Az ellenzéki pártok szerint sokkal kilátástalanabb a nem tanuló és nem dolgozó fiatalok helyzete, mint azt az amúgy is riasztó adatok mutatják. Jelenleg 114 ezer fiatal nem jár iskolába és a munkaerőpiacon sem találja a helyét, de a kép a közmunkások és a külföldön dolgozók miatt valójában sokkal drámaibb lehet...

A Nemzetgazdasági Minisztérium annak ellenére sikeresnek ítéli a 25 év alatti fiatalok munkába állását segítő Ifjúsági Garancia Programot, hogy a pályakezdő munkanélküliek aránya a fejlett országokat tömörítő OECD átlagát meghaladja. Miközben az Európai Unió minden segítséget megad az előrelépéshez: az ország 2014-2020 között összesen 190 milliárd forintot használhat fel a 25 év alatti nem tanuló és nem dolgozó fiatalok elhelyezkedésének a támogatására. Eddig átlagban

mintegy 1 millió forintba került, hogy egy-egy fővel csökkenjen a se nem dolgozó, se nem tanuló 25 év alattiak tábora.

Az ellenzéki pártok mindegyike - a Jobbik kivételével - megjegyezte: visszaállítaná a 18 éves tankötelezettséget. Az átképzést, a mobilitási és lakbértámogatást, az álláskeresőknek nyújtott személyre szabott támogatást és a mentorálást helyezné a középpontba a Párbeszéd. A párt szerint el kell érni, hogy 18 éves korára minden magyar diák legalább középfokon tanuljon meg angolul. Az Együtt kiemelte: járulékkedvezményt csak akkor kellene adni, ha a munkáltató már legalább egy éve sikeresen foglalkoztatja a fiatal munkavállalót.

A párthoz hasonlóan az LMP is megreformálná a munkaügyi apparátust, és képzéssel, pénzügyi tanácsadással, információs portállal, inkubátorházakkal segítené a vállalkozni akarókat, és lehetővé tenné a bevételarányos adózást. Ingyenes nyelvi és informatikai képzést indítanának. A DK a magas iskolai lemorzsolódásban és a végzettség nélküli iskolaelhagyásban látja a fiatalok munkanélküliségének legfőbb okát. Szerintük a számok csak azért nem drámaibbak, mert a közmunka és a külföldi munkavégzés elfedi a valóságot.