Az uniós pénzt köszönettel eltettük és most irány a keleti diktatúra

Jó napot Európa, jó napot Budapest! Ez itt a szabad Európa maradék magyarországi hangja.

Miközben az Európai Unióban hevesen törik a fejüket azon, hogy mégis, miként lehet megállítani azt a lehetetlen folyamatot, hogy az európai adófizetők pénzéből tömik az Európa-ellenes magyar elitet, az Orbán-rezsim, amikor csak teheti bedugja a botot a küllők közé.

Már az is elég furcsa, amikor az európai országok nagy egyetértésben be akarnak tiltani egy méheket ölő rovarirtó szert, akkor Magyarország ez ellen szavaz – lehet ebben önmagában még kevés a politika, esetleg csak valami ügyes üzleti lobbi érte ezt el, de akkor is.

Csúnyább az, amikor a

magyar nagykövet az egyedüli az EU diplomaták közül, aki nem írja alá azt a határozatot, amelyik a kínai kereskedelmi törekvéseket bírálja. De még rondább a helyzet, amikor a magyar képviselő vétóz meg egy határozatot, amelyet az EU kötne az afrikai államokkal, a migráció csökkentése érdekében.

Igen, a magyar kormány megtorpedóz egy gondosan, hosszú munkával kimunkált határozatot, amelynek eredményeként kevesebb menekült indulna el Európa felé.

A dolognak sok értelme önmagában nincs, hacsak nem annyi, hogy a magyar diplomácia belülről bomlasztja az Európai Uniót. Ami kezd ugyan feltűnni az EU döntéshozóinak is, csak nehéz vele mit kezdeni.

Orbán Viktor úgy táncol, ahogy Putyin fütyül.

Cserében az EU nem nyújt elég támogatást Magyarországnak ahhoz, hogy elérje a kárpátaljai magyar gyerekek anyanyelvükön tanuljanak. De hát Orbánék nak ez is csak jó. Így még jobban lehet keménykedni Ukrajnával, ami újabb jó pontokat jelent Putyinnál. És öt vörös pontot be lehet váltani egy atomerőműre, ahol majd szabadrablást engedélyeznek néhány gondosan kiválasztott oligarchának – ugyanott dohánybolt kapható.

A kárpátaljai magyarok sorsa meg pont annyira nem érdekli az Orbán-rendszert, mint a magyarországi magyaroké. Ha rossz lesz, hát rossz lesz, majd kicsit okoskodunk meg keményedünk ott is, ami ugyan semmit nem old meg, sőt – de a népeknek úgy tűnik ez is elég, hát akkor persze hogy így lesz és kész.

Ilyen itt a végeken az élet.

Az uniós pénzt köszönettel eltettük és most irány a keleti diktatúra.

A minap a Washington Post, amúgy republikánusokhoz húzó, közismerten konzervatív, jobboldali publicistája úgy fogalmazott: Magyarországot effektíve egy fasiszta kormány irányítja.

Effektívé egy fasiszta kormány irányítja. Effektíve.

Nézzünk a naptárra, 2018. a rendszerváltás 28. éve. Mi ugyan már mondjuk egy ideje – bár egyre kevésbé van hol, de mégiscsak.

Effektíve egy fasiszta kormány.

Jó reggelt Washington!

Jó reggelt Magyarország!

Itt volt május elseje. 2004 május elsején lett Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja.

14 éve, mennyi elszállt reménnyel és ellopott pénzzel.

De egy antidemokratikus, a felső tízezer kleptokráciáját kialakító rendszer, amelyik a vezér szórakozására költ vagyonokat, miközben emberek sorra halnak az egészségügyi ellátórendszer színvonala miatt, amikor az oktatás igazi mélységekbe zuhant, amikor régi jó antiszemita toposzok újrahasznosításával el lehet érni, hogy jelentős tömegek saját maguk érdekei ellen szavazzanak, akkor tényleg hogy kerül ez az ország az Európai Unió békés értékei közé?

Ahogy elnézem, az úgynevezett parlamenti ellenzéknek egyelőre nem lesz ereje megvédenie az uniós tagságot, most a bizottsági helyeit kell, most az a dolga, hogy kompromittálják némi kis fizetésemeléssel és a többi.

Felteszem a fideszes propagandahadurak rövidesen begyújtják a rakétákat és az EU lejáratása következik most.

Senki nem tud megvédeni minket saját magunk helyett.

Talán azok a tízezrek, akik az elmúlt hetekben Budapesten és több más nagyvárosban megmutatták, hogy azért akadnak, akiknek helyén a szíve, amikor tenni kell. Talán ők, talán mi együtt meg tudjuk védeni az Európai Uniós értékeket és tagságot – ha nem, akkor valóban az orbáni hűbérállam foglyai maradunk és finoman szólva sem ez lesz a legvidámabb barakk.

Mert a legvidámabb barakk akkor talán Recsken lesz, a Faludi György büntetőtáborban.

 „Felejtsük el, mert Recsk letűnt. De tanuljunk belőle:

jobb lett az ország, ha ugyan mi jobbak lettünk tőle”.

Dési János

Forrás: Klubrádió