Csepeli önérzetünket joggal sértheti az a felmérés, amelyet a közelmúltban tettek közzé, de ismerni kell, mert egyfajta képet ad arról, hogy így is láthatják lakóhelyünket mások.
Budapesten lehet legjobban és legrosszabbul élni egy felmérés szerint. A kutatók azt vizsgálták, összességében hol a legjobb az élet ma Magyarországon.
Gondolhatnánk, hogy nyilván a fővárosban, mert ott több a munkahely, magasabbak a fizetések, éjszaka is járnak a buszok, és persze minden sarkon van közért. Ám ennél jóval árnyaltabb a kép. Hiszen négy budapesti városrész, Soroksár, a XVII., XVIII. kerület és Csepel kullog a mezőny végén, és még a nem túl jó hírű Ózd is megelőzi ezeket a helyeket, miközben az
I. és az V. kerület a legjobb lakóhely az Otthon Centrum kutatása szerint.
A listát készítő cég munkatársai sok szempontot vettek figyelembe: például azt is, hogy mennyit kell utazniuk az embereknek az otthonuk és munkahelyük között, mennyit kell várakozniuk az orvosnál, és azt is, hogy hányan tanulnak a helyi gimnáziumban. Az életminőség kiszámításába az is belekerült, hogy mennyien költöznek az adott településre.
– Összességében megnéztük, miért vonzóbb egy régió a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon, és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon – magyarázta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
A kutatás szerint a fővárosi belső kerületek viszik a pálmát, ugyanakkor a budapesti külvárosok, kertvárosok egyáltalán nem számítanak élhetőnek. Leghátul végzett Soroksár, Rákoskeresztúr, Pestszentlőrinc, Csepel. Legfőképp azért, mert bajos a munkába járás. Ha tömegközlekednek, akkor sok időbe és átszállásba kerül az utazás, ha pedig kocsival járnak, a bevezető utakon állhatnak nap mint nap a dugóban.
Vitai Ádám (25) 4 éve költözött Csepelre. A fiatalember reggelente 50 perc alatt, két átszállással ér be Újbuda-központnál lévő munkahelyére.
– Reggel 6 és 9 között, azaz a csúcsidőben rémes a közlekedés, ami tényleg megnehezíti az ember életét. De én összességében elvagyok, szeretek itt, bár igaz, hogy Csepel szebbik részén élek – magyarázta Ádám.
Noémi (32) 10 éve, párja, József (34) születésétől fogva Ózdon él. Az embereket kedvesnek és segítőkésznek ismerik. Elismerik, hogy a tömegközlekedés nem jó, autóval azonban fél órán belül bárhova eljutnak a környéken.
– Az utak minősége nem a legjobb, de Ózd alapvetően szép és tiszta város, ráadásul jó a földrajzi elhelyezkedése. A munkalehetőség pedig egyre több – sorolta a pár.
Egy kisebb vidéki településen, bár lehet, hogy nincs annyi busz- és villamosjárat, viszont nagy távolságok sincsenek, így az utazás nem rontja le az életminőséget. Talán ez lehet az egyik oka, hogy például még az ország elmaradott régiói közé tartozó borsodi Ózd is megelőzi a listán a budapesti külső kerületek némelyikét.
Fehér Andrea (38) a Naphegyen nőtt fel, a mai napig az I. kerületben él.
– Nagyon szeretek itt élni, kicsi a kerület, minden elérhető távolságban van. Előny még, hogy közel a belváros, mégis szép parkok vannak itt. A munkába húsz perc alatt beérek gyalog, de a tömegközlekedés is kiváló, és az orvoshoz is gyorsan bejutok – ecsetelte Andrea.
Az élmezőnybe tartozó vidéki városok, Veszprém, Szekszárd és Eger is a jó utazási körülményekkel verik a többi települést. Legkevesebbet egyébként Békéscsabán töltenek munkába járással az emberek: itt a dolgozók 90 százaléka 30 percnél kevesebbet utazik. Ez a város más okok miatt mégsem került a legélhetőbb helyek közé.
Nagyon nehéz mérni az életminőséget Szilágyi Gyula szociológus szerint.
– Pesthidegkút gyönyörű hely, de egy ismerősöm rendszeresen dühöng a közlekedés miatt. A vidéki településeken az orvosi ellátás lehet a nagyobb probléma – magyarázta a társadalomtudós, aki maga is megtapasztalta ennek árnyoldalát. – Kungyalun töltöm a nyarat. Fűnyíráskor valami belement a szemembe, pokolian fájt. Hetven kilométert kellett utaznom, míg Szentesen találtam szakorvost, aki ellátott. Nem mertem így autóba ülni, a kedves szomszédom vitt el. Az, hogy baj esetén az egész falu összefog, kétségtelenül emeli az életminőséget, ahogy a jó levegő és a csönd is. De orvost találni 3 órába tellett. Budapesten fél órán belül eljutottam volna az ügyeletre – szemléltette a probléma összetettségét a szakember.
Tatabánya a legboldogabb
Egy másik 2017-es felmérés szerint a legboldogabb megyék Komárom-Esztergom, Vas, Zala és Veszprém megye, a legboldogabb megyeszékhely címét pedig Tatabánya nyerte el Magyarországon.
A legboldogtalanabbnak Salgótarján bizonyult a városok közül, ezzel Nógrád, azonkívül pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Somogy megye lett a legkomorabb a listán.
A jobb helyeken drága lakni
A kutatásból az is kiderült, hogy az életminőség összefüggésben áll a lakások árának alakulásával, így aki jobb körülményekre vágyik, annak áldoznia is kell arra. A legjobban élhető helyeken többe kerülnek az ingatlanok. Legdrágábbak a budapesti belső kerületekben, azon belül is az I., az V. és a VI. kerületekben, pont ott, ahol az életminőség is a legmagasabb. Ugyanakkor a vidéki városok szintjén vannak a lakásárak az életminőségi listán hátul kullogó XXI., XVII. és a XXIII. kerületben.
Forrás: Blikk
