magyarázatai („az ötv. nem ír elő időpontot”; „a Fővárosban ez bevett eljárás”; „más időpontot nem tudtak találni”) számomra nem elfogadhatóak. Mindenesetre megállapítható,

kevesen, maximum 20-an vettek részt az idei egyetlen közmeghallgatáson. Talán egyik ismerősömnek volt igaza, aki azt mondta: „Tudod, kit érdekelnek ezek? Senkit.”

Botrányos volt a közmeghallgatás lefolyása is, illetve az előre beküldött kérdések és a helyszínen elhangzott hozzászólások polgármesteri kezelése. A kerület polgármestere a II. Rákóczi F.u.-Tejút u. sarkán lévő buszmegálló fedettségét javasló hozzászólónak azt válaszolta: „nem önkormányzati feladat”. Nem reagált a Vas Gereben utcában lakó hölgynek arra a kritikájára, hogy miért nem válaszolt hónapok óta a környéken élők, a Vas Gereben utcaiak gondjait felsoroló levelére. A négy éve tett ígéreteiből meg „egy sem teljesült” – mondta a felháborodott hölgy. Ráadásul hiába tiltakoztak a Metrans beruházás ellen, mert félnek a környezetszennyezéstől, tönkremennek a környék utcái, az ott élő családok házai, figyelembe sem vették. „Miért gyűlöli a Vas Gereben utca lakóit?” – hangzott el a kérdés. A lakó Metrans Kft.-vel kapcsolatos témájára a cég jelenlevő vezérigazgatója válaszolt, aki elmondta, hogy a Mag utcát fogják kamionjaik használni, ami – véleményem szerint –, némi átalakítás után, valamelyest csökkentheti majd a Vas Gereben utcaiak gondját – de jelentősen növelni fogja a II. Rákóczi Ferenc út leterheltségét, s rontja majd állapotát. A polgármester viszont megígérte, hogy „a gerincút továbbépítésével meg fog oldódni a helyzet”, s reméli, hogy jövőre a Fővárosban elkezdődhet a tervezés, s „forrást is remélnek hozzá”, továbbá, hogy „ők már egy lépcsőben fogják megépíteni.” Az újabb ígéret már csak azért is érdekes, mert a Metrans-szal  kötött megállapodásban a kerületi önkormányzat fejlesztési céljai között nem is szerepeltette a gerincút meghosszabbítását, amihez további milliárdokra lenne szükség.

A közmeghallgatások egyik rendszeres résztvevője, a Csepel-Háros Lakossági Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Egyesület elnöke következett. Hozzászólásában keményebb kritikát fogalmazott meg. Arcátlannak tartotta, „hogy ilyen időpontban tartják a közmeghallgatást”. Borbély úr korábbi kijelentésére utalva, miszerint „3,1 milliárddal nőtt az önkormányzati vagyon”, elmondta, hogy „folytatódik a hazudozás, amit az idejét múlt Vörös Csepel kiadvánnyal elkezdett az önkormányzat”. Majd a csepel.hu-n megjelent 2013-as számviteli beszámoló konkrét számaival cáfolta, hogy az előző szocialista vezetés elherdálta volna az „északi pénzt”. Szerinte a könyv kiadásával „bűnszövetségben szélhámosok tévesztették meg Csepel lakosságát.” Hozzátette: 2013-ban még 4,5 milliárddal csökkent az önkormányzat vagyona, most „3,1 milliárddal nőtt.” Évente 2 milliárdot megtakarítottak, miközben a beruházási terveket nem teljesítették – folytatta. Hol vannak a bizonyítékok, „az éves  számviteli beszámolók?” – kérdezte. Most, hogy a „polgármester ideje egy kicsit felszabadult, s nem kell ittas vezetése miatt tárgyalásokra járni, több gondot fordíthatna a valóságra” – javasolta. Hárossal kapcsolatban megjegyezte, hogy a területről „egész napos, hetes, sőt egy hónapos fórumot is lehetne tartani, önök viszont szóba sem állnak a hárosiakkal.” Megemlítette, hogy a polgármester két éve még a „II. Rákóczi út 2x2 sávossá tételéről beszélt a Fővárosi Közgyűlésben”, amiben azóta sem történt semmi. A civil szervezet elnöke szólt továbbá a csepeli HÉV-nek az „Erdősor utcáig tervezett meghosszabbításáról, ami nem oldotta volna meg a szigeten élők közlekedési gondjait, a II. Rákóczi Ferenc út már elviselhetetlen zsúfoltságát”, csakúgy, mint a gerincút, amelynek folytatása sem fogja enyhíteni a hárosiak gondjait. Borbély úr egyik korábbi megjegyzésére utalva („Hároson nem is szabadna élni”), a polgármesternek címezve megjegyezte: „még hátulgombolós volt, nem magyar állampolgár, s már akkor 300 ember élt” Hároson.

A polgármester értelmezésében törvényszerű és jogszerű volt a közmeghallgatás és szerinte a hozzászólás annak bizonyítéka, hogy jól is működik – tette hozzá. Majd csúsztatott egy nagyot, visszautasította a „hivatali dolgozók” hazugsággal való megvádolását – „méltatlannak tartva, hogy ezekre válaszoljon”. A hozzászóló kétszer is közbeszólt, hogy nem a hivatali dolgozókról beszélt, hanem a „Vörös Csepel c. kiadványról és az önkormányzati vezetőkről.” Borbély urat ez azonban már nem érdekelte.

Azt viszont fontosnak tartotta, hogy a következő hozzászóló hölgyet úgy mutassa be, mint a Jobbik külsős bizottsági tagját. A csepeli lakó többek között élesen kritizálta a Csepeli Hírmondó egyoldalú politikai beállítottságát, a Fidesz tájékoztatási módszereit. Borbély konkrét válasz helyett elkezdte szemlézni az aznap megjelent ünnepi kiadású lapot, hangsúlyozva, hogy abban mindenki szót kapott: még a Jobbik és az MSZP is köszönthette az ünnep alkalmából a csepelieket. A válasszal csak annyi a gondom, hogy a Csepeli Hírmondó korábbi számai viszont alátámasztják a kritikát, amit a hozzászóló is megfogalmazott reagálásában.

Komoly vitát generált a hölgy, amikor szóvá tette: Borbély úr nem vett részt a Metrans Kft. közmeghallgatásán, pedig felmerült a veszélyes hulladéktárolás ügye is. A polgármester erre úgy reagált, hogy a közmeghallgatás a „hatósági eljárás része volt”, „amitől ő igyekszik távol tartani magát”. Veszélyes hulladéktárolás meg nem volt, s nem lesz Csepelen.

Szerintem meg érthetetlen és elfogadhatatlan a polgármester álláspontja: a Metrans Kft. fejlesztése önkormányzati ügy is, éppen Ő tette azzá, s ráadásul azt is kifejthette volna a közmeghallgatáson, hogy a tiltakozások ellenére miért támogatja az önkormányzat vezetése a fejlesztést. A résztvevőket meg nem érdekelte, hogy hatósági ügy vagy nem, ők az önkormányzatot képviselő polgármester jelenlétére és véleményre voltak kíváncsiak.

A hölgy azonban ismét megszólalt, elmondta, hogy a Metrans a Loacker-től vette meg a területet, s a cég a vétel után már „törvénytelenül működött”, s nem biztos abban sem, hogy az egész „hatósági eljárás törvényes” volt.  A hozzászóló szóvá tette a rendkívül „fertőzött” Kossuth Lajos utcai két üzletközpont tervezett fejlesztését is, hiányolva a megvalósításhoz szükséges feltételeket, anyagi forrásokat. A polgármester válaszában, szokásához híven visszafelé mutogatott: nem segítette a kerületet a 2010 előtti időszakban történt IX. kerületiek beköltöztetése, csakúgy, mint a Csepel Művekben létrehozott hajléktalan szálló. A vitában megszólalt a kerületi rendőrkapitány és a jegyző is, utóbbi a hajléktalanságra utalva elmondta, hogy a problémát gyökereinél kell és lehet megszüntetni, országos szinten.

A hölgy hiányolta a videós közvetítést is a képviselő-testületi ülésekről. A polgármester reakciója: „2012-ben a képviselő-testület megszüntette a CSEPP TV-t.” Szerintem cinikus válasz, hiszen akkor Németh Szilárd javaslatára Ő és fideszes társai voltak a cég megszüntetői.

A következő hozzászóló elmondta, hogy szerinte Dél-Csepelről nem lehet majd megközelíteni a tervezett olimpiát, mert „a Csepeli út és a II. Rákóczi Ferenc út katasztrofális jelenleg.” Mire jött az újabb ígéret, miszerint ha lesz olimpia, akkor Csepelen 5-6 év alatt „40 évi fejlődés valósul meg. Addig megépül a gerincút második szakasza.” S mi lesz, ha mégsem mi kapjuk az olimpia rendezési jogát? – kérdezem én.

Ez volt Borbély Lénárd megválasztása óta az első, kifejezetten önkormányzati ügyekben tartott közmeghallgatás. Az előző, 2015. november 27-i, bár közmeghallgatásnak volt meghirdetve, a Fidesz politikai fóruma volt az illegális bevándorlásról. Azonban nem ez a lényeg. Véleményem szerint a mostani közmeghallgatás, az ott elhangzott hozzászólások és a válaszok is megerősítették a testületi ülésen tapasztaltakat: a polgármester fél a nyilvánosságtól, felkészületlen, s ezért is képtelen a valódi szakmai érveket felsorakoztató vitára. Visszafelé mutogat, mellébeszél, csúsztat. A kerület ügyei iránt érdeklődők viszont igénylik a nyilvánosságot, sokan közülük elégedetlenek az önkormányzat ez irányú álláspontjával, az embereket valóban érdeklő ügyek (Mansfeld Kft. beruházása, csepeli HÉV megszüntetése, óvodák központosítása stb.) korrekt, valamennyi véleménynek teret adó nyilvánosságával. Igénylik a tisztességes párbeszédet. A résztvevők ezt most sem kapták meg. Borbély Lénárd és társai miatt. Ők mit kapnak ezért?

V O X