A csepeli önkormányzat szociális- és egészségügyi bizottságának ülésre autózva hallottam a rádió egyik betelefonálós műsorában, hogy egy beteg a csepeli szakorvosi ellátás lelketlenségét panaszolta.
Az ülés befejezése után, hazafelé tartva, még mindig az a műsor ment, és egy másik beteg, szintén a csepeli szakorvosi rendelőben tapasztalt sérelmeiről panaszkodott.
Az első betelefonáló a csepeli sebészeti ellátás olyan mértékű visszafejlesztéséről tájékoztatta elkeseredetten a nyilvánosságot, ami gyakorlatilag az ellátás teljes haszontalanságát jelenti.(Hétfőn zavarták haza, hogy csak szerda délutántól, lesz egy szakorvos, akkor jöjjön!) A másik betelefonáló, a fogászati ellátás színvonal alattiságát jelezte. A beteg egy nap alatt hasznavehetetlen protézisről és
begyulladt fogakról, állandó fájdalmakról beszélt. (Egy havi teljes nyugdíja ment a fogászati beavatkozásra.)
Dr. Juhász György főigazgató képviselő-testületi ülésen - alig több mint egy hónapja - oktatott ki engem, hogy a Tóth Ilona nevét viselő csepeli egészségügyi központ (a volt SZTK) még ilyen jó, az életben nem volt!
Azt már én mondom, hogy minden esetre a nevében foglat szellemiségnek megfelel. Gondolom, bizonyára így értette az igazgató is!
Forrás: Horváth Gyula Facebook oldala
