Máshol kitüntetik, Magyarországon megbüntetik azt az újságírót, aki egyéb eszköz híján, a fontos, közérdekű információk megszerzéséhez inkognitóban készít riportot – erről beszélt a Klubrádióban a MÚOSZ elnöke, Hargitai Miklós (képünkön), aki az indexes Nyilas Gergely elítélése kapcsán nyilatkozott. Az Az újságíró szövetség vezetője utalt rá, a bíróság mostani döntése után más újságírók is bajba kerülhetnek a sajtótörvény különböző értelmezése miatt.
Etikusan és a törvényeket betartva járt el az Index újságírója, akit elítélt a Győri Törvényszék – jelentette ki a Klubrádióban a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke, Hargitai Miklós.
A szakmai érdekképviseleti szervezet vezetője szerint a sajtótörvény kimondja, hogy közérdekű információ megszerzéséért nem lehet felelősségre vonni az újságírót, ha ahhoz nem lehetett másképp hozzáférni. Ha pedig ezt a jogalkalmazó másképp gondolja, akkor azt érdemes lenne deklarálni, mert a magyar újságírók jelenleg azt gondolják, ehhez joguk van, mivel a sajtótörvény pontosan ezt tartalmazza – hangsúlyozta Hargitai Miklós.
Az indexes Nyilas Gergelyt a hatóság félrevezetésével és okirathamisítással vádolták meg, miután a menekültválság csúcsán, 2015 augusztusában kirgiz állampolgárnak adta ki magát, és elvegyült a menedékkérők között. A törvényszék az újságírót megrovásban részesítette és a perköltség megfizetésére kötelezte.
Hargitai Miklós megjegyezte máshol nem büntetést, hanem kitüntetést kapott a munkájáért egy hasonló módszert alkalmazó újságíró. A zsurnaliszta, valódi kilétét elfedve, munkát vállalt egy olaszországi farmon, ahol rabszolgaként dolgoztatták az embereket. Az erről készített riportért az újságíró rangos díjat kapott – tette hozzá.
A Nyilas Gergely elleni ítéletet követően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős képviselője, Harlem Désir veszélyes precedensnek nevezte a döntést, ami után, mint mondta, tovább szűkülhet a magyar sajtószabadság.
Az Index korábban azt írta a szerkesztőség tagjának elítéléséről, hogy a menekültügyi hatóság a folyamatos kérvények és az óriási közérdeklődés ellenére sem engedélyezte a sajtónak, hogy a helyszínen vizsgálja a migránsok hatósági kezelését, az idegenrendészeti eljárás lefolytatását, illetve a táborokban uralkodó körülményeket.
A bíróság előtti vita a győri jogerős ítélettel nem ért véget, az Index újságírója és ügyvédje a Kúriához fordulnak felülvizsgálatért, és ha kell az Alkotmánybíróságon, valamint az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán keresnek jogorvoslatot.
A szakmai érdekképviseleti szervezet vezetője szerint a sajtótörvény kimondja, hogy közérdekű információ megszerzéséért nem lehet felelősségre vonni az újságírót, ha ahhoz nem lehetett másképp hozzáférni. Ha pedig ezt a jogalkalmazó másképp gondolja, akkor azt érdemes lenne deklarálni, mert a magyar újságírók jelenleg azt gondolják, ehhez joguk van, mivel a sajtótörvény pontosan ezt tartalmazza – hangsúlyozta Hargitai Miklós.
Az indexes Nyilas Gergelyt a hatóság félrevezetésével és okirathamisítással vádolták meg, miután a menekültválság csúcsán, 2015 augusztusában kirgiz állampolgárnak adta ki magát, és elvegyült a menedékkérők között. A törvényszék az újságírót megrovásban részesítette és a perköltség megfizetésére kötelezte.
Hargitai Miklós megjegyezte máshol nem büntetést, hanem kitüntetést kapott a munkájáért egy hasonló módszert alkalmazó újságíró. A zsurnaliszta, valódi kilétét elfedve, munkát vállalt egy olaszországi farmon, ahol rabszolgaként dolgoztatták az embereket. Az erről készített riportért az újságíró rangos díjat kapott – tette hozzá.
A Nyilas Gergely elleni ítéletet követően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős képviselője, Harlem Désir veszélyes precedensnek nevezte a döntést, ami után, mint mondta, tovább szűkülhet a magyar sajtószabadság.
Az Index korábban azt írta a szerkesztőség tagjának elítéléséről, hogy a menekültügyi hatóság a folyamatos kérvények és az óriási közérdeklődés ellenére sem engedélyezte a sajtónak, hogy a helyszínen vizsgálja a migránsok hatósági kezelését, az idegenrendészeti eljárás lefolytatását, illetve a táborokban uralkodó körülményeket.
A bíróság előtti vita a győri jogerős ítélettel nem ért véget, az Index újságírója és ügyvédje a Kúriához fordulnak felülvizsgálatért, és ha kell az Alkotmánybíróságon, valamint az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán keresnek jogorvoslatot.
Forrás: Klubrádió